Gyöngyös városában egymás mellett sorakoznak a zsinagógák, mégis, ma már alig hallani bennük imát.

A gyönyörű gyöngyösi zsinagóga az egyik legfiatalabb hazánkban, még nincs 100 éves sem. A Mátra kapujában fekvő város különleges örökséget őriz: egy egykor virágzó zsidó közösség épített emlékeit. A történet azonban nemcsak építészeti értékekről, hanem hiányról, veszteségről, de a lassú újjászületésről is szól. Április 19-én Ön is felfedezheti ezt a fantasztikus épületet.

A gyöngyösi zsidó közösség kezdetei

Gyöngyösön már a 15. század közepén is éltek zsidók, ám róluk alig maradt fenn forrás. A mai városképet meghatározó jelenlétük a 18. század elején indult, amikor az Orczy család támogatásával újra megtelepedhettek. Az ezt követő évszázadok során jelentős közösség alakult ki, melynek nyomait ma is felfedezhetjük az utcákon.

Négy zsinagóga, egyedülálló örökség

Kevés hely akad Magyarországon, ahol négy zsinagóga áll egymás közvetlen közelében, Gyöngyös egy ilyen kivétel. Az összkép azonban korántsem idilli: ma már csupán az egyik épületben hangzik fel a Smá Jiszráél, és ott is ritkán.

Ez a csend nem egyedi jelenség. A vidéki zsidóság több mint 70%-át pusztították el a deportálások során, a túlélők pedig sokszor nem találták többé helyüket szülővárosukban. A zsinagógák így lassan kiürültek, és funkciójukat is elvesztették.

A gyöngyösi zsidók nyomában

A Mátra kapujában, vagyis Gyöngyösön már a 15.

A klasszicista kezdet

Az első zsinagóga 1816-ban épült fel Rábl Károly tervei alapján, klasszicista stílusban. A gyorsan növekvő közösség miatt már egy évtizeddel később bővítésre szorult. Az első világháborút követően a „Hősök Temploma” nevet kapta, tisztelegve a 430 bevonult gyöngyösi izraelita férfi előtt.

Tűz és pusztulás

1873-ban a status quo ante hitközség egy új, impozáns zsinagógát emelt a szomszédos telken, két hagymakupolás toronnyal. Ez az épület azonban nem maradt fenn: az 1917-es nagy gyöngyösi tűzvész szinte teljesen elpusztította.

A tragédia közepette hősiesség is született: Feigl Lajos Hermann rabbi és társai az életüket kockáztatva mentették ki a Tóratekercseket a lángok közül. Az épületet azonban végül lebontották.

A nagy gyöngyösi zsinagóga megszületése

A tűzvész után, 1921-ben egy szerényebb pótimaház épült, amely inkább szükségmegoldás volt. A közösség azonban nem mondott le nagyobb álmairól: amikor anyagilag megerősödtek, egy új, reprezentatív zsinagóga építésébe kezdtek.

A tervekkel Baumhorn Lipótot bízták meg, aki vejével, Somogyi Györggyel dolgozott együtt. Az 1930-ban felavatott kupolás nagyzsinagóga a korszak egyik jelentős alkotása lett, ekkor több mint kétezer zsidó élt Gyöngyösön.

Az egykori ortodox hitközségnek is volt imaháza

A városban az orthodox közösség is saját zsinagógát épített 1913-ban, miután évtizedekig magánházakban imádkoztak. Ez az épület azonban nem élte túl a 20. század viharait: az 1950-es években lebontották.

Ma, ha végigsétálunk az Eszperantó utcán, még mindig négy egykori zsinagóga nyomaira bukkanhatunk. Az egykori pótimaházban okmányiroda működik, a régi zsinagógában pedig a városi televízió kapott helyet.

A Baumhorn-féle nagyzsinagóga története különösen beszédes: a háború után még rövid ideig működött, majd 1959-ben eladták, és bútoráruházként hasznosították. Egy időben úgy tartották, itt volt az ország legszebb bútorboltja – egykori szakrális térben.

Remény az újjászületésre (?)

2014-ben váratlan fordulat történt: újjáalakult a gyöngyösi hitközség. Céljuk nem csupán az örökség megőrzése, hanem annak újraértelmezése is.

A nagyzsinagógában már mintegy 10 éve az „Együttélés házát” tervezik létrehozni, egy olyan kulturális teret, amely a zsidó–keresztény párbeszéd hagyományára építve hozza közelebb egymáshoz a múltat és a jelent.

Mélyebben érdekli a gyöngyösi zsinagóga

Akkor április 19-én csatlakozzon dr. Negyela László kulturális örökségvédelmi szakemberhez és Zubreczki Dávid építészeti szakújságíróhoz! Az egynapos, buszos kirándulásra, melynek keretében a gyöngyösi, egri és mádi zsinagógákat látogathatja meg.

Jelentkezés és bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon.

Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.