Hanuka gyertyáinak fénye nemcsak egy ősi csodára emlékeztet, hanem minden évben újra megüzeni: a sötétségre a legjobb válasz a fény.
Hanuka nyolc napja a zsidó történelem egyik legfényesebb csodáját idézi fel. Amikor egy maréknyi bátor harcos szembeszállt egy birodalommal, majd egy apró olajkorsó nyolc napon át égett a jeruzsálemi Szentélyben. A gyertyagyújtás nem csupán hagyomány, hanem a szabadság, a hit és a kitartás modernkori ünneplése, és annak a csodának a nyilvános megosztása, amelyet a Bölcsek a mai napig a „fény győzelmének” neveznek.
Hanuka fényei több mint 2000 évre nyúlnak már vissza
A hanukai gyertyagyújtás gyökerei több mint 2000 évre nyúlnak vissza, amikor Izrael földje a szíriai–görög uralom alá került. Antiochosz király pogány rítusokat erőltetett a zsidó népre: betiltotta a Tóra tanulását, a parancsolatok betartását, sőt, a jeruzsálemi Szentélyt is megszentségtelenítette.
A felkelők, a makkabeusok, létszámban és fegyverben alulmaradtak ugyan, de elszántságuk és hitük győzelmet hozott. Amikor visszatértek a Szentélybe, hogy újra meggyújtsák a menórát, mindössze egyetlen kicsiny korsó tiszta olajat találtak. Épp csak egy napra elegendőt. A csoda azonban megtörtént: az olaj nyolc napon át égett, elég időt hagyva új tiszta olaj előállítására.
Csodából született az ünnep
Ebből a csodából született meg hanuka. Az ünnep célját a zsidó hagyomány így foglalja össze: „hirdetni a csodát.” Ezért gyújtunk gyertyát minden este a hanukián, és ezért helyezzük az ablakba, az ajtó mellé, hogy a fény üzenete ne maradjon a négy fal között.
A gyertyák fénye ma is ugyanazt jelenti, amit a makkabeusok idején: a hit erejét, a vallási szabadságot, és azt az örök igazságot, hogy a sötétséget nem legyőzni kell, elég, ha világosságot gyújtunk.
Borítókép: JACK GUEZ / AFP.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.