Anglia és az egész világ nemrégiben ünnepelte II. Erzsébet királynő uralkodásának hetvenedik évfordulóját. Ma pedig az egész világ őt gyászolja. Milyen volt a királynő viszonya zsidó alattvalóival? Cikkünkből kiderül.

A királynővel kapcsolatban számtalanszor elhangzott dicséretként rendkívüli toleranciája.

„Az a tisztelet, amit minden más vallás felé mutatott, gazdagította az életünket”

– mondta a királynő 90. születésnapján az általa lovaggá ütött néhai brit főrabbi, Lord Jonathan Sacks.

Bár családjának egyes tagjai a nácikkal szimpatizáltak, anyósa, Battenberg hercegnője a saját otthonában bújtatott zsidókat a nácik által megszállt Athénban. Alice Viktória királynő dédunokája volt és egy görög herceghez ment feleségül, így találta őt a világháború Athénban. Noha három gyermeke Hitler lelkes híve lett, fia, Fülöp, II. Erzsébet későbbi férje anyja útját járta. Alice hercegnő a „világ igazai” közé került a Jád Vásem Múzeumban.

Köztudott, hogy a királyi család fiait évszázadok óta körülmetélik. Károly herceg születése után Erzsébet királynő egy ortodox zsidó mohelt, vagyis körülmetélőt hívott. Jacob Snowman rabbi (1871-1959) igen jó nevű szakember volt Londonban és azt mondják, hogy a királynő annak idején nagyon meg volt elégedve a tehetségével. A dolog egyébként nem új keletű, Viktória királynő is mohelt hívatott fiai körülmetéléséhez.

Az angliai zsinagógákban évtizedek óta minden szombaton elhangzott a királynőért mondott ima. „Őrizd meg és védd meg a királynőt minden bajtól és szomorúságtól” – imádkoztak minden nagy-britanniai zsinagógában évtizedeken át. Arra is kérték Istent, hogy „helyezd szívébe és tanácsadói szívébe a bölcsesség szikráját”, A közösség rendkívül lojális a monarchiához és szinte nem tartottak zsidó esküvőt Angliában anélkül, hogy valaki el ne mondott volna egy pohárköszöntőt a királynőre. Az uralkodóért való imádkozás szokása egyébként a Tánáchból, közelebbről Jirmejáhu (Jeremiás) próféta könyvéből ered:

És keressétek azon város békéjét, ahova száműztelek benneteket és imádkozzatok érte az Örökkévalóhoz; mert az ő békéjében lesz számotokra is béke. (Jirmeja 29:7)

Nemcsak a zsidók szerették az uralkodót, II. Erzsébet is jó kapcsolatot ápolt zsidó alattvalóival. Hosszú uralkodásának ideje négy főrabbi tevékenységén is átívelt. A jelenlegi főrabbi, Ephraim Mirvis külön imát szerkesztett a királynő uralkodásának hetvenéves évfordulójára, melyet Angliában és a Nemzetközösség egész területén fel kellett olvasni.

Minden nagyrabecsülése ellenére a királynő, aki összesen 129 országban járt hét évtizedes uralkodása alatt, soha nem látogatott el Izraelbe. Bár Károly herceg járt titokban Jeruzsálemben, anyja, Alice hercegnő sírjánál, a királyi családból először Vilmos herceg, Erzsébet unokája járt hivatalos látogatáson Izraelben 2018-ban. Ő egyébként többször járt korábban is a zsidó államban, de ez volt az első alkalom, hogy hivatalos minőségben érkezett. Hogy valójában a királynő mit gondolt Izraelről, nem teljesen bizonyos, mindenesetre egyes megnyilvánulásaiból úgy tűnt, hogy inkább az arab oldalt támogatja a kérdésben.

Ugyanakkor országának zsidó lakóit a lehető legnagyobb tisztelettel és szeretettel kezelte. Az elmúlt években különös figyelmet fordított az Angliában élő holokauszt-túlélők ellátására. 2005.ében például, a auschwitzi haláltábor felszabadításának hatvanadik évfordulóján tartott megemlékezésen az udvari protokollt a sutba dobva beszélgetett a megjelent túlélőkkel, miután az illetékesek figyelmeztették arra, hogy ideje visszavonulni. Sacks rabbi, aki jelen volt az eseményen, így emlékezett vissza: „Amikor elérkezett számára a pillanat, hogy elhagyja a termet, ő ott maradt. És még tovább ott maradt. Az egyik kísérője azt mondta, hogy még soha nem tapasztalta, hogy a tervezett indulás után még ilyen sokáig ott marad. Minden egyes túlélőt – és egy nagy csoportról beszélünk – teljes és zavartalan figyelemben részesített. Mindenkit meghallgatott, amíg elmondták saját, személyes történetüket.”

Emléke legyen áldott.