Gasztronómia

Kóser gasztro: Cukkinis-krumplis kugli

Ma van ros chodes áv: a 11. (a tórai számítás szerint 5.) zsidó hónap első napja. Amellett, hogy ez a nap vezeti be az év legszomorúbb időszakát, a Tórából éppen az ezen a héten felolvasott Mászé szakaszban arról is értesülünk, hogy Áron főpap, Mose (Mózes) bátyja ezen a napon hunyt el, 123 éves korában Hor […]

Bővebben »

Kóser gasztro: hárommagos zsömle

És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: Parancsold meg Izrael fiainak és mondd nekik: Áldozatomat, kenyeremet, tűzáldozataim szerint, kellemes illatul számomra, őrizzétek meg, hogy bemutassátok nekem a maga idejébe… És egy tized éfá lánglisztet ételáldozatul, elegyítve egy negyed hin törött olajjal. (M.IV. 28:1-2, 5) A szombaton felolvasott hetiszakasz, a Pinchász második részében a különféle áldozatokkal foglalkozik: égő (állat-)áldozatokkal, […]

Bővebben »

Kóser gasztro: libasült

Történtet a régi libasütésekről. Nagymamám a napokban arról mesélt, hogyan dolgozták fel gyerekkorában a libát a Karpfenstein (Karácsony Sándor) utcában: Csütörtökön este elmentünk a Spitzer Tibor ortodox kóser üzletébe, a Lujza utcába, és ott vettünk egy libát. A Tibit megkérte anya, hogy bontsa fel, hazavittük, lepörkölték, megpucolták. Ha a Tibi bontotta, akkor ő is kóserolta, […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Rozmaringos-fokhagymás báránysült

A Smot hetiszakaszban (M.II.) olvashatunk arról, hogy az Örökkévaló kiválasztotta Mosét (Mózest) népe vezetésére. A midrás (Smot rábá 2:2), vagyis az eredeti tórai szöveget kiegészítő és magyarázó történet elmeséli ennek az okát is: Mose apósa, Jitró juhait őrizte, amikor egy napon az egyik bárány elcsavargott. Mose követte a rohanó állatot, míg az meg nem állt […]

Bővebben »

Kóser gasztro: chrein (tormás cékla)

Askenázi zsidók közismert szombati étele a gefilte fis, töltött hal, ami manapság csak magát a halból készített tölteléket jelenti. E viszonylag semleges ízű, nem túlságosan fűszeres halételnek szinte természetes párja az erőteljes ízű chrein, a tormás cékla. Maga a jiddis név az orosz hren – torma szóból származik. A cékla és a torma használata a […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Marhatagine gerslivel és batátával

És a gyülevész nép, mely közepette volt, vágyakozott; és újra sírtak Izrael fiai is és mondták: Ki ad nekünk húst enni? Emlékezzünk a halra, melyet Egyiptomban ettünk ingyen, az uborkára, a dinnyére, a póréhagymára, a vöröshagymára és a fokhagymára, most pedig lelkünk kiszárad, nincs semmi, egyedül a mannára van szemünk irányítva… (M.IV. 11:4-5) A szombaton […]

Bővebben »

Kóser gasztro: epres-banános jégkrém

A kósersági szabályokat az Örökkévaló adta a zsidó népnek a tóraadáskor, melyet éppen egy hete ünnepeltünk. A Tórában olvasható szabályokat a témával behatóan foglalkozó rabbik magyarázták és foglalták össze az évszázadok során, és így vált a kóserság a zsidó identitás egyik alapkövévé. A kásrut szabályrendszere minden más micvánál ékesebben példázza, hogy a zsidóság nem egyszerűen […]

Bővebben »

Kóser gasztro: Töltött paprika sütőben

A szombaton tiltott 39 fő munka között ételkészítéssel kapcsolatos tevékenységek is szerepelnek, mint például a dagasztás, vagy a darálás, és természetesen elektromos eszközöket sem használhatunk. Tilos a főzés, a forralás, a sütés, a grillezés, és tüzet sem gyújthatunk, vagy olthatunk el szombaton. Van azonban mód arra, hogy a már előre elkészített ételt melegen tartsuk, vagy […]

Bővebben »

Kóser gasztro: loksn (gluténmentes tészta)

Az előző héten egy levest javasoltunk, melyben, az ómerszámlálás tematikájának megfelelően, árpa is főtt a többi zöldséggel együtt. Ezen a héten egy levesbetétet ajánlunk, mely a hagyományos askenázi konyhában peszáchkor kerül általában elő, ám valójában egész évben fogyaszthatjuk. Ez a levesbetét a loksn. A zsidó konyha nem csak ezt a levesbetétet adta a világnak. Szintén […]

Bővebben »

Kóser gasztro: zöldségleves gerslivel

Az ómerszámlálás időszakának első 32 napja gyászidőszak a zsidó hagyomány szerint. Ezen időszakban nem kötnek házasságokat, nem nyiratkoznak, nem borotválkoznak, és nem tartanak nagyszabású ünnepségeket. Ennek az az oka, hogy Rabbi Akivának 12 ezer pár, vagyis 24 ezer tanítványa halt meg ebben az időszakban. A Talmud leírja, hogy a tanítványok egy, a torkot és a […]

Bővebben »

Keveredő ízek az izraeli konyhában

Az izraeli konyha alapját még az államalapítás előtti időkben vetették meg egyrészt az Ottomán Birodalomba arab országokból (Szíria, Libanon, Törökország) bevándorolt szfárádi zsidók, akik Jeruzsálem arisztokráciájaként váltak ismertté, másrészt pedig az askenázi területekről az országba érkező, különösen vallásos és igen szegény csoportok. Előbbiek kifinomult konyhaművészetet, burekászt, piláfokat, töltött zöldségeket és keleties fűszereket hoztak magukkal, utóbbiak […]

Bővebben »

Kóser gasztro: macesztorta

A zsidók számára sávuot, a tóraadás ünnepe csúcspontja annak a peszáchkor elkezdődő folyamatnak, melynek során egyre magasabb szintre emelkedünk, levetkőzve velünk született, materiális természetünket, hogy szabad emberekként fogadhassuk el az Örökkévaló Tóráját. Az igazi szabadságot akkor érhetjük el, ha tudjuk, hogy mi az, ami igazán jó nekünk – a testnek és a léleknek egyaránt -, […]

Bővebben »

Kóser gasztro: lilahagymás salátaöntet

Egyetlen zsidó ünnephez sem tartozik annyi étkezési szabály és a szabályokra épülő szigorítás (chumrá), valamint ezerféle szokás, mint peszáchhoz, a szabadság ünnepéhez. A kóser konyha szigorú szabályai mellé a kovászos ételek tilalma társul. Vannak, akik különösen figyelnek arra, hogy csak smurá mácát, vagyis őrzött maceszt fogyasszanak, és ezen belül is vannak, például a lubavicsi haszidok, […]

Bővebben »

Kóser gasztro: 8-féle chároszet

Ismerjék meg a spanyol, olasz, marokkói, jemeni, kínai és indiai változatot is! A zsidó nép történetének évezredei során sokszor kényszerült száműzetésbe, különböző csoportjainak rendszeresen el kellett hagynia előző otthonát, hogy más országban újrarendeződve ott folytathassák az életüket, ahol az előzőben abbahagyták. Mindig és minden korban segítette őket ebben az, hogy a Tóra tanításai által bárhol […]

Bővebben »

Kóser gasztro: padlizsánkrém

A Lubavicsi Rebbének az volt a szokása, hogy kézzel sütött smurá, vagyis őrzött maceszt ajándékozott peszách előtt a híveinek, spirituális ajándékként. Órákon át osztogatta a hosszú sorokban érkező zsidók számára a maceszt, melyről a Zohár, a kabala egyik könyve azt mondja, hogy a „hit eledele”, melynek fogyasztása erősíti a lelket. A smurá kifejezés arra utal, […]

Bővebben »

Kóser gasztro: céklalevél-saláta

Bár már március közepe van, Magyarországra visszatért a tél. Így időszerű a következő történet, amely a Báál Sém Tovról szól. A harmadik lubavicsi Rebbe, Menáchem Mendel rabbi, más néven a Cemách Cedek (1789-1866) mesélte tanítványainak a chászidizmus alapítójáról: „A Báál Sém Tov nagyon kedvelte a fényt. Amikor a tanítványai tudták, hogy mesterük közeledik, mindig számos […]

Bővebben »

Kóser gasztro: csokis rizspehely

Egy hét telt el purim ünnepe óta, és a zsidó háztartásokban folyik a peszáchi készülődés. A háláchá szerint egy-egy ünnep előtt harminc nappal kell megkezdeni az adott jeles napra való felkészülést és a vonatkozó törvények tanulmányozását. Sokakban felmerül a kérdés: miért van olyan közel egymáshoz ez a két ünnep, mi kapcsolja össze őket? A Talmudban […]

Bővebben »

Kóser gasztro: minden, amit a hámántáskáról tudni kell

Honnan ered az édesség, és mit jelent a neve? Bár a világ legnagyobb részén ádár hó 14-én (ebben az évben március elsején) volt a purim, a zsidó nép fővárosában, Jeruzsálemben ádár 15-én, vagyis a mai napon ünneplik purimot. Ezt a napot Susán-purimnak nevezik, utalva arra, hogy – amint a megilában (Eszter könyve) olvashatjuk – Áchásvéros […]

Bővebben »