A szukkoti csokor négy növénye nemcsak a zsidó nép sokszínűségét jelképezi, hanem az emberi lélek, a test és a világ egységének szimbóluma is.
A szukkoti csokor – az etrog, a luláv, a hádász és az árává – évszázadok óta ihlet forrása a zsidó hagyományban. A Midrás, a középkori gondolkodók és a rabbinikus irodalom különféle értelmezései egyaránt rámutatnak arra, hogy ezek a növények túlmutatnak önmagukon: egyszerre testesítik meg a közösség sokféleségét, az ember testrészeit és tulajdonságait, valamint a hálaadást a természet gazdagságáért. A szimbolika végső üzenete, hogy a csokor akkor teljes, ha minden elem együtt van – ahogy az ember is akkor egész, ha a benne lévő tulajdonságokat harmóniába rendezi.
A szukkoti csokor négy fajtája négyféle embertípus
A talán legismertebb hasonlat a Midrásból (Vájikrá rábá 30:12.) a négyféle növénynek a zsidó nép négyféle embertípusához való hasonlítása. E szerint a Midrás szerint az etrog, melynek jó íze és illata is van, jelképezi azokat a zsidókat, akik jártasak a Tórában és annak szellemiségében élnek.
A luláv, melynek jó íze van (gondolunk itt a datolyára), de nincs jó illata. Szimbolizálja azokat az embereket, akik Tóra-tudósok ugyan, de mégsem a Tóra szellemében cselekszenek, nem jelesek a micvák gyakorlásában.
A hádász, melynek nincs íze (hiszen nincsen termése sem), viszont igen kellemes az illata. Azokhoz a zsidókhoz hasonlít, akik nem ismerik a Tórát, de mégis igaz emberek, akik jó tetteikkel tűnnek ki társaik közül.
Végül pedig a árává, melynek se íze, se illata (vagy közhelyesen „se íze, se bűze”). Azokat szimbolizálja, akik haszontalanok, sem tudásukkal, sem tetteikkel nem járulnak hozzá a világ előremozdításához. Mégis azt mondja az Örökkévaló, hogy mindet egy csokorba kell kötni, hogy hassanak egymásra, javítsanak egymáson, mert csak így alkothatnak egységet.
Szukkot növényei, mint a testrészeink
Egy másik Midrás (Vájikrá rábá 30:14.) a növények alakját veszi alapul. A szukkoti csokor tagjait a testrészekhez, a tagokat pedig tulajdonságokhoz hasonlítja. Az etrog ovális, kerekded, a szívhez hasonlít, ezáltal a szeretet jeleníti meg. A luláv hosszú, egyenes, olyan mint a gerinc, a tisztesség mutatója.
A hádász levele szem alakú, s mint ahogy tartja a mondás „a szem a lélek tükre”, így a becsületesség allegóriája. Az árává levele hosszúkás, olyan, mint a száj, és bár jó szóval segíteni tudunk. Ám a rossz szóval, a pletykával – láson hárá – a legtöbbet árthatja az ember. Ráadásul a fűzfa könnyű, lógó ágai mindig arra dőlnek, merre a szél fújja őket, így még a gerinctelen, megalkuvó emberekhez is szokták hasonlítani.
Az ünnep mezőgazdasági aspektusa
Szukkot ünnepnek van egy erős mezőgazdasági aspektusa is. Gondoljunk csak arra, hogy a Tóra (2Mózes 36:16.) chág hászifnak, vagyis a betakarítás ünnepének nevezi. Így a négyféle „fajtával” négyféle növényért adhatunk hálát az Örökkévalónak.
Az etroggal a gyümölcstermő növényekért, a lulávval a fákért, hádásszal a dísznövényekért, az árávával pedig a vadnövényekért mondunk köszönetet.
A szukkoti csokor különböző hasonlatainak közös motívuma
Rabbi Mose ben Máimon (1138–1204), azaz Maimonidész legnagyobb filozofikus műve a More Növochim (3:43.) is foglalkozik az árbá minim szimbolikájával. Maimonidész kivételesen nem hozza negatív konnotációban az árávát, bár túl sem értékeli; egyszerű szépségként írja le, míg az etrogot a legillatosabb, a lulávot a legélvezetesebb gyümölcsként adja meg, a hádászt pedig a legszebb levelű faként. A négy növényt pedig három dologban egyesíti; gyakoriak Izrael földjén, frissek és szép külsejűek valamint hét napon keresztül pompáznak.
Bármi legyen is a hasonlat, a közös gondolat, hogyha bármelyik faj is hiányozna a csokorból, az már nem lenne úgy kóser. Nem nehéz belátni, hogy valójában itt nem különböző embertípusokról, más-más emberben lévő tulajdonságokról stb. beszélünk, hanem saját magunkról.
A zsidó individuumról van szó, melyet nekünk kell egyensúlyban tartanunk, és harcolni a jécer hárá, a rossz ösztön ellen, elnyomni a rosszat, hogy csak a jó juthasson érvényre.
Borítókép: Wikipedia.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.