Kis falvakban, később pedig egész nagy városokban is egy tévhit keringett a „lyukas lepedőről”, hogy a vallásos zsidók azon keresztül élik a házaséletüket. Ez viszont nem volt több egyszerű szóbeszédnél, a babonás emberek fantáziájának szüleményénél, mely megmutatta, hogy mennyire nem ismerik a cicesz nevű rituális ruhadarabot.
Most végre lehull a lepel a „lyukas lepedő” mítoszáról, és megismerheti a cicesz valódi használatát!
Cicesz, mint „lyukas lepedő”
A „lyukas lepedő” hihetetlen történetének első változatát falusi asszonyok költhették. A nem-zsidók ugyanis nem tudták mire vélni az ortodox zsidók udvarain száradó ruhák között lógó, középen lyukas, fehér anyagot.
Azt a kerítésen túlról is meg tudták állapítani, hogy az anyag közepén lévő lyuk nem szakadás útján keletkezett, hanem úgy szabták, tehát valami funkciójának kell lennie. S miután a fehér anyag egy kisebb lepedő nagyságú, rögvest a hálószobával kötötték össze. Viszont a cicesz, – amit szintén nap mint nap láthattak a férfiak oldalán lifegni – senkinek sem jutott eszébe.
Nem-zsidóknak (vagy akár a nem vallásos zsidó számára is) annyi furcsaság van az ortodox zsidók életében. Ugyan miért is ne szolgálhatna az a „lyukas lepedő” arra, hogy a férj meg a feleség azon keresztül éljék a házaséletüket?!
Na, hát valahogy így kezdhetett el terjedni, hogy a zsidók nem csak furcsák, de még prűdek is.
Azt gondolhatnánk, hogy a 20. századfordulós, vagy talán még korábbi mítosz már jó régen kiveszett, vagy akár át sem lépte a faluk határát, ám ez nem így van.
Furcsa módon írásos formában alig maradt fent, mégis szinte mindenki ismeri ezt a mítoszt. A magyar nyelvű internetes oldalakon, elsősorban zsidó honlapokon megtalálható a „lyukas lepedő” cáfolata. Ám ha valaki angolul írja be a keresőbe, akkor rengeteg találatot fog fellelni.
Ez pedig azt mutatja, hogy az internet korában, amikor másodpercekre vagyunk a információktól, még mindig sokakat foglalkoztat a „lyukas lepedő”.
De álljon is itt határozottan: a válasz egyértelműen nemleges. A „lyukas lepedő” nincs kapcsolatban a házasélettel.
A „lyukas lepedő” nem más, mint a cicesz – más kiejtéssel a „cicit” –, mely a férfiak rituális ruhadarabja. Másképpen „tálit kátán”-nak is hívják, megkülönböztetve a „tálit gádol”-tól („tálesz”), azaz az imalepeltől.
A cicesz a Tórában van leírva
A cicesz hordása a Tórában (4Mózes 15:37–41.) van leírva, s a következőképpen hangzik:
„És szólt az Örökkévaló Mózeshez, mondván: Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik, hogy készítsenek maguknak rojtot ruháik szögleteire nemzedékeiken át; és tegyenek a szöglet rojtjára kék bíbor zsinórt.
És legyen nektek rojt gyanánt, hogy lássátok azt és megemlékezzetek az Örökkévaló minden parancsairól és megtegyétek azokat, hogy el ne térjetek szívetek és szemeitek után melyek után paráználkodva járnátok; hogy megemlékezzetek és megtegyétek minden parancsolataimat és szentek legyetek a ti Isteneteknek.
Én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek, aki kivezettelek benneteket Egyiptom országából, hogy legyek nektek Istenetek; én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.”
Már jó ideje egy külön ruhadarab
Az Örökkévaló megparancsolta, hogy a négy sarokkal rendelkező ruhadarabok sarkaira szemlélő rojtokat (vagyis ciceszeket) kell kötni. A rojtok pedig emlékeztetik a viselőjüket a Tóra összes micvájára.
Viszont miután az ilyen jellegű ruhadarabok egyre ritkábbak lettek, a Talmud bölcsei megalkották a ciceszt, mint önálló ruhadarabot. Egy téglalap alakú „ruhát”, középen egy lyukkal, ahol a fejet bújtatják át, a négy sarkán rojtokkal, melyet minden vallásos zsidó férfi – három éves korától kezdve – hord.
A ciceszt alsó ruházatként szokás hordani, de nem illik közvetlen a testre felvenni. Trikóra vagy pólóra terítik a rojtokból pedig néhányat kilógatnak, hogy a micva láthatóvá váljon. A ciceszről még többet ide kattintva tudhat meg.