Az érmén a “Szent Jeruzsálem” felirat olvasható.

Jelentős felfedezést tett egy kislány a somroni hegyekben fekvő Neve Cuf (Chálámis) településen, mely a közelmúltban tragikus események helyszíne volt. A kilenc éves Hálél Hálévi egy ezüst félsékelesre lelt, melyet a második szentély idejében vertek.

A kislány édesapja így számolt be a felfedezésről: “Egyik nap lányom egy koszos, sötét érmét mutatott nekem, és azt kérdezte, hogy meg akarom-e nézni. Az érme hasonlított egy mai sékelre, de mégis látszott rajta, hogy nem ebből a korból való. Sejtettem, hogy egy nem mindennapi érméről van szó, ezért elvittem egyik szomszédunkhoz, Zohár Ámár professzorhoz, aki nagy érdeklődéssel vizsgálta a leletet. Eleinte elég szkeptikus volt az érme valódiságát illetően. Azt javasolta, hogy egy különlegesen érzékeny mérlegen mérjük meg, mert ha ez egy valódi sékel, akkor pontosan 14 grammot kell nyomnia. Mivel kevesebbet nyomott, rájött, hogy egy félsékelesről van szó. Amikor elmondtam Hálélnek, hogy egy igen értékes és különleges felfedezést tett, nagyon izgatott lett. Együtt néztünk utána, hogy mi mindent lehet tudni az ókori félsékelesről. Később megmutatta a helyet, ahol találta. Ez a településünk melletti régészeti terület, mely a második szentély korából származó leletanyagot tartalmaz.”

Hálel elmondta, hogy egy kirándulás során vette észre a földön fekvő ezüstérmét. “Szeretek érdekes dolgokat felvenni a földről. Nem gondoltam, hogy valami értékeset találtam, de a nővérem unszolására megmutattam apámnak néhány nap múltán.” A kislány hozzátette, hogy tisztában van vele: kincse nem maradhat nála, át kell adnia a régészeti hatóságnak, és ezért egy kicsit szomorú. Lelkesedéssel tölti el azonban, hogy éppen az otthona közelében talált egy ilyen értékes, az ősi zsidó életről tanúskodó leletre.

“Nagy körültekintéssel és fenntartásokkal kezelek minden új felfedezést, de ebben az esetben tudtam, hogy valódi leletről van szó, mert már láttam ilyet korábban, amikor a rómaiak elleni nagy felkelés idejéből való pénzérméket vizsgáltam. 10-15 perc alatt biztos lettem benne, hogy a polgári időszámítás utáni 66-70 közötti időszakban vert félsékelest tartok a kezemben.

Az érmére a “Szent Jeruzsálem” felirat került. A lázadók vertek ilyen zsidó szimbólumokkal ellátott pénzt, hogy a Türoszban készülteket helyettesítsék vele. Csak a félsékelesen ábrázolták a jeruzsálemi szentélyt, mert ez az érme készült a legjobb minőségű ezüstből. A felfedezés helyszíne is érdekes, mert alátámasztja Josephus Flavius leírását, mely szerint jelentős zsidó központ volt ez a vidék, és az itt lakók támogatták a felkelést. A Jeruzsálembe tartó zarándokok egy része is erre haladt keresztül. Számukra épült a környéken korábban feltárt, számos mikve. A rómaiak tudták, hogy ha el akarják foglalni a fővárost, akkor először a környéken lakó zsidókkal kell leszámolniuk.” – magyarázta Ámár professzor.

Zohár Ámár professzor

“A Misna Menáchot traktátusában említett Bét Rima település innen három kilométerre feküdt, onnan vitték a szentélybe az öntőáldozatot. Neve Cuf területén pedig olyan különleges bort állítottak elő, melyből szükség esetén szintén vihettek az oltárra. A most talált pénzérme csak tovább erősíti a település és a szentély közötti kapcsolatot.” – tette hozzá.

A régészti feltárás helyszíne jelenleg csak a környéken lakó zsidók között ismert, ők kirándulnak ezen a környéken. Azt remélik, hogy a jövőben egész Izraelből érkeznek majd látogatók, hogy megtekintsék a különleges szőlőpréseket és más leleteket.

“Azok után, amiken a közelmúltban keresztülmentünk, még jelentősebbnek érzem a felfedezést. A rómaiak is el akartak pusztítani bennünket, de mi mégis visszajöttünk, és hamarosan a település 40 éves fennállását ünnepeljük.” – mondta a professzor.

Forrás: Arutz7