A varsói gettólázadás vezetőjének bunkerében a felkelők által használt tfilint és szakadt Talmud-lapokat is találtak. A felkelést vezető Mordechai Anielewicz 1943-ban vesztette életét a nácikkal szemben folytatott harcban. Ő volt a varsói gettólázadásban oroszlánrészt vállalt Zsidó Harci Szervezet vezetője. 1943-ban esett el, egy, a nácik ellen folytatott csatában. Bunkerjét most találták meg és tárták fel, írja az Arutz7.

 

ינון עידן ⁦ on Twitter: “בחפירות ארכיאולוגיות המתקיימות בוורשה, על חורבות הבונקר ברחוב מילא 18, נמצא ביום שישי האחרון זוג תפילין pic.twitter.com/pxksoH5HvN / Twitter”

בחפירות ארכיאולוגיות המתקיימות בוורשה, על חורבות הבונקר ברחוב מילא 18, נמצא ביום שישי האחרון זוג תפילין pic.twitter.com/pxksoH5HvN

 

 

 

A helyszínen talált tárgyak között számos személyes darab is volt, melyeket a felkelés vezetői és harcosai használtak: tfilin, a Talmud szakadt lapjai, kézmosó kancsók, szombati gyertyatartók, poharak, tányérok és egy vasaló. Nem ez az első ilyen lelet, korábban lapunk is beszámolt hasonlóról.

Mivel a németek teljesen megsemmisítették Varsó egész zsidónegyedét, a régészek számára meglehetősen nehéz feladat volt a bunker pontos helyének meghatározása. Végül háború előtti és utáni térképek összehasonlításával, valamint a legmodernebb GPS-es technikák alkalmazásával sikerült a régészeknek rábukkannia a helyre. Mára már teljességgel bizonyossá vált, hogy ebben az alagsorban, a Mila utca 18-hoz tartozó bunkerban volt Anielewicz búvóhelye. A régészek vizsgálják annak a lehetőségét, hogy a helyszínen mutassák be a feltárt darabokat. Anielewiczet, barátnőjét, Mira Fuchrert, valamint sok más, Anielewicz parancsnoksága alá tartozó felkelőt 1943. május 8-án gyilkoltak meg a bunkerben. A Zsidó Harcoló Szervezet főhadiszállását a felkelés egyik legutolsó csatájában foglalták el a németek. A gettó harcosainak egy része inkább az öngyilkosságot választotta, hogysem a nácik kezére került volna.

Mordechai Anielewicz 1919-ben vagy 1920-ban született Varsóban, ahol nagyon fiatalon a Hásomer Hácáir nevű marxista-cionista szervezet élére állt. A második világháború kezdetén Anielewicz Vilniusba menekült, Lengyelország szovjetek által megszállt, keleti részére. Célja az volt, hogy menekülési útvonalat hozzon létre az államalapítás előtti Palesztinába, ám a szovjet hatóságok elfogták őt. Szabadon bocsátását követően azon munkálkodott, hogy Lengyelország németek által megszállt részébe csempéssze vissza a harcostársait, hogy a mozgalom tevékenységét ott folytassák tovább – természetesen a legnagyobb titoktartás mellett. Ő maga az elsők között ment vissza Varsóba. Földalatti újságot adott ki, találkozókat és szemináriumokat szervezett. Illegális kiruccanásain más gettókba is ellátogatott. 1941-ben hallott először a zsidók tömeges lemészárlásáról, ekkor állította fel a varsói gettó önvédelmi egységét.

A németek 1942 nyarán Varsó zsidó lakosságának jelentős részét deportálták. Anielewicz a Zsidó Harci Szervezet (Zydowska Organizacja Bojowa, ZOB) élére állt és a legtöbb földalatti zsidó szervezet beolvadt a ZOB-ba. 1943 januárjában újabb deportálások következtek, Anielewicz és bajtársai ekkor utcai harcokba bocsátkoztak és a deportálásokat néhány nap elteltével le is állították. Ettől fogva három hónapon át fegyverkeztek és készültek a következő összecsapásra. A felkelés akkor indult meg, amikor 1943. április 19-én újabb deportálásokra került sor. Az egyik különösen heves összecsapást követően Anielewicz és számos katonája a most megtalált bunkerbe húzódott vissza, a Mila utca 18. alá. A bátor vezető tudta, hogy közel a vég, mégis e sorokat írta:

„Életem álma beteljesült: megéltem, hogy a maga nagyszerűségében és dicsőségében láthassam a zsidó ellenállást a varsói gettóban.”

A bunker május 8-án esett el. A ZOB legtöbb tagját, köztük Anielewiczet, a vezetőjét is, meggyilkolták. Az izraeli Jád Mordecháj kibuc a mai napig viseli e bátor hős nevét.

Emlékük legyen áldott!

Fotó: Twitter képernyőkép