A magyar Vivian Reiss holokauszttúlélő szüleinek koktélpartijai lenyűgözték az amerikaiakat.
Vivian Reiss ámulatba ejtő manhattani otthonában egy 1933-as magyar szakácskönyvet is találunk, „A zsidó magyar konyha művészete” címmel, amely túlélte a holokausztot. Szülei a benne található receptek alapján adtak csodás koktélpartikat.
Wallenbergnek köszönhetően menekültek meg
Vivian szülei, Marianne és István, magyar zsidók voltak, akik 1944-ben, a német hadsereg budapesti megszállásának első napján házasodtak össze. „Anyám fiatal és bohókás volt, nem nézett ki annyira feltűnően zsidónak, az utcákon járkált, és mindenkinek beszerzett dolgokat” – meséli Vivian.
Ahogy a bombázások sokszorozódtak és a veszély egyre nőtt, Vivian szülei Raoul Wallenberg svéd diplomata biztonságos házába költöztek. Amikor a nyilaskeresztesek az óvóhely alagsorából a Dunához vitték az embereket kivégzésre, Wallenberg bátran kiállt értük: „Ők az én embereim, svéd állampolgáraim” – idézi Vivian.
„Apám is köztük volt. Wallenberg tényleg megmentette az életünket.”
A szűk család túlélte a háborút, ám Vivian legtöbb távoli rokona odaveszett. A háború után anyja egyik barátja, visszatérve Budapestre rabruhában, meglátta a szüleit nevetve sétálni.
„Azt mondta: ‘Ez adta a reményt, hogy tovább éljek’” – idézi Vivian.
A holokauszttól Amerikáig
Szülei 1947-ben New Yorkba költöztek, ahol 1952-ben megszületett Vivian, és abban az áldásban volt része, hogy nagyszülei mellett nőhetett fel. Nagyon jó élete volt, de elmondása szerint magyar bevándorlók lányaként mindig kicsit különbözött amerikai osztálytársaitól.
Egyedüli kivétel Andrea Lang volt, akinek apja, George Lang, túlélte a munkatábort, majd híres vendéglátó és szakácskönyvíró lett New Yorkban. Vivian emlékszik, hogy hatodik osztályos partijukon frissen készített palacsintát szolgált fel a gyerekeknek.
Magyar koktélparti New Yorkban
Vivian a szórakoztatást is tőlük tanulta. Szülei gyakran rendeztek fényűző koktélpartikat más magyar menekülteknek. Anyja heringsalátát, körözöttet, töltött tojást és szardínia és kék sajt pástétomot készített, a koktélokat pedig mindig egy whisky illatú bárból szolgálták fel.
Az est fénypontja a felvágott ananász volt, fogpiszkálóval tálalva, a vendégszeretet szimbólumaként.
„Magyarországon nem volt ilyen könnyen elérhető számukra a bőség, ez a szabadság jelképe volt”
– mondja Vivian.
A fiatal Vivian, aki színésznő és táncos volt, gondoskodott a szórakoztatásról miközben a felnőttek koktéljaikat kortyolgatták. „Volt egy különösen szép barátnőm, akinek a karján számokból álló tetoválás volt, a koncentrációs tábor szörnyű emléke. Annak ellenére, hogy a legnehezebb időket élték át előtte, egyszerűen csak élvezték az életet” – idézi Vivian.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.