Mit gondol: helyes hogy nők is tehetnek hivatalos rabbivizsgát?

Történelmi döntést hozott Izrael Legfelsőbb Bírósága: nők is jelentkezhetnek a rabbinikus vizsgákra.

The female rabbi Iris Ferreira is pictured in the synagogue of the Liberal Jewish Union in Strasbourg, eastern France, on September 23, 2021. Ferreira is the first female rabbi ordained in France, where liberal Judaism is a minority. (Photo by Frederick FLORIN / AFP)

Izrael Legfelsőbb Bírósága múlt héten kihirdetett döntésében kimondta: nők is jogosultak letenni a főrabbinátus által szervezett rabbinikus vizsgákat. A határozat szerint a női jelentkezők kizárása „indokolatlan diszkrimináció, amelynek nincs jogi vagy erkölcsi alapja”.

Bár az még nem világos, mikortól lép életbe a döntés, vagy hogy a Főrabbinátus ténylegesen engedélyezi-e a vizsgázást, az ítélet mégis mérföldkövet jelent a nők vallási életben betöltött szerepének elismerésében.

Hat éve tartó vita

A döntés egy 2019-ben benyújtott kereset eredménye volt, amelyet öt női tórai tanító, az ITIM vallásjogi szervezet, a Bar Ilan

Egyetem nőjogi központja és a Kolech vallásos női fórum nyújtott be. A bíróság elutasította a Főrabbinátus azon érvelését, hogy ezek a vizsgák kizárólag a rabbinikus szentelés célját szolgálják.

Noam Solberg bíró indoklása szerint „a Főrabbinátus vizsgáinak két célja van: egyik a rabbinikus képesítés megszerzése, másik a pénzügyi és szakmai előnyök biztosítása – ezekhez pedig mindkét nem tagjai egyenlő joggal kell, hogy hozzáférjenek. Ez a döntés a lányaink jövőjéről szól”

Sarah Segal-Katz, az egyik petíciót benyújtó vallási tanító szerint a döntés nemcsak vallási szinten, hanem társadalmi szempontból is áttörést jelent. Mint mondta: „Ez lányainknak és unokáinknak szól. Végre természetes lesz számukra, hogy mélyen elköteleződhetnek a zsidó tanulás mellett, és ugyanolyan támogatást kapnak, mint a férfiak.”

Hangsúlyozta azt is, hogy a Főrabbinátus állami intézmény, ezért nem élhet nemi alapú kizárással. „A nők nemcsak a vallási világban, hanem a közszolgálatban is részesülni fognak a döntés hatásaiból.”

Társadalmi státusz?

A vizsgák letétele több, mint egyszerű teológiai elismerés. A sikeres teljesítés akadémiai diplomának felel meg, és számos világi pozíció, például tanári vagy közigazgatási állás elengedhetetlen feltétele. Emellett magasabb fizetésekhez, ösztöndíjakhoz és szakmai elismertséghez is hozzásegíti a vizsgázókat.

Vallási vezetők és női tanítók is támogatják a döntést

Seth Farber rabbi, az ITIM vezetője úgy fogalmazott: „Ez a döntés nemcsak a vallásos nők, hanem az egész vallásos cionista közösség számára mérföldkő. A női tórai tanulás az elmúlt évtizedek egyik legmeghatározóbb eredménye, és most intézményi szinten is elismertté válik.”

Ugyanakkor az ultraortodox és háredi médiumok kritikával illették az ítéletet, és vallási beavatkozásként értékelték azt. Dr. Eliyahu Zini rabbi például úgy fogalmazott: „Inkább haljon meg az ember, mint hogy engedjen ennek.”

Mi történik most?

A következő hivatalos vizsgaidőszak a zsidó naptár szerint tisri hónapban esedékes (szeptember vége). Farber szerint sok nő már most jelezte részvételi szándékát. A kérdés: hogyan fog reagálni a Főrabbinátus egy olyan rendszerben, amely a nemek szigorú szétválasztásán alapul?

Segal-Katz, aki jelenleg külföldön él, úgy nyilatkozott: „Három rabbinikus diplomával rendelkezem, de az állami elismerés mindeddig hiányzott. Most hazajönnék Izraelbe, hogy megtegyem ezt a lépést, magamért, a nőkért, és a zsidóságért.”