Cháná és Dávid Regev a függetlenségi háborúban találkozott. Azóta nem szakadtak el egymástól és haláluk között is csupán tizenkét óra telt el. Közös temetésüket a Tóra örömünnepét megelőző napon tartották Petách Tikvában – írja a Ynet.

„A szüleink csodálatos szeretetben, egyetértésben és tiszteletben élték le az életüket egymással. Sohasem szakadtak el egymástól. Ha az egyikük felébredt éjjel, a másik is azonnal felriadt” – emlékezett szüleire lányuk, Orna Sovál Regev.

„Így is távoztak el. Apám az ápolója társaságában elment vásárolni. Délelőtt 11-kor a betegeskedő anyám állapota hirtelen válságosra fordult. Abban a pillanatban apám is rosszul lett, ezért hazaindultak. Mire megérkezett, már csak a szomorú hírt tudtuk közölni vele. A fejéhez kapott és felkiáltott: »Előtte akartam elmenni!« Ezután már csak kiáltozott. Nagy fájdalmai voltak. Bevittük a kórházba, ahol hamarosan elhunyt, kevesebb mint 12 órával anyám halála után. Egyszerűen megszakadt a szíve. Szörnyű volt látni a szenvedését, de amikor lehunyta a szemeit, megértettem, hogy megnyugvásra talált. Van valami vigasztaló abban, hogy végül egyszerre távoztak el. Egyikük sem akart a másik nélkül élni.”

Dávid Regev Tel-Avivban született 93 évvel ezelőtt és a Pálmách elit egységének harcosaként szolgált, majd csatlakozott a légierőhöz. Cháná Lengyelországban született és hároméves korában érkezett családjával a Szentföldre. Az 1948-as függetlenségi háborúban mindkettőjüket besorozták, ott találkoztak egymással. Az esküvőt Cháná szülei házának kertjében tartották, egy szerény ünnepség keretében. Tel-Avivban kezdték el közös életüket, majd 1967-ben a közeli Givátájimba költöztek és ott is éltek az utolsó napjukig.