A zsidó diaszpóra évszázadokon át bibliai nevekkel illette új otthonait. Magyarország például egy különösen izgalmas, kevesek által ismert elnevezést kapott.
Európa térképét nemcsak királyok, háborúk és határok rajzolták újra, hanem a kultúrák is, köztük a zsidó közösségeké. Amikor a diaszpóra tagjai új földeken telepedtek meg, gyakran a Bibliából kölcsönöztek neveket, hogy értelmet és identitást adjanak új hazájuknak. Sokan hallottak már Askenázról és Szefárdról, de kevesen tudják, hogy Magyarország is kapott egy különleges bibliai nevet.
Magyarország a zsidók szerint „Hágár országa”
A középkori zsidó források Magyarországot gyakran „Erec Hágár”, azaz Hágár országa (földje) néven említik. Ez az elnevezés elsőre meglepő lehet, hiszen Hágár alakja inkább a Közel-Kelethez kötődik: ő volt Ábrahám szolgálója és Izmael anyja.
A magyarázat a bibliai és későbbi hagyományok összefonódásában rejlik. A 83. zsoltár egyik felsorolásában szerepel egy népcsoport, a „Hágáriták”, akiket az Izrael népével ellenségesen viselkedők között említenek. A középkori értelmezések szerint ezek a népek később Európa keleti részein, többek között a Kárpát-medencében telepedhettek meg. Így alakult ki az a hagyomány, amely Magyarországot Hágárhoz kapcsolta.
Bibliai térkép Európa fölött
A zsidó közösségek nemcsak Magyarországot nevezték el bibliai módon. Szinte egész Európát „újraértelmezték” a hagyományaik szerint.
Szefárd: a spanyol gyökerek
Az Ibériai-félsziget, vagyis Spanyolország és Portugália, a zsidó hagyományban Szefárd néven vált ismertté. Innen ered a szefárd zsidók elnevezése is, akiknek kultúrája máig meghatározó.
Cárfát: Franciaország
Franciaországot a zsidók Cárfátként emlegették. A név egy bibliai versből származik, és évszázadokon át használatban maradt a zsidó irodalomban.
Askenáz: a közép-európai világ
A német területek kapták az Askenáz nevet, amely Noé egyik leszármazottjára utal. Innen ered az „askenáz zsidók” elnevezés, akik Közép- és Kelet-Európában éltek, és jelentős hatást gyakoroltak a magyarországi zsidóságra is.
Kánaán, Jáván és Edom: új jelentések
A középkor során más régiók is sajátos bibliai megfelelést kaptak:
A szláv területeket időnként Kánaánként emlegették. Görögország már az ókorban is Jáván volt a zsidók számára. A Római Birodalom pedig Edomként jelent meg a hagyományban.
Ezek az elnevezések gyakran szimbolikus jelentést is hordoznak: történelmi tapasztalatokat, vallási értelmezéseket és kulturális kapcsolatokat.
A bibliai nevek használata nem pusztán nyelvi játék volt. A diaszpórában élő zsidók számára ez egyfajta szellemi térképvolt, amely összekötötte őket múltjukkal és hitükkel. Egy új ország nemcsak földrajzi hely volt, hanem egy történet folytatása.
A cikk Yehuda Altein rabbi összeállítása alapján készült.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.