Myers Tzivia: „Így keresnek párt a vallásos zsidó fiatalok tinderezés nélkül”

Myers Tzivia legújabb adásában a zsidó párkeresésről beszélgetett Steiner Zsófiával és Lebovics Eszterrel.

A vallásos zsidó közösségekben a párválasztás még ma is gyakran sádchen, házasságközvetítő segítségével történik, ahol az elköteleződés, a közös értékrend és a jövőkép fontosabb, mint a Tinder-féle gyors lángolás. Myers Tzivia a Neshama TV Unortodox Tziviával című legújabb adásában boncolgatta a témát.

No Title

Van élet a válás után? Mennyire romantikus egy párválasztás, ha úgy indul, hogy viszed az önéletrajzodat is? Lehet szerelem abból, amit egy sádchen, a zsidó házasságközvetítő szervez? Az (Un)ortodox Tziviával legújabb adásában Myers Tzivia a zsidó párválasztás útvesztőjébe vezet, ahol nem a Tinder, hanem a közös családi háttér dominál.

A modern világban, ahol az emberek applikációkon keresztül keresik az igazit, a vallásos zsidó közösségekben tovább él egy különleges, ősi gyakorlat: a sádchen, azaz házasságközvetítő intézménye. Ez a modell kívülről talán furcsának vagy túlzottan szabályozottnak tűnhet, belülről azonban biztonságot, rendszert és lelki kapaszkodót jelent. Az (Un)ortodox Tziviával legutóbbi adásában Myers Tzivia vendégeivel – Steiner Zsófia újságíróval és Lebovics Esty sádchennel – beszélgetett arról, hogyan működik ma a „szervezett romantika”, és miért van benne több szeretet és szabadság, mint elsőre gondolnánk.

A sádchen feladata nem pusztán a bemutatás.

„Egy sádchen egy személyben marketinges, adminisztrátor és lelki kísérő”

– mondja Esty. Ismeri a közösséget, kapcsolatokat épít, információt gyűjt, és ezekből próbálja megtalálni a lehetséges párokat. Ez a folyamat részben hasonlít egy állásinterjúhoz: mindkét fél családi hátterét, vallásosságát, jövőbeli terveit feltérképezik, hogy kiderüljön, hosszú távon is összeillenek-e. Bár romantikus szikrák sokszor csak később pattannak ki, a felek így biztosabb alapokon kezdhetik közös életüket.

Sokan attól tartanak, hogy ebben a rendszerben nincs helye a szerelemnek. Zsófia szerint épp ellenkezőleg: „A romantika nem hiányzik, csak máskor érkezik. A házasság után kap mélyebb tartalmat.” Egy virágcsokros randi, közös séta vagy kávézás belefér, de mindig nyilvános helyen, testi érintés nélkül. A hangsúly nem a gyors fellángoláson, hanem az értékeken, a tiszteleten és a közös küldetésen van.

Portrait of a businesswoman with brown hair sitting at a desk in a modern office environment.

Mit csinál a zsidó házasságközvetítő és mi a szerepe?

A zsidó hagyomány szerint a házasság két ember és az Örökkévaló szövetsége.

Myers Tzivia: Van, aki 20 évesen készen áll a házasságra

Természetesen a rendszer sem tökéletes. A vallásos közösségekben erős a társadalmi nyomás: ha egy fiatal 25 évesen még nem házasodott meg, gyakran találgatások céltáblája lesz. Tzivia hangsúlyozza:

„Van, aki 20 évesen készen áll a házasságra, más viszont 50 évesen sem. A belső érettség a döntő.”

A jó sádchen ezért nem darabra dolgozik, hanem emberekkel foglalkozik, türelemmel, figyelemmel.

És mi történik, ha a kapcsolat mégsem működik? A zsidóság elismeri a válás lehetőségét, és bátorítja az újrakezdést.

„A Rebbe is támogatta, hogy aki megözvegyült vagy elvált, újra házasodjon”

– mondja Zsófia. A közösségben külön sádchenek foglalkoznak a második házasságokra készülőkkel, így senki nincs magára hagyva.

A zsidó párválasztás titka talán éppen abban rejlik, hogy nem a véletlenre bízza magát. Tudatosság, hit és elköteleződés szövi át a folyamatot. „Minden nap újra választom a másikat” – fogalmazza meg Zsófia. Ez az alapállás teszi a kapcsolatot nem csupán párkapcsolattá, hanem közös küldetéssé.

A sádchen tehát nem a romantika ellen dolgozik, hanem a jövőért. Egy láthatatlan szálakat összefűző segítő, aki abban hisz, hogy az Örökkévaló minden ember számára kijelölt egy társat – csak néha kell valaki, aki segít megtalálni.