Talán soha nem volt még a Szentendréhez köthető, vagy ott élt zsidó művészek alkotásainak olyan nagyszabású tárlata, mint ami november 17-én nyílt meg a Duna-parti mediterrán hangulatú kisvárosban. A tárlat két helyszínen, a Cháj Galériában, valamint az Erdész Galériában díjmentesen tekinthető meg. A művek, Anna Margit és tragikus sorsú férje, Ámos Imre, Bálint Endre, Bán Béla, Bokros Birman Dezső, Czóbel Béla, Gedő Ilka, Hegyi György, Jakovits József, Szántó Piroska, valamint Vajda Lajos és felesége Vajda Júlia alkotásai közül kerültek ki.
A kiállított műtárgyak nagy része abból a dr. Antal Péter debreceni ügyvéd mintegy 5000 darabos, 20. századi magyar műalkotást tartalmazó Antal-Lusztig kollekciójából kerültek ki, amely a magángyűjtemények közül nálunk a legnagyobbnak mondható. Ennek alapjait dr. Antal Péter nagyapja, Lusztig Sámuel alapozta meg.
Mendy Myers szentendrei rabbi, a tárlat egy részének helyet adó Cháj Galéria és Kávézó vezetője lapunknak elmesélte, hogy a kiállított képek válogatásának alapja a Szentendréhez való kötődés szolgált. A kiállító művészeket azonban nemcsak a kisvároshoz való ragaszkodás, vagy még inkább a rendkívül fiatalon, még a holokauszt előtt meghalt Vajda Lajos alkotói vonzása kötötte össze, hanem a rabbi szavaival az alkotások mindegyikén fellelhető zsidó látásmódjuk, szellemiségük: a szentendrei zsidó művészek Magyarországon éltek, közös tapasztalataik voltak, hasonló volt az életmódjuk, a társadalmi beilleszkedésük, de nem utolsó sorban egyaránt hatottak rájuk a világháborúk sötét tapasztalatai. Akadtak közülük, akik zsidó közegben éltek, mások azonban egyáltalán nem foglalkoztak származásukkal, s mégis érdekelte őket a hazai zsidóság sorsa.
Erdész László, a nevét viselő galéria tulajdonosa azt hangsúlyozta, hogy ennek a kiállításnak az a célja és egyben értelme is, hogy bemutassa, Szentendre identitásában fontos szerepet játszott a hazai zsidó közösség. A most bemutatkozó nagy generáció tagjai páratlanul gazdag életművet hagytak az utókorra. Ehhez Nagy T. Katalin művészettörténész hozzáfűzte, hogy az Antal-Lusztig-gyűjteményről tematikus kötetek jelennek meg, ezek közül az első éppen a szentendrei művészekkel foglalkozott. A zsidó származású dr. Antal Péter számára két festőnő, Anna Margit és Ország Lili alkotásai, s a velük való személyes megismerkedés nagy mértékben hozzájárult a műgyűjtő zsidóságának megéléséhez a holokauszt után, akkor amikor sok családban egyáltalán nem került szóba a származásuk. Az ügyvéd 100. évében járó édesanyja például mind a mai napig nem beszélt soha a deportálása borzalmairól. Ezért volt fontos dr. Antal Péter számára, hogy a két kiemelkedő képességű művész zsidó szellemiségét magáévá tegye, s ők voltak azok, akik bevezették a műgyűjtőt a zsidó művészek világába. Dr. Antal Péter, a Bánó András által 2019-ben készített Beszélgetőkönyvében így vallott:
„Számomra a zsidóság meghatározó volt a születésemtől fogva, mint ahogy ma is az, és az életem minden napján az. Úgy gondoltam, hogy azokkal a művészekkel, akik ugyancsak zsidó származásúak van egy közös hang, a származás hangja.”
A Cháj Galéria és az Erdész Galéria tárlaton a műgyűjtőnek olyan, a zsidó művészektől származó fő művei láthatók, amelyekkel nem rendelkeznek a legfontosabb közgyűjtemények. Anna Margit itt látható képei közül több szerepelt a Magyar Nemzeti Galéria nemrégen bezárt gyűjteményes kiállításán is.
A kiállítás december 30-ig van nyitva.
A galériákban kiállított művekből limitált számban katalógus is készült, mely a Cháj Galériában megvásárolható.
|
Tárlat utolsó időpontja: A kiállítás december 30-ig látogatható a galériák nyitva tartási ideje alatt, 10 és 18 óra között. A tárlatvezetések időpontját az Erdész Galéria Facebook-oldalán közli, a Cháj Galériában Myers Mendy rabbival, vagy Myers Tzivia rebecennel kell egyeztetni
Megközelítés: Erdész Galéria, a Cháj Galéria a templomdomb felé a Ferenczy lépcsőn keresztül érhető el. A lépcső tetején a Belgrád székesegyház kertjének fala mentén haladva annak nagykapujával szemben helyezkedik el a Cháj Galéria a Pátriárka utcában. |
Címlapkép: Mendy Myers rabbi