Szakaszunk – Vájchi (1Mózes 47:28-50:26.) – Jákob halálát és az egyiptomi gálut kezdetét írja le. Jákob, aki már 147 éves, elbúcsúzik fiaitól és megáldja őket, miután megfogadtatta Józseffel, hogy nem Egyiptomban temeti el, hanem elviszi Kánaánba, az ősi sírhelyre, a chevroni Machpéla barlangba. A pátriárka bebalzsamozott tetemét hatalmas egyiptomi temetkezési menet viszi Kánaánba, ahol eltemetik; a szakasz végén József is meghal, 110 éves korában, miután megesketi testvéreit, hogy a szabadulás során vigyék magukkal koporsóját. Ezzel befejeződik a Genezis, a Teremtés.
Vájchi (1Mózes 48:1–50:26.) פָּרָשָׁת וַיְחִי
A hetiszakasz tartalmából
- Jákob élete utolsó tizenhét évét Egyiptomban éli le. Elhunyta előtt megesketi Józsefet, hogy a Szentföldön fogja eltemetni őt. Megáldja József két fiát, Menásét és Efrájimot, saját fiainak rangjára, Izrael népén belül a tizenkét törzs közül kettőnek ősatyjává emelve őket. – 1Mózes 47:28–48:22.
- A pátriárka fel kívánja fedni gyermekei előtt, mi történik majd az idők végezetén, de az Örökkévaló meggátolja ebben. Jákob megáldja fiait, mindegyiknek (mint törzsnek) kijelölve szerepét: Jehuda vezetőket fog teremni, törvényhozókat és királyokat; papok származnak majd Lévitől, tudósok Jiszáchártól, tengerészek Zevuluntól, tanárok Simontól, katonák Gádtól, bírák Dántól, olívatermelők Ásértől, és így tovább. Reuvén feddésben részesül, amiért „megszentségtelenítette atyja házaséletét”, Simon és Lévi pedig a schemi mészárlásért és a József elleni összeesküvésükért. Naftálinak a szarvasünő gyorsasága adatik, Benjáminnak a farkas vérengző vadsága, József pedig szépséggel és termékenységgel lesz megáldva. – 1Mózes 49:1–28.
- Az áldások után Jákob bevégzi földi életét. Hatalmas temetési menet – Jákob leszármazottai, a fáraó miniszterei, Egyiptom nagyjai és vénei – kíséri el Jákobot utolsó útjára, a Szentföldre, ahol eltemetik Hebronban, a Machpéla barlangban. Ezután József megígéri a testvéreinek, hogy továbbra is el fogja őket látni, mint apjuk életében. – 1Mózes 49:29–50:21.
- József is meghal Egyiptomban, 110 éves korában. Ő maga is úgy rendelkezik, hogy csontjait vigyék majd el Egyiptomból, és a Szentföldön temessék majd el, de erre csak sok-sok évvel később kerül sor, amikor a zsidók kivonulnak Egyiptomból. József végrendeletet hagy Izrael gyermekeire, hogy abból meríthessenek reményt és hitet az elkövetkező nehéz években: „Isten bizonyosan megemlékezik rólatok és kivezet benneteket ebből az országból abba az országba, melyet esküvel ígért Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak.” – 1Mózes 50:22–26.
Audió előadások:
Köves Slomó: Jákob, Efrájim, és Menásse (47-48)
Köves Slomó: Jákob áldásai (49)
Köves Slomó: Jákob temetése (50)
