Az etrog, a luláv, a hádász és az árává nem véletlenül kerülnek együtt a szukkoti csokorba: a zsidó hagyomány szerint a közösség sokféleségét, az ember különböző tulajdonságait és a természet gazdagságát is megjelenítik.
Szukkot egyik legismertebb jelképe az árbá minim, vagyis a „négy faj”. A négy növényhez számos magyarázat kapcsolódik a Midrásban és a rabbinikus irodalomban, amelyek végső soron egy közös gondolathoz vezetnek: az egészhez minden részre szükség van.
Négy növény, négyféle ember
A legismertebb magyarázat a Vájikrá rábá midrásában (30:12.) olvasható, amely a négy növényt a zsidó nép különböző típusaihoz hasonlítja.
Az etrog egyszerre ízletes és illatos, ezért azokat jelképezi, akik jártasak a Tórában, és annak szellemében is élnek.
A luláv, amelyhez a datolya kapcsolódik, jó ízű, de nincs illata. Ők azok, akik ismerik a Tórát, de kevésbé jeleskednek a micvák gyakorlásában.
A hádász nem terem ehető gyümölcsöt, viszont kellemes illatú. Azokat jelképezi, akik talán nem jártasak a Tórában, de jó tetteikkel kitűnnek.
Végül az árává sem ízzel, sem illattal nem rendelkezik. A hasonlat szerint azokat jelképezi, akik sem tudásukkal, sem tetteikkel nem járulnak hozzá a közösséghez. Mégis mind a négyet egy csokorba kell kötni: hatniuk kell egymásra, és együtt alkotják az egészet.
A szukkoti csokor, mely a különféle embereket rejti
Egy másik midrás (Vájikrá rábá 30:14.) már a növények alakjából indul ki, és azokat különböző testrészekkel kapcsolja össze.
Az etrog formája a szívre emlékeztet, így a szeretetet jelképezi. A luláv hosszú és egyenes, mint a gerinc, ezért a tisztességhez kapcsolódik.
A hádász levele a szemhez hasonlít, így a becsületesség szimbóluma. Az árává hosszúkás levele pedig a szájra emlékeztet. A szájjal jót is tehetünk, de a rossz beszéddel, a láson hárával komoly kárt okozhatunk. A fűzfa hajló ágai miatt pedig a megalkuvás képét is felidézik.
Hála a természet gazdagságáért
Szukkotnak erős mezőgazdasági jelentősége is van: a Tóra a chág hászif, vagyis a betakarítás ünnepeként is említi. A négy növény így a természet különböző ajándékaiért mondott hála szimbóluma is.
Az etroggal a gyümölcstermő növényekért, a lulávval a fákért, hádásszal a dísznövényekért, az árávával pedig a vadnövényekért mondunk köszönetet az Örökkévalónak.
Négy növény, egyetlen egész
Maimonidész (More Növochim 3:43.) szintén foglalkozik a négy faj szimbolikájával. Szerinte mindegyik növénynek megvan a maga szépsége és jelentősége, miközben közös bennük, hogy Izrael földjén gyakoriak, frissek és szépek, és az ünnep hét napján használjuk őket.
A különböző magyarázatokban így újra és újra ugyanaz a gondolat tér vissza: egyik növény sem hiányozhat a csokorból. És talán éppen ezért nem csupán más emberekről vagy embertípusokról szólnak, hanem valamennyiünkről.
Az emberben egyszerre vannak jelen különböző tulajdonságok, erények és gyengeségek. A feladat az, hogy ezeket egyensúlyba rendezzük, és a jécer hárá, a rossz ösztön ellen küzdve a bennünk lévő jó kerüljön előtérbe.
A négyfajta növény szimbolikájáról ide kattintva olvashat bővebben.
Fotó: MENAHEM KAHANA / AFP.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.