Jákob látomása a létrán közlekedő angyalokról és az Örökkévaló ígérete nemcsak a zsidó történelem egyik alapélménye, hanem az imádkozás irányáról szóló ősi hagyomány forrása is.
Amikor Jákob menekülni kényszerült testvére haragja elől, útközben különös és magasztos álmot látott. Az álmot egy olyan kijelentés kísérte, amely máig meghatározza a zsidó imádkozás szellemi és fizikai irányát. A Templom-heggyel való kapcsolat, Jeruzsálem központi szerepe és a fenti–lenti Szentély összeköttetése mind ebből a jelenetből bontakozik ki, és ennek nyomán alakult ki a zsinagógák tájolásának gyakorlata a világ minden pontján.
Jákob különös álma
Miután Jákob útnak indult távol élő rokona, Láván háza felé, hogy elkerülje ikertestvére, Észáv (Ézsau) bosszúját, amiért fondorlatos módon megszerezte tőle az elsőszülöttnek járó áldást, megpihent egy helyen, mielőtt elhagyta volna atyái országát.
Éjjel különös álmot látott. Létrán fel és alá közlekedő angyalokat, és ezt az Örökkévaló biztató szavai követték.
„Én vagyok az Örökkévaló, Ávráhámnak, a te atyádnak Istene és Jicchák Istene. A földet, melyen te fekszel, neked adom és magzatodnak. És magzatod lesz, mint a föld pora és kiterjeszkedsz nyugatra és keletre, északra és délre, és megáldatnak általad a föld összes nemzetségei, meg magzatod által.”
Minden zsidó imája először Jeruzsálembe érkezik
Amikor felébredt, Jákob a következőt mondta: „Milyen félelmetes ez a hely; nem más ez, mint Isten háza és ez az ég kapuja”.
Rási szerint az „ez a hely” kifejezés a Templom-hegyet jelöli. Az „ég kapuja” pedig arra utal, hogy azon a helyen szállnak fel az imák Istenhez, mert a „lenti Szentély összeköttetésben áll a fenti Szentéllyel”.
Más szóval, imádkozzon is bárhol egy zsidó, fohásza először Jeruzsálembe érkezik, majd onnan száll fel az Örökkévalóhoz.
Ez alapján határozták meg a zsinagógák irányát
Ez a gondolat jelenik meg Slomó (Salamon) király imájában is, melyet az első jeruzsálemi Szentély felavatásakor mondott:
„És imádkoznak hozzád országuk felé, melyet adtál őseiknek, a város felé, melyet kiválasztottál és a ház felé, melyet építettem Nevednek”.
Mindezek alapján határoztak úgy bölcseink, hogy az imádkozás iránya és így a zsinagógák tájolása a diaszpórában Izrael földje. Magyarországon tehát a délkeleti irány. Izraelben Jeruzsálem. Jeruzsálemben pedig a Templom-hegy, ahol egykor álomra hajtotta fejét Jákob, majd felépült az első, illetve a második Szentély. Reményeink szerint a Templom-hegyet hamarosan az örökké fennálló, harmadik Szentély díszít majd.
A borítóképen Chagall Jákob lajtorjája című festménye látható. Forrás: Wikiart.org.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.