Többen a visszatérési törvény módosítását javasolják.

Ahogy már beszámoltunk róla, a tavalyi évben nőtt az Izraelbe bevándorlók száma. Egy új kimutatásból azonban kiderült, hogy a zsidó vallásjogot tekintve az újonnan érkezettek 59%-a nem zsidó. Az adatok szerint a 12 600 zsidó bevándorló mellet 17 700 nem zsidó ember is izraeli állampolgárságot kapott 2018-ban.

Az izraeli bevándorlást szabályozó visszatérési törvény nem a háláchá, azaz a zsidó jog szerint határozza meg, hogy ki telepedhet le a zsidó államban. A törvény megelégszik azzal, ha a bevándorolni szándékozó egyetlen zsidó nagyszülővel rendelkezik, mert ez volt a náci zsidóüldözés egyik kritériuma. A zsidó származású bevándorlókhoz pedig csatlakozhatnak nem zsidó rokonaik is. A zsidó vallás azonban ennél szigorúbb, és csak azt ismeri el zsidónak, aki zsidó anyától született, vagy érvényes módon betért a zsidó vallásba. Az izraeli rabbinátus kizárólag az ortodox vallási bíróságok betéréseit fogadja el érvényesnek. Ezzel együtt neológ, konzervatív vagy reform betértek is felvehetik az izraeli állampolgárságot, ám nem zsidóként regisztrálják őket a rabbinátusban.

Ez a mindennapi életben az esküvő esetén jelent gondot, mert Izraelben nincs polgári házasság, illetve a temetésnél, mert a zsidó vallás szabályai szerint zsidó temetőbe mást nem temethetnek el, még házastársat sem. A vegyes, vagy nem zsidó, de más felekezethez sem tartozó párok külföldön, elsősorban Cipruson kötnek házasságot, mert a külföldi házasságkötéseket elismeri az izraeli törvény. A vallás nélküli embereket a zsidó temetők mellett kialakított “semleges parcellákba” vagy szekuláris kibucokban lévő világi temetőkben helyezik végső nyugalomra.

Izraelben jelenleg 400 000 olyan személy él, aki a visszatérési törvény szerint vándorolt Izraelbe, de nem zsidó vallásúként tartják számon. Ők elsősorban Kelet-Európából érkeztek. Az idei alija oroszlánrészét alkotó orosz és ukrán bevándorlók túlnyomó többsége nem számít zsidónak. Az inkább ideológiai okokból Izraelbe települő amerikai és nyugat-európai bevándorlók közül viszont szinte mindenki megfelel a háláchá támasztotta kritériumoknak.

Zeev Kanin, a Bár-Ilán Egyetem professzora és a Bevándorlásügyi Minisztérium tudományos munkatársa még 2014-ben készített felmérést a témában. Kutatása megállapította, hogy a 30 év feletti, a szovjet utódállamokból érkező bevándorlók mintegy fele nem számít zsidónak, a 30 év alattiaknál azonban már 75% ez az arány.

A fennálló helyzet orvoslására több javaslat is felmerült: vannak, akik az állam és a vallás teljes szétválasztását követelik, mások a betérések megkönnyítéséért szállnak síkra, illetve olyanok is akadnak, akik a jövőben kizárólag a vallási szabályokat tartanák irányadónak a bevándorlási engedélyek kiadásánál.

Mose Niszim, korábbi igazságügyi miniszter a betérések megkönnyítése mellett tette le voksát és felhívta a figyelmet, hogy 12 év múlva már félmillió feletti létszámú “vallás nélküli” állampolgárral kell számolni.

Nem osztja ezt a nézetet az egyik ukrán főrabbi, Yaakov Bleich, aki katasztrófának nevezte, hogy hazájából annyi nem zsidó vándorol Izraelbe. “Saját magunk hozunk létre olyan helyzetet Izraelben, mely vegyesházasságokhoz és asszimilációhoz vezet. Meg kell változtatni a visszatérési törvényt. Legalább a zsidók nem-zsidó unokáitól meg kellene vonni a bevándoroláshoz való jogot” – mondta. “Tisztában vagyok vele, hogy a javaslatom nem lesz népszerű, azonban a zsidó hazában élő zsidó nép jövője forog kockán” – tette hozzá.

zsido.com

Forrás: JPost