A Bálák hetiszakasz jelentős részében Bileám (Bálám), Beor fia, a nem zsidó próféta történetét meséli el.

Bálák, Cipor fia, Moáv királya arra kérte Bileámot, hogy átkozza meg a zsidó népet. Háromszor próbált átkot szórni Bileám a zsidókra, három különböző helyről. Mindhárom alkalommal „kudarcot vallott” – ami a megbízatását illeti – és átok helyett áldást mondott Izrael népére. (Az erről készült videó megtekintéséhez kattintsanak ide.)

A Michá próféta könyvéből származó prófétai részlet is megemlíti Bileámot, ez köti a hetiszakaszhoz a háftárát:

Népem, emlékezzél csak, mi tanácsot kért Bálák, Móáv királya, s mit felelt neki Bileám, Beor fia – Sitimtól Gilgálig – hogy megismerjed az Örökkévalónak igaz tetteid. (Micha 6:5)

Micha próféta próféciája arról szól, hogy mi történik majd az idők végét, a messiás eljövetelét és a végső megváltást megelőző nagy háború, Góg és Magóg háborúját követően. Hogyan rombolja le az Örökkévaló Isten a bálványokat, hogy űzi el a bálványimádókat és törli el a föld színéről a zsidók ellenségeit:

És lészen Jáákov maradéka a sok nép közepette olyan mint a harmat az Örökkévalótól, mint a zápor a fűre, mely nem reménykedik emberben s nem várakozik ember fiaira. (5:8)

A próféta megszidja a zsidókat, akiket ő Jáákov, a harmadik ősapa maradékának nevez, mert nem tartják be Isten parancsolatait. Leírása a mai napig érvényes: a zsidók még mindig elszórva élnek a népek között, ám elkövetkezik a nap, amikor az Örökkévaló összegyűjti és megváltja szétszórt népét, a gyenge harmatcseppekből pedig erős oroszlánok lesznek. A próféta arra is emlékezteti a népet, hogy mi mindent cselekedett velük és értük Isten. A számtalan csodából két fontos eseményt emel ki: kivezette őket Egyiptomból és Bilám átkait áldásokká változtatta. A zsidók azonban értetlenkednek, nem tudják, hogyan és mivel kellene szolgálniuk Istent:

Mivel járuljak eléje az Örökkévalónak, hajoljak meg a magasság Istene előtt? Járuljak-e eléje égőáldozatokkal, egyéves borjakkal? Kedvét találja-e az Örökkévaló kosok ezreiben, olajpatakok tízezreiben? Odaadjam-e elsőszülöttemet bűntettemért, testem gyümölcsét lelkem vétkéért? (6:6-7)

A prófétai szakasz zárásában Micha így felel a zsidóknak:

Megmondta neked, ember, mi a jó s mit kíván az Örökkévaló tőled, ha csak nem azt, hogy jogot cselekedjél és szeretetet kedvelj és alázatosan járj Isteneddel! (6:8)

Ki volt Micha, a próféta, akitől e szakasz származik? Életéről nagyon keveset tudunk. Egy Moreset nevű településről származott. Jesája próféta kortársa volt, Jotám, Ácház és Hizkijáhu, Jehuda-beli királyok idejében élt, mintegy másfél évszázaddal azt megelőzően, hogy a babilóniaiak lerombolták az első jeruzsálemi Szentélyt. Az ő korában – ahogy előtte és utána is oly sokszor – a zsidók közül sokan letértek Isten útjáról, Jeruzsálem és Somron pedig, a két zsidó állam két fővárosa a bálványimádás és egyéb bűnök központjaivá váltak.

Micha magabiztos próféta volt:

Azonban én telve vagyok erővel az Örökkévaló szellemétől, joggal és bátorsággal, hogy megmondjam Jáákovnak az ő bűntettét, és Izraelnek az ő vétkét. (3:8)

Próféciáiban elítélte a sok gonoszságot, amit tapasztalt maga körül. Arról beszélt, hogy mindkét királyság központja romba dől majd. Felszólította népének tagjait, hogy térjenek vissza Istenhez. Külön ostorozta az uralkodó osztályt, melynek tagjai kizsákmányolták a szegényeket. Szigorú szavakkal illette a lefizethető bírákat és papokat, és figyelmeztetett: ha ez így folytatódik, az északi Izrael királyságának központja, Somron, és a déli királyság, Jehuda fővárosa, egész Jeruzsálem, benne a Szentéllyel, megsemmisül. Micha próféta szavai valóra váltak, előbb Somron, majd kicsit több mint száz évvel később Jeruzsálem is elpusztult.

Hetiszakasz: Bálák

Háftárá: Micha 5:66:8

zsido.com

Megszakítás