ZSIDÓ VILÁGHÍRADÓ
Zsidó külügyminiszter

Véres antiszemita cikk a moszkvai Pravdában

Színarany Menóra

4,6 millió – 13 millióból

Harmincezer talált dollárt adott vissza

Hol vannak a Trieszti hitközség kincsei?

Köszönet a jóságért
Zsidó külügyminiszter

Madeleine Albright, a nemrég kinevezett amerikai külügyminiszter-asszony nagyszülei zsidók voltak, akik a Holocaustban lelték halálukat. Az ezt bizonyító dokumentumok a Givát Cháimi-i Terezin-archívumban találhatók. A State Department szóvivője szerint “ez nem akadály, hiszen volt már nekünk zsidó külügyminiszterünk: Henry Kissinger.” Albright, aki tizenegy évesen menekült szüleivel a kommunista puccs után Csehszlovákiából Amerikába, keresztény nevelést kapott, s állítása szerint nem tudott zsidó származásáról. A külügyminiszter-asszony, mondják a hozzá közelállók, nem szándékozik visszatérni a zsidósághoz, bár a hír nagyon megrázta őt.

Véres antiszemita cikk a moszkvai Pravdában

Mintha mi sem történt volna, mintha még mindig a sztálinista orvos-per elején lennénk: Pénteken január 17-én véresszájú antiszemita cikk jelent meg a moszkvai Pravdában, mely a mai napig az Orosz Kommunista Párt központi napilapja. A teljes oldalas cikket Valentin Pruszakov, a lap egyik vezető publicistája írta. A cikk, mely nagy feltűnést és megrökönyödést keltett Moszkvában, a zsidókat vádolja az antiszemita érzelmek keltésével és azzal, hogy a Holocaust “mítoszát” terjesztik, meggyalázva a nácizmus orosz áldozatainak emlékét, hozzátéve hogy “a nácizmus nagy szolgálatot tett a cionizmusnak”.

Nem véletlen, mondják neves kremlinológusok Izraelben, hogy az orosz kommunisták ott folytatják ahol a cári Ochrana és a Sztálini Cseka abbahagyta. Ezek egy húron pendülnek; az antiszemitizmusban ölelkezik össze a gyilkos nácizmus az embertelen sztálinizmussal…. (N.K.)

Színarany Menóra

Egy amerikai zsidó milliomos “égi jelek” alapján 12 millió dollárt fektetett egy egyedülálló vállalkozásba: a Tórában található adatok alapján huszonnégy karátos színaranyból elkészíttette a Szentély eredeti hétágú Menórájának mását. A négy és fél méter magas menóra rövidesen Izraelbe érkezik, és Jeruzsálemben, a Kótellel szemben kerül felállításra.

4,6 millió – 13 millióból

Egy friss amerikai zsidó (Hádásszá) felmérés szerint a világon ma 13 millió zsidó él. Ebből közel 47 % Amerikában és Kanadában. Izraelnek – az elmúlt év végén közzétett hivatalos adatok szerint – 5 millió 764 ezer lakosa van, ebből 4 millió 656 ezer, vagyis a népesség több mint 80%-a zsidó. Az izraeli zsidók a világ zsidóságának mintegy 35%-át teszik ki. A volt Szovjetunió államaiban még mindig közel 1,3 millió zsidó él. Közép- és Kelet- Európában a magyarországi a második legnagyobb zsidó közösség (kb. 120 ezer fő). Nyugat-Európában Franciaországban és Angliában él a legtöbb zsidó.

Harmincezer talált dollárt adott vissza

Az El-Al egyik utasa, aki New Yorkból utazott Tel Ávivba az itt tartandó esküvőjére, vékony, de annál értékesebb borítékot felejtett a gép fedélzetén. Hat papírdarab volt benne: hat darab ötezer dolláros bankjegy, összesen harmincezer dollár – az esküvő költsége.

Eti Aszraf takarítónő bukkant a gazdátlan borítékra, amelyet ha köpenye zsebébe csúsztat, mindjárt százezer sekellel lesz gazdagabb, és a tettet az életben nem tudták volna rábizonyítani. Aszraf ehelyett értesítette a Ben Gurion repülőtér illetékesét, és hiánytalanul átadta neki a megtalált összeget. Percekkel ezután érkezett meg a repülőtérre a gondatlan utas, aki maga sem hitte, hogy azzal fogadják majd: megvan a boríték. Az illető hölgy könnyek között mondott köszönetet, és több száz dollár jutalmat ajánlott fel a takarítónőnek, aki azonban visszautasította azt. Mint mondotta a talált tárgyak leadása munkaköri kötelessége, amiért külön díjazás nem jár.

Hol vannak a Trieszti hitközség kincsei?

A trieszti (olasz) hitközség kincset keres: öt láda aranyat és ékszert, amit annak idején a nácik raboltak el a triszeti zsidóktól, akiket koncentrációs táborokba hurcoltak. Az életben maradottak úgy tudják, hogy a háború után a szövetségesek rátaláltak az elrabolt kincseket tartalmazó ládákra, és lefoglalták, majd később egy trieszti bankban helyezték letétbe azokat. A hitközség tudomása szerint az öt láda 1961-ig a bank pincéjében volt, majd onnan szőrén-szálán eltűnt. Most a hitközség keresi a kincset és kéri, hogy bárkit aki hollétéről tud, közölje azt a zsidó közösség vezetőségével. Triesztben ma mindössze pár száz zsidó él.

Köszönet a jóságért

Ádár hó 5-én kísértük utolsó útjára Rudas Ferencnét, Mindl bát Jochánán, a Vasvári Pál utcai templom köztiszteletben álló, legidősebb elöljárójának hitvesét. Két szóval jellemezhetjük az eltávozottat: melegség és jóság. De ez a két szép szó is fakó ahhoz a melegséghez és ahhoz a jósághoz, mellyel elárasztotta környezetét, családját, élete párját, gyermekeit, unokáit, dédunokáit. Derű és melegség töltött el minden helyiséget ahová belépett, akár a Rabbiképző templomába, akár a Hunyadiba, vagy a Vasváriba. Minden lépését kötelesség és jóság, aggódó gondoskodás diktálta. Szinte hihetetlen, hogy e szeretetfolyam hirtelen megszakadt. A 91. zsoltárral vigasztalódunk “Josév bszéter eljon” annyi szenvedés után – Isten árnyékában pihen meg. “Orech jámim ászbiéhu” hosszú életet ad a Teremtő, az Örök életet.

D.G.

Megjelent: Gut Sábesz 1. évfolyam 22. szám – 2014. július 28.