Zsidó jogi szempontból nézve a gyümölcsök világa néha nem úgy működik, ahogy a botanikakönyvek tanítják. Így van ez az eper, vagy éppen a banán esetében is.
Az eper és a banán nem fa a háláchá szempontjából, még ha úgy is néz ki, mint egy gyümölcsfa.
Mi számít fának?
Mielőtt megértenénk, miért mondjuk a banánra, hogy „zöldség”, tisztáznunk kell: mit nevez a háláchá fának. Ez ugyanis nemcsak nyelvtani vagy növénytani kérdés — ez hatással van a mindennapi életünkre, konkrétan az áldásokra, amiket étkezés előtt mondunk.
Ha egy gyümölcs fáról származik, akkor a következő áldást mondjuk rá: „Báruch Átá Ádonáj…boré pri háéc” – „Áldott vagy Te… aki a fa gyümölcsét teremtetted.” Ha viszont a termés a földből nőtt ki – legyen szó klasszikus zöldségről vagy olyan gyümölcsről, amely nem „fa” a háláchá szerint –, akkor: „Báruch Átá Ádonáj… boré pri háádámá” – „Áldott vagy Te… aki a föld gyümölcsét teremtetted.”
De nemcsak az áldások miatt fontos a definíció. Ott van például az orlá törvénye, mely megtiltja egy fa első három évében termett gyümölcsének fogyasztását, vagy a gyümölcsfák kivágásának tilalma — ezek mind csak valódi fákra vonatkoznak.
A fa háláchikus meghatározása
A Talmud így írja le a fát: ha a termés leszedése után a „gávzá” (törzsszerű ágrész) megmarad, és a növény újra termést hoz, akkor fa – és az áldás háéc. Ha nem, akkor háádámá.
De mi is pontosan a „gávzá”? Több vélemény is létezik:
- Rábénu Áser (a Rós) és a Toszafot szerint a „gávzá” a gyökér. Ez alapján minden évelő növény—amelynek gyökerei megmaradnak—fa lenne, tehát háéc.
- A gaónok viszont úgy értelmezik, hogy a „gávzá” a központi törzs vagy szár. Tehát nem elég, ha a gyökér megmarad, a szárnak is újra kell nőnie ugyanabból a törzsből.
- Egy harmadik vélemény szerint az ágak is meg kell hogy maradjanak évről évre.
A háláchá általában a gaónok véleményét követi, vagyis fa az, amelynek központi törzse év(ek) múltán is megmarad.
Banán
A banán évelő—gyökerei nem pusztulnak el. Viszont szinte az egész felszíni része, beleértve a „törzsét”, minden évben elhal és újranő. Mivel a központi szár nem marad meg, ezért a banán áldása: boré pri háádámá. Ez az elfogadott háláchikus álláspont.
Ugyanakkor—ha a Rós véleményét követnénk, miszerint az évelő gyökér elégséges, akkor a banánra háéc-et kellene mondani.
Mi a gyakorlati tanács?
Ha valaki gyümölcsöt és zöldséget is fog enni, érdemes először háéc áldást mondani egy klasszikus fagyümölcsre (pl. alma), majd háádámát egy biztos zöldségre (pl. uborka)—így a banán mindenképp lefedésre kerül. És ha valaki véletlenül háécet mondott a banánra? Nem kell új áldást mondania.
Eper
Az eper szintén évelő, de minden évben újra kihajt a gyökérből, és a szára, levele elpusztul. Ugyanúgy, mint a banánnál, az eperre az áldás: boré pri háádámá.
A fent említett szabályok—mint az áldások sorrendje vagy tévedés esetén az áldás érvényessége—az eperre is érvényesek.
Szőlő és kivi
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.