Mikvéket bemutató sorozatunk előző részeiben (első részmásodik részharmadik rész, negyedik rész )áttekintettük, hogyan alakult a rituális fürdők helyzete a fővárosban. Megismertük a Rácfürdőben működtetett fürdő megítélésének alakulását, bemutattuk, hogy a Duna által kettéosztott város fejlődése milyen hatással volt a fürdő-helyzetre. Előző számunkban megjelentetett cikkükből kiderült, hogyan jutott nyugvópontra a mikvék kérdése azáltal, hogy az ortodox hitközség saját tulajdonú telken egy kifejezetten rituális fürdő céljára tervezett épületet adott át. A mostani részben két újabb kordokumentumot mutatunk be, melyek újabb érdekes részletet mutatnak be a fürdők helyzetéről. 

 

A körúti mikve megszüntetése

Az új mikve megnyitásával egyszerre a körúti fürdő mikveként való használatát az ortodox hitközség a maga részéről be is szüntette. Szeptember 1-én, egy pár nappal az új mikve megnyitása előtt, erről egy közleményben tájékoztatták a közösséget a sajtó útján. Ez a hír annyira fontos volt, hogy nemcsak a felekezeti újságban1, de még a Pesti Napló hasábjain is megjelentették a hirdetést2:

 

Értesítés

A budapesti aut. orthodox izr. hitközség VII. kerület, Kazinczy ucca 16. szám alatt újonnan épült modernül berendezett, a higiénia minden követelményének megfelelő rituális fürdőjét (mikvót) f. évi szeptember hó 9-én (kedden) megnyitja és ugyanakkor az eddig VII. kerület, Erzsébet-körúton levő rituális fürdőjét teljesen beszünteti.

Budapest, 1930. évi szeptember hónap 1-én.

A budapesti aut. orth. izr.

hitközség elöljárósága

 

A mikve megnyitása után egy újabb, szigorúbb hangnemű hirdetményt is megjelentettek3:

 

„Fontos figyelmeztetés!

Hitközségünk az Erzsébet körút 51. alatti rituális fürdőt (mikvót) folyó hó 9-én végleg beszüntette, mely fürdő a jelzett időponttól kezdve nem áll felügyeletük alatt és ezzel minden néven nevezendő vonatkozásunk megszűnt. Híveinket nyomatékosan figyelmeztetjük, hogy nevezett fürdőnek mikvókénti használata ezentúl szigorúan tilos, illetőleg az ottani fürdés rituális szempontból érvénytelen és meg nem történtnek tekintendő: a nő, a fürdés előtti התדנ רוסיא תקזחב [=a tiltott nidá státusz] állapotban marad.

Egyidejűleg örömmel köztudomásra hozzuk, hogy a VII. került, Kazinczy utca 16. szám alatt újonnan épült, felügyeletünk alatt álló rituális fürdő (mikvó), mely a legszigorúbb vallási és legmesszebbmenő esztétikai és egészségi követelményeknek megfelelő, folyó hó 9-én (Elül 16-án) megnyílt és rendeltetésének átadatott.

Budapest, 1930 szeptember (5690 Elül) havában.

A budapesti aut. orth. izr.

hitközség rabbisága

 

A körúti mikve a neológok kezébe kerül

Ahogy a Rácfürdő esetében is történt4, az ortodox rabbinátus kivonultával a neológ rabbinátus vette át a körúti mikve vezetését, amit utcai plakátokon hirdettek5:

 

Értesítés

Értesítjük t. hittestvéreinket, hogy VII. Erzsébet körút 49-51 szám alatt a körúti fürdővel kapcsolatosan rituális fürdőt הוקמ tartunk fenn.

A főtisztelendő Rabbiságunk felügyelete alatt álló női és férfi rituális fürdőt הוקמ kényelmes és hygienikus berendezéssel láttuk el és a fürdő használati díját mérsékelt összegben állapítottuk meg:

  1. a) férfi rituális fürdő használati díja személyenként

P –,40

  1. b) női rituális fürdő használati díja 1 kádas kabinban 1 személy részére fürdőruhával együtt P 1.–

2 kádas kabinban, ha 2 személy veszi igénybe fürdőruhával együtt személyenként                        P –,80

Felhívjuk hittestvéreinket, hogy hitközségünk nagyjelentőségű vallásos intézményét állandóan igénybe venni szíveskedjenek.

Budapest, 1930. október hó

A Pesti Izr. Hitközség Elöljárósága

 

Lassan, de folyamatosan növekvő érdeklődés a mikve iránt

A rabbiság és a hitközségi vezetők nagy reményeket fűztek az új mikvéhez, abban bízva, hogy ezáltal olyan nők is kedvet kapnak ehhez a nagyon fontos micvához, akik addig nem jártak rendszeresen, minden hónapban a rituális fürdőbe. Egy későbbi dokumentumból kiderül, hogy a terv csak részben vált be: bár növekedett az érdeklődés, nem látogatták elegen a grandiózus rituális fürdőt. Erről a Pesti Ortodox Rabbinátus vezetői, Sussmann Szofér Fisel [Viktor] rabbi (1867–1942), Steif Jonátán rabbi (1877–1958) és Freudiger hitközségi elnök írtak 1933-ban egy felhívásban, ami a Zsidó újságban jelent meg németes-jiddis és magyar nyelven egy négyoldalas, csatolt mellékletként6:

„…A budapesti autonom orthodox izraelita hitközség évekkel ezelőtt a modern hygiéniának minden tekintetben megfelelő és a legkényesebb igényeket is kielégítő rituális fürdőt építtetett, hogy egy asszony se akadhasson, aki ezen szent vallási kötelesség teljesítése alól magát bármilyen ürügy alatt felmentve érezhesse. A rabbiság azonban a legnagyobb aggodalommal látja, hogy a rituális fürdő látogatottsága nem abban a mértékben emelkedett, ahogy azt joggal remélhette és várhatta…

Kérve fordul a rabbiság minden egyes hittestvéréhez, hogy a rituális fürdőnek előírás szerinti igénybevétele elmulasztásának súlyos mivoltáról világosítsa fel hozzátartozóit és adja tudtukra, hogy ez mulasztásukkal megmételyezik a család tisztaságát, mert a mikvát sem a strand, sem egyéb tisztasági fürdő nem pótolhatja…”.

 

1 Uo., 1930. szeptember 5. 9. oldal; 2 1930. szeptember 7. 12. oldal. Köszönöm Dombi Gábornak, aki erre felhívta figyelmemet.; 3 Zsidó újság, 1930. szeptember 12. 8. oldal; szeptember 22. 13. oldal; 4 Lásd Egység 113. szám 18. oldal végén.; 5 Köszönöm Dombi Gábornak, hogy erre is felhívta figyelmemet.; 6 1933. július 10., IX. évfolyam 26. szám. Lásd még uo. a július 21. számban 3. oldal: „A budapesti orthodox rabbiság felhívásának visszhangja”; Egyenlőség, 1933. július 15. 14. oldal: „A budapesti orthodox rabbik a családi élet tisztaságáért és a strandfürdőzés ellen”. 

 

Oberlander Báruch rabbi írása

 

Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.

zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről.

A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját.

Az EMIH technikai száma: 1287