A jeruzsálemi óváros tövében fekvő Dávid városa nevű archeológiai parkban érdekes felfedezést tettek az Izraeli Régészeti Hatóság és a Tel-Avivi Egyetem kutatói: a júdeai királyság pecsétjével ellátott boroskorsókban vanília nyomára bukkantak. Ezt a luxusterméknek számító fűszert nem termelték Izraelben, ezért sok ezer kilométerről kellett behozni az országba. Az első Szentély idején az indiai áruk is elérhetőek voltak a szent városban, ami jól mutatja a júdeai királyság gazdasági erejét és központi szerepét a nemzetközi kereskedelemben – írja az Arutz7.
„A felfedezés remekül mutatja, hogy milyen luxusterméket importáltak Izraelbe. A vanília feltehetően Indiából és környékéről származott, és a városon áthaladó nemzetközi kereskedelmi útvonalon jutott el Jeruzsálembe”
– közölték a régészek.
A boroskorsók Cidkijáhu király idejéből származnak, Júdea aranykorának végéről, azaz mintegy 2600 évvel ezelőtt készültek. A tárgyakat Dávid városában találták meg, két különböző raktárhelyiségben, amelyeket Jeruzsálem ostromakor döntöttek romba a babilóniai seregek a polgári időszámítás kezdete előtti 586-ban. A korsók belsejében maradt részecskéket különleges kémiai eljárás segítségével vizsgálta meg Ájálá Ámir, a Tel-Aviv Egyetem doktorandusza, s ennek során derült ki, hogy a bort vaníliával ízesítették. Korábban azt gondolták, hogy Kolumbusz előtt ez a fűszer nem volt ismert a világ ezen részén.
„A vaníliára utaló részecskék felfedezése meglepetést okozott, különösen annak fényében, hogy a korsókat rejtő raktárépületet tűz pusztította el. A szerves részecskék analizálását követően biztosra vehető, hogy a korsókban vaníliával ízesített bort tároltak”
– mondta Ámir.
„A régészeti leletek innovatív tudományos módszerekkel történő vizsgálata lehetővé teszi számunkra, hogy megtudjuk, mit ettek és – jelen esetben – mit ittak Jeruzsálemben az első Szentély pusztulása előtti időszakban”
– magyarázta Ortál Cháláf, a feltárást vezető régészek egyike.
A raktár egy nagyméretű, kétszintes épülethez tartozott, amely a királyság egyik közigazgatási hivatala lehetett. A földszinten található pincében 15 boroskorsót találtak, továbbá más folyadékok tárolására szolgáló agyagkorsókat is.
„A terem annyira zsúfolt volt, hogy nehéz elképzelni, miként tudtak közlekedni benne az emberek”
– mondta az egyik régész.
Egyes korsók fülére rózsa alakú pecsétet nyomtak, amely azt jelezte, hogy a királyi adminisztráció tulajdonát képezték. A korsók nagy száma, illetve a pecsétek azt jelzik, hogy a bor jelentős szerepet töltött be a gazdaságban, és a borfogyasztás magas társadalmi státuszt jelzett. A luxus életmóddal és a bor közkedveltségével kapcsolatban a valamivel korábban élt Ámosz próféta könyvében (6:1-7) találunk feddő szavakat:
„Ó, a gondatlanok Cionban és az elbizakodók Somron hegyén … Kik ott fekszenek elefántcsont ágyakon és elnyújtóznak nyoszolyáikon … Akik bort isznak tálakból, és az olajok legjavával kenik magukat, de nem volt fájdalmuk József romlása miatt”.
A bor fogyasztásának a környező civilizációkban is nagy hagyománya volt, elég a görög symposium szertartásaira vagy a purimi történetből ismert perzsa uralkodó, Áchásvéros király hatalmas lakomáira gondolni:
„Változatos formájú aranykelyhekből ittak. A királyi bort királyi bőkezűséggel mérték.” Eszter könyve (1:7-8)
A korsók vizsgálatából az is kiderült, hogy némelyiket több alkalommal is felhasználták, mert olívaolaj-molekulákat is találtak bennük. Ebből az következik, hogy a királyságban igen fejlett gazdasági rendszer működött, ahol jól megszervezték a termékek begyűjtését és újraelosztását.
„Eddig nem tudtuk pontosan, hogy mire használták az efféle korsókat. Gondoltunk olajra és borra is, de bizonyítékunk nem volt semmire. A molekuláris analízis azonban lehetővé teszi, hogy újabb ismeretekre tegyünk szert. Lassan összerakjuk a kirakós darabjait. A bor felfedezése nem okozott meglepetést, a vanília azonban annál inkább”
– mondta Juvál Gádot professzor, a Tel-Avivi Egyetem kutatója.
„Az Izraeli Régészeti Hatóság és a Tel-Avivi Egyetem fantasztikus együttműködésének köszönhetjük, hogy megismerhettük az első Szentély korában élt előkelőségek italfogyasztási szokásait. A modern tudományos eljárások olyan területekről is szolgáltatnak új információkat, melyeket már alapos vizsgálatnak vetettek alá a múltban”
– tette hozzá Eli Eszkozido, a régészeti hatóság igazgatója.
Címlapkép: Jocelyn Morales on Unsplash