Az izraeli konyha alapját még az államalapítás előtti időkben vetették meg egyrészt az Ottomán Birodalomba arab országokból (Szíria, Libanon, Törökország) bevándorolt szfárádi zsidók, akik Jeruzsálem arisztokráciájaként váltak ismertté, másrészt pedig az askenázi területekről az országba érkező, különösen vallásos és igen szegény csoportok. Előbbiek kifinomult konyhaművészetet, burekászt, piláfokat, töltött zöldségeket és keleties fűszereket hoztak magukkal, utóbbiak […]

A zsidók számára sávuot, a tóraadás ünnepe csúcspontja annak a peszáchkor elkezdődő folyamatnak, melynek során egyre magasabb szintre emelkedünk, levetkőzve velünk született, materiális természetünket, hogy szabad emberekként fogadhassuk el az Örökkévaló Tóráját. Az igazi szabadságot akkor érhetjük el, ha tudjuk, hogy mi az, ami igazán jó nekünk – a testnek és a léleknek egyaránt -, […]

Egyetlen zsidó ünnephez sem tartozik annyi étkezési szabály és a szabályokra épülő szigorítás (chumrá), valamint ezerféle szokás, mint peszáchhoz, a szabadság ünnepéhez. A kóser konyha szigorú szabályai mellé a kovászos ételek tilalma társul. Vannak, akik különösen figyelnek arra, hogy csak smurá mácát, vagyis őrzött maceszt fogyasszanak, és ezen belül is vannak, például a lubavicsi haszidok, […]

Ismerjék meg a spanyol, olasz, marokkói, jemeni, kínai és indiai változatot is! A zsidó nép történetének évezredei során sokszor kényszerült száműzetésbe, különböző csoportjainak rendszeresen el kellett hagynia előző otthonát, hogy más országban újrarendeződve ott folytathassák az életüket, ahol az előzőben abbahagyták. Mindig és minden korban segítette őket ebben az, hogy a Tóra tanításai által bárhol […]

A Lubavicsi Rebbének az volt a szokása, hogy kézzel sütött smurá, vagyis őrzött maceszt ajándékozott peszách előtt a híveinek, spirituális ajándékként. Órákon át osztogatta a hosszú sorokban érkező zsidók számára a maceszt, melyről a Zohár, a kabala egyik könyve azt mondja, hogy a „hit eledele”, melynek fogyasztása erősíti a lelket. A smurá kifejezés arra utal, […]

Bár már március közepe van, Magyarországra visszatért a tél. Így időszerű a következő történet, amely a Báál Sém Tovról szól. A harmadik lubavicsi Rebbe, Menáchem Mendel rabbi, más néven a Cemách Cedek (1789-1866) mesélte tanítványainak a chászidizmus alapítójáról: „A Báál Sém Tov nagyon kedvelte a fényt. Amikor a tanítványai tudták, hogy mesterük közeledik, mindig számos […]

Egy hét telt el purim ünnepe óta, és a zsidó háztartásokban folyik a peszáchi készülődés. A háláchá szerint egy-egy ünnep előtt harminc nappal kell megkezdeni az adott jeles napra való felkészülést és a vonatkozó törvények tanulmányozását. Sokakban felmerül a kérdés: miért van olyan közel egymáshoz ez a két ünnep, mi kapcsolja össze őket? A Talmudban […]

Honnan ered az édesség, és mit jelent a neve? Bár a világ legnagyobb részén ádár hó 14-én (ebben az évben március elsején) volt a purim, a zsidó nép fővárosában, Jeruzsálemben ádár 15-én, vagyis a mai napon ünneplik purimot. Ezt a napot Susán-purimnak nevezik, utalva arra, hogy – amint a megilában (Eszter könyve) olvashatjuk – Áchásvéros […]

 „Taníts minket, Rebbe” – kérlelték a tanítványok mesterüket, a Báál Sém Tovot. „A Talmud azt tanítja, hogy az Örökkévaló ros hásánákor dönt az ember megélhetéséről az egész elkövetkező évre. Egy pár sorral később azonban az áll a Talmudban, hogy az ember szerencséjéről minden nap újra határoznak. Hogyan lehet mindkét állítás egyszerre igaz? ” A Báál […]

Csütörtökön köszöntött ránk ádár hónap kétnapos ros chodese, vagyis újholdja. Mivel az újhold speciálisan a nők ünnepnapja, ebből az alkalomból a nők különleges imáiból ismertetünk néhányat, majd egy egyszerű süteményreceptet is bemutatunk. A zsidóság minden alkalomra, élethelyzetre, még a leghétköznapibb cselekedetre is kínál áldást vagy imát. Vannak imák, melyeket speciálisan, vagy jellemzően inkább a nők […]

Az előző héten, a Jitró hetiszakaszban olvasták fel a zsinagógákban a tóraadás történetét.  A Tórában leírt törvényeket a zsidóknak meg kellett tanulnia, többek között meg kellett ismerkedniük a kóserság összetett parancsolataival. Amíg ez meg nem történt, addig elvben sem állt fenn a lehetősége annak, hogy húsos ételt fogyasszanak, hiszen a kóser vágás törvényeinek elsajátítása komoly […]

És volt a harmadik napon, midőn reggel lett, akkor volt mennydörgés; és villámlás és sűrű felhő a hegyen és igen erős harsona hang; és megrémült az egész nép, mely a táborban volt. És Mózes kivezette a népet Isten elé a táborból, és megálltak a hegy tövében. A Szináj hegye pedig egészben füstölgött, mivelhogy leszállott rá […]

És szólt az Örökkévaló Mózeshez meg Áronhoz…: Szóljatok Izrael egész községéhez…: E hónap tizedikén vegyen magának ki-ki egy bárányt… Ép bárány, hím, egyéves legyen számotokra… És legyen nálatok őrizet alatt tizennegyedik napjáig e hónapnak; akkor vágja le azt Izrael községének egész gyülekezete, estefelé. És vegyenek a vérből és tegyenek a két ajtófélre és a felső […]

Tegnap, tévét hó 24. napján volt a chábád hászidizmus alapítója, az Álter Rebbe, héberül Ádmor háZáken (a.m. az öreg rebbe) halálozási évfordulója. A ljádi Sneur Zálmán rabbi 1745-ben született Lioznóban (akkor Litvánia, ma Belorusszia) és 1812-ben hunyt el; a sírja és a fölé épített ohel (a sírt magába foglaló építmény) az ukrajnai Hadicsban található. Az […]

A kóser étkezés törvényei megkövetelik, hogy csakis olyan tejet használjunk, melyet kóser állattól – tehéntől, báránytól, vagy kecskétől – fejtek. A tejtermékek előállítását másgiáchnak, vagyis szombattartó kósersági felügyelőnek kell ellenőriznie. Amennyiben az állat megfejését is ellenőrzi megfelelő ismeretekkel rendelkező, szombattartó zsidó, akkor azt a tejet, illetve a belőle készült tejterméket cháláv jiszráelnek, vagyis zsidó tejnek […]

Bölcseink megtiltották, hogy tejes vagy húsos kenyérfélét készítsünk. Ennek az az oka, hogy attól tartanak, esetleg megfeledkezünk arról, hogy az adott kenyérféle tejjel vagy zsírral készült, és az ellenkező fajtájú étellel esszük, áthágva ezzel egy tórai tilalmat. Ezt az elvet nevezzük a Tóra kerítésének: a rabbik szélesebb tilalmat fogalmaznak meg, mint a Tóra, hogy biztosítsák, […]

Hanuka kiszlév hónap 25-én kezdődik, és az ünnep hetedik napján lépünk be a zsidó naptár Ros Hásánától számított negyedik, niszántól számított tízedik hónapjába, tévétbe. A hónap neve – mint más hónapoké is – az ókori Babilóniából származik, és kapcsolódik a héber „tov” – „jó” szót is magába foglaló szócsaládhoz. Hanuka utolsó napjaiban, ahogy egyre több […]

Ha Hanuka, akkor olaj. Az ablakokban olajmécses, a konyhákban olajszag, az asztalokon olajjal készült ételek. Az olaj azonban nem csak a hanukai történettel vonult be a zsidó életbe – sőt magukat a zsidókat is az olajhoz hasonlítja a hagyomány. Most minden megtudhatunk erről a különleges alapanyagról.  A zsidó hagyományban az olajjal először mint különféle szent […]