„Zsidóság-körkép” sorozatunkban annak járunk utána, hogyan látják a zsidóságot a közösség tagjai, illetve a közélet különböző szereplői. Fritz Zsuzsát, a Bálint Ház igazgatóját kérdeztük.
Ha el kellene költöznöd Magyarországról akkor melyik zsidó szervezet hiányozna a leginkább?
Sok szervezethez kötődöm különböző szálakkal, hiányoznának az ismerősök. De a Bálint Ház, a MAZS Alapítvánnyal és a Haver Alapítvány biztosan hiányozna.
Ha a Siratófalnál lehetne három kívánságod, ami teljesül, mit kérnél a magyar zsidó közösséggel kapcsolatban?
Azt kívánnám, hogy tudjunk nagyon befogadóak lenni és találjuk meg az egymáshoz vezető utat.
Ha egy lakatlan szigetre kerülnél, kit vinnél magaddal egy női-férfi minjenbe?
Mindenképpen olyan embert, aki tud hajót építeni…
Ha egy névtelen adakozó 10 milliárd forintot adna neked, hogy azt fordítsd a magyar zsidóság javára, mihez kezdenél?
Létrehoznék egy közös alapot. A pénzhez nem nyúlnék hozzá, nem is projektekre, vagy programokra szánnám. Jó volna együtt kitalálni, mire érdemes fordítani ahhoz, hogy a közösség jövőjéről gondoskodjunk.
Milyen egy ideális zsidó vezető?
Van víziója, tud meghallgatni, dönteni, van tudása a zsidóságról, döntéseit zsidó értékrend szerint hozza meg, hisz a demokráciában és pluralista.
Milyennek képzeled az ideális zsidó iskolát?
Az ideális zsidó iskolában a gyerekek folyamatos párbeszédben vannak egymással, a tanáraikkal, és a zsidósággal. Az iskola dolgozói tudni akarják, honnan jönnek, mit hoznak magukkal, kik támogatják őket otthon. Az ideális zsidó iskolában figyelmet fordítanának az érzelmi és intellektuális fejlődésre. Egy ilyen helyen a zsidóság nem egy tudomány, amit beletöltenek a gyerekek fejébe. A diákok különböző utakkal, értelmezésekkel, kérdésekkel ismerkednek, amelyek megérintik őket és amiből választani tudnak.
Csinálnál-e valamit másképp a munkádban, hivatásodban, mint ahogy az elmúlt két és fél évtizedben tetted?
Sokkal tudatosabb lennék! Munkám során nagyrészt a „trial and error” politikát követtem, magyarul talán úgy mondanám, próba szerencse…
Tíz év múlva hogyan szeretnéd látni magadat a zsidóságban, magad körül a zsidóságot?
Jó lenne hátradőlni egy kicsit és azt látni, hogy azok a folyamatok, amelyeknek része voltam nagyon jó változásokat indítottak el a közösségen belül. Sok fiatal, lelkes közösségi vezetőt szeretnék látni, akiket esetleg korábban ismertem Szarvasról vagy a Bálint Házból. Jó lenne olyan dolgokat csinálni, amiket nagyon szeretek: tanítani Tórát meg ezt, meg azt…
Melyik a hozzád legközelebb álló bibliai idézet?
„Mert ahová te mégy, oda megyek én is, és ahol te megszállsz, ott szállok meg én is. Néped az én népem, és Istened az én Istenem. Ahol te meghalsz, ott halok meg, ott temessenek el engem is. Úgy tegyen velem az Úr akármit, hogy csak a halál választ el engem tőled.” (Ruth 1:14-17)
A hűségről, a zsidóság önként, szeretettel magamra vételéről szól. Egyszer azt tanították nekem, hogy ebben a pár szóban, ami héberül mindössze négy szó: Néped az én népem, Istened az én Istenem – minden benne van ahhoz, hogy valaki zsidó legyen. Nem elég népnek lenni és nem elég a vallás, együtt működik csak. Ezért szeretem. Meg azért, mert gyönyörű.
Lefkovics Zsófi
A sorozat eddigi részei: