Esztergom nemcsak a magyar kereszténység egyik legfontosabb központja, hanem a hazai zsidóság egyik legősibb emlékének is otthont ad, története pedig évszázadokon átívelő múltat tár fel.
A legtöbben Esztergomot a bazilikával, a királyi múlttal és az érsekséggel azonosítják. A város történelmének azonban létezik egy kevésbé ismert, mégis különösen jelentős fejezete is: a helyi zsidó közösség története, amelynek gyökerei egészen a római korig nyúlnak vissza. Ezt az örökséget mutatja be egy új tematikus városi séta is.
Sétálja körbe Esztergom zsidó örökségét
A Stetl városi séták programja egy új helytörténeti útvonallal bővült, amely Esztergom zsidó múltját állítja a középpontba. Az első séta még tavasszal startolt el, legközelebb pedig július 12-én, 17 órakor lesz újra. A séta a Mindszenty hercegprímás térről indul, ahol a résztvevők a város kevésbé ismert történelmi örökségével ismerkedhettek meg.
A program vezetője Aguera Zoltán, aki egy nagyjából kétórás, két kilométeres út során mutatja be a város zsidó emlékeit és történeteit. Az érdeklődők pedig arra is választ kapnak, hogyan kapcsolódik egy likőr Esztergom zsidó múltjához.
Magyarország legrégebbi zsidó emléke innen került elő
A város zsidó története egészen a római korig vezethető vissza. A Duna partján talált görög nyelvű sírkő, amelyet menóra díszít, Júda és Kassia nevét őrzi, és az i. sz. 3. századból származik. Ez számít Magyarország területének legrégebbi ismert zsidó tárgyi emlékének.
A különleges leletet jelenleg a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár őrzi, korábban azonban az esztergomi érseki palota udvarán állt.
Már az államalapítás idején is jelen volt a közösség
A történeti források szerint a honfoglalás időszakában is éltek zsidók Esztergomban. A 11. században már imaház és mikve működött a városban. Ebből az időből ismert Kálonimusz ben Sábtáj rabbi döntése is két regensburgi zsidó kereskedő ügyében, akik a Duna partján vesztegeltek eltört szekerük miatt. Mire sikerült bejutniuk a városba, péntek este lett, így megszegték a szombat előírásait.
A 14. századból I. Károly király egyik oklevele zsidó temetőt említ, a 16. században pedig virágzó közösség működött Esztergomban. A hagyomány szerint azonban I. Szulejmán uralkodása idején a helyi zsidókat Konstantinápolyba hurcolták, ezt követően pedig hosszú időre eltűnnek a róluk szóló források.
Hosszú szünet után térhettek vissza
A 18. század elején ismét megjelennek zsidó családok Esztergom környékén, ám eleinte csak a városfalakon kívül, Szenttamáson telepedhettek le. Csak 1837 után költözhettek vissza Esztergomba, ingatlant pedig szabadon csupán 1849-től vásárolhattak.
A közösség története jól szemlélteti a folyamatos újrakezdéseket: a virágzó időszakokat gyakran hosszú megszakítások követték, majd ismét megjelent a zsidó élet a városban.
Más szemszögből mutatja meg Esztergom múltját
A tematikus séta nem csupán történelmi eseményeket sorol fel, hanem arra is rámutat, hogy Esztergom múltja jóval sokszínűbb annál, mint amit elsőre gondolnánk. A város keresztény öröksége mellett a több mint ezeréves zsidó jelenlét is fontos része annak a történetnek, amely Esztergomot Magyarország egyik legkülönlegesebb történelmi településévé teszi.
Július 12-én, 17 órától Ön is megismerheti ez a páratlan örökséget!
Jelentkezés és bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.
Borítókép: Fortepan / Vörös István. AI színezéssel.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.