Az előző héten, a Kedosim hetiszakasszal kapcsolatban beszámoltunk az abban foglalt „Szeresd felebarátodat, mint saját magadat” parancsolatról. Ebből vezetik le a Tóra ún. aranyszabályát: amit magadnak nem kívánsz, ne tedd másoknak se. A Talmud meséli, hogy egyszer egy nem-zsidó férfi elment Sámájhoz, aki korának egyik legnagyobb bölcse volt. Arra kérte, hogy tanítsa meg az egész […]

Az előző héten gofri-receptet adtunk közre, hogy ötletet adjunk az otthon levő liszt felhasználására. Egy olvasónk azt kérdezte, hogy van-e peszáchi változata is a közkedvelt finomságnak, így ennek jártunk utána. Örömmel jelentjük, létezik peszáchra kóser gofri, ami ráadásul nem is gebrocht, vagy héberül srujá, tehát azok is bátran elkészíthetik, akik nem fogyasztanak olyan ételt, amiben […]

Közeledik peszách ünnepe, receptünkkel a még otthon levő liszt felhasználásához nyújtunk segítséget. Nincs talán még egy olyan alapanyag, mint a liszt, melyről a Tóra ilyen sokat beszél, és melynek ilyen sokféle használatát mutatja be, írja elő, vagy éppen tiltja meg, attól függően, hogy az évnek mely időszakában, vagy hol tartózkodunk. Legyen szó különféle áldozatokról, ünnepekről, […]

  A most következő szombat a sábát párá, a tehén szombatja. Nem minden évben esik így, ebben az évben azonban együtt olvassák fel a vörös tehénről szóló szakaszt a Smini hetiszakasszal, mely többek között a kóserság néhány alapvető törvényével foglalkozik. Nevezetesen azzal, hogy mely állatok kóserek, és melyek nem. Vannak olyanok, melyeket csoportok szerint, másokat […]

Véget ért purim ünnepe. Az ünnep előkészületeket igényelt: ételajándékot tartalmazó csomagokat készítettünk és osztottunk ki a barátainknak, sütöttünk-főztünk a purimi lakomára. Vendégeket fogadtunk, purimi mulatságon jártunk, és persze kétszer meghallgattuk a megila felolvasását is. Most tehát nyugodtan hátradőlhetünk, és karba tehetjük a kezünket? Bár igazán ránk férne a pihenés, most kezdődik csak az igazi munka […]

Ünnepi recept A zsidó emancipáció egyik alkotóeleme volt, hogy a zsidó közösségek hűek és lojálisak voltak a befogadó országokhoz, ám ez gyakran a zsidó hagyományoktól való eltávolodással járt együtt. A magyarországi emancipáció nyomán a zsidók a zsidóság nemzeti jellegéről megfeledkezve egyre inkább Mózes-hitű magyaroknak vallották magukat, kivették részüket az 1848-49-es magyar szabadságharcból ugyanúgy, mint a […]

„Amikor beköszönt ádár hónap, sokasodjanak az örömök.”   Azt mondja a Talmud (Táánit 29.): „Ádár hónap beköszöntével az embernek egyre örömtelibbnek kell lennie”. Ádár hónap csillagjegye – mázálja – a halak csillagkép, a mázál dágim. A hal sokféle szimbolikus jelentést hordoz a zsidó tradíció szerint. A kettős ádárra tekintettel kétrészes sorozatot adunk közre – a […]

Március elseje, vagyis a mai nap: a mogyoróvajat kedvelők napja Amerikában. Izraelben ezt alighanem minden napról el lehet mondani, hiszen a zsidó állam egyik nemzeti rágcsálnivalója, amit már a 7-8 hónapos csecsemők kezébe is adnak – a Bamba, melyet ugyan 1964-ben sajtos ízesítéssel kezdtek árulni, de két évvel később, 1966-ban áttértek a mogyoróvajra, és ez […]

Ne főzz gödölyét az anyja tejében. (M.II. 34:26) Hetiszakaszunkban, a Ki tiszában ismét elhangzik a fenti tiltás, mely a kóser étkezésnek az egyik legalapvetőbb és legismertebb alapelve: húsos és tejes ételt nem fogyasztunk együtt. Ez a tiltás összesen háromszor olvasható a Tórában, harmadszor a Dvárim könyvében találkozhatunk vele (M.V. 14:21). Bölcseink a szó szerint vett […]

Hetiszakaszunk, a Tecáve legnagyobb részben a papi és főpapi öltözékkel foglalkozik. A főpapi viselet legkülönlegesebb darabja a chósen – mellvért – volt. Ez egy textildarab, mely kétrét hajtva két négyzetet adott ki. A chósen öt anyagból készült: aranyból, valamint kékre, lilára, illetve vörösre festett gyapjúból, valamint lenből, ezekből készült csíkokat fontak eggyé különleges technikával úgy, […]

És tegyél az asztalra (Isten) színe elé való kenyeret, színem előtt legyen állandóan. (M.II. 25:30) Hetiszakaszunk, a Trumá a pusztai Szentély építésével, illetve a Szentély egyes felszerelési tárgyaival foglalkozik. Ezek közül egy kapcsolódik ételhez: a sulchán lechem hápánim, a színkenyér asztala. A „kenyér” valójában vastag macesz volt, kovásztalan kenyér. Egy teljes héten állt a levegőn, de […]

Hetiszakaszunk, az 53 parancsolatot felsorakoztató Mispátim (a.m. törvények) jó néhány olyan micvát tartalmaz, melyek étkezéssel kapcsolatosak. Szent emberek legyetek nekem; a mezőn széttépettnek húsát ne egyétek, a kutyának vessétek azt. (M.II. 22:30) Miért pont a kutyának? Nem olyan sokkal korábban, a Bo hetiszakaszban szerepeltek a kutyák: Izrael minden fiaira pedig a kutya sem ölti ki […]

Hetiszakaszunkban, a Jitróban ötven nappal az Egyiptomból való kivonulás után Izrael népe a Szináj-hegy lábánál várakozik a tóraadásra. Szokás, hogy e szakasz felolvasását – legalább a tízparancsolat kinyilatkoztatását – mindenki, a nők és a gyerekek is meghallgassák a zsinagógában. A Szináj-hegyen kapott Tóra a zsidóság legfontosabb könyve, minden szombaton, ezen kívül hétfőn, csütörtökön, újholdkor és […]

… az Örökkévaló pedig támasztott keleti szelet az országban… és a keleti szél elhozta a sáskát. És felszállt a sáska Egyiptom egész országára és leereszkedett Egyiptom egész határában, nagyon súlyosan… És ellepte az egész ország színét, hogy sötét lett az ország és felemésztette a föld minden füvét és a fa minden gyümölcsét, amit meghagyott a […]

Menj el Fáraóhoz reggel, íme, ő kimegy a vízhez, állj elébe a folyam partján; a botot pedig, mely átváltozott kígyóvá, vedd kezedbe. És mondd neki: Az Örökkévaló, a héberek Istene küldött engem hozzád, mondván: Bocsásd el népemet, hogy szolgáljanak engem a pusztában; és íme, te nem hallgattál rám eddig. Így szól az Örökkévaló: Ezáltal tudod […]

Ezen a héten kezdjük olvasni a zsinagógákban a Smot könyvét, mely címét az első szakaszáról kapta, és azt jelenti: nevek. A könyv az Egyiptomba levonuló család tagjainak név szerinti felsorolásával indul. Bölcseink több helyen is felteszik a kérdést, hogy vajon miért ismétli meg a Tóra megint a neveket, amikor korábban ezt már megtette. Azt tudjuk, […]

Mártások lakomához. Ezen a héten fejezzük be a zsinagógákban a Vájechi hetiszakasszal a Tóra első könyvének, a Berésitnek a felolvasását. Miután a felolvasó szájából elhangzott az utolsó mondat, a közösség tagjai – akik a legtöbb helyen felállva hallgatják az utolsó mondatokat – hangosan így szólnak: cházák, cházák, venitcházek – legyünk erősek, legyünk erősek és erősítsük […]

Hanuka a zsidó naptár egyetlen olyan ünnepe, mely átível két hónapon: kiszlév hó 25-én kezdődik és tévét hó második, vagy harmadik napján ér véget, attól függően, hogy kiszlév 29, vagy 30 napos. Az ünnep során ünnepeljük tévét hónap ros chodesét (újholdját), ami ebben az évben azért is különleges volt, mert szombati napra esett. Hanuka napjai […]