Tágré Lud: A megtévesztés törvényei
Bevezetés
„…és ha eladsz valamit felebarátodnak vagy veszel felebarátodtól, ne szorongassátok egyik a másikat.” (3Mózes 25:14.)
„Ne szorongassátok egyik a másikat és féld Istenedet, mert én vagyok az Örökkévaló, a ti Istenetek.” (3Mózes 25:17.)
„Idegent ne gyötörj és ne zaklass, mert idegenek voltatok Egyiptom országában.” (2Mózes 22:20.)
„És ha jövevény tartózkodik nálad országotokban, ne tégy vele rosszat.” (3Mózes 19:33.)
A Tórában említett megtévesztés tilalma sok kérdésre add lehetőséget, például:
- Mi számít megtévesztésnek?
- 2. Mire vonatkozik a tilalom – a megtévesztés egy meghatározott összegére vagy százalékára vagy akár a legkisebb mértékre is?
- Ha megtévesztés történt, mi a teendő? Az egész üzlet felbomlik vagy csupán a megtévesztés összegét kell visszatéríteni?
- Jár-e külön büntetés a megtévesztésért?
- Mindenkire vonatkozik a megtévesztés tilalma?
Ezekből a kérdésekből egy párra add választ, ennek a rabbinikus körökben nagyon ismert talmudi disputációnak az itt közölt része.
A Talmud szövege
Bává Meciá, 49. lap második oldala
Misná:
- §. a. Adás-vételnél mennyi a megtévesztés vagyis az áron felül vagy alul kérés összege, amit már lehet visszakövetelni? Négy ezüst huszonnégy ezüst értékű szelá mennyiségből, ami az egyhatoda az adásvétel összegének.
- §. a. Meddig lehet ezt az összeget visszakövetelni? Addig az ideig, amíg az árut meg tudja mutatni egy másik kereskedőnek vagy rokonának, aki jártasabb nála az üzleti életben.
- §. b. Rabbi Tárfon pedig azt tanította Ludban: a megtévesztés visszakövetelhető összege: nyolc ezüst huszonnégy ezüst értékű szelá mennyiségből, ami a harmada az adásvétel összegének. Nagyon örültek ennek Lud kereskedői.
- §. b. Továbbá azt mondta nekik Rabbi Tárfon: viszont egész nap lehet ezt az összeget visszakövetelni. Így szóltak erre ők: hagyja meg nekünk Rabbi Tárfon az eredeti jogi állapotot. Vissza is tértek a Bölcsek fent említett mindkét véleményére.
| Az üzlet semmis lesz | A megtévesztés összege visszakövetelhető |
A megtévesztés összege elnézendő |
|
| Bölcsek | 1/6< | =1/6 | <1/6 |
| Rabbi Tárfon | 1/3< | =1/3 | <1/3 |
* * *
Gömárá:
Ráv azt mondja: a hatodot, ami a megtévesztés nem elengedett mértéke, az árú értékének oldaláról számoljuk. Smuél azt mondja: a kifizetett pénz oldaláról is számoljuk a hatodot.
Ha például hatot ér és ötöt kapunk érte, vagy hatot ér és hétért adjuk el, akkor, egyértelmű és nincs vita arról, hogy az árú árának oldaláról számolunk, és így az visszakövetelendő megtévesztésnek számít.
Ám a vita arról szól, ha ötöt ér és hatért adjuk el, vagy hetet ér és hatot kapunk érte. Ebben az esetben: Smuél, aki azt mondja, hogy a pénz oldaláról is számoljuk a hatodot ez is az is megtévesztésnek számít, amit vissza kell adni, ám Ráv, aki azt állítja, hogy a hatodot csak az árú árának oldaláról számoljuk, ha, ötöt ér és hatért adjuk el, akkor az üzlet semmis lesz mert ez már több mint egy hatodnyi megtévesztésnek számít, és ha hetet ér és hatot kaptunk érte, akkor, elnézzük neki a különbözetet, mert nem érte el a visszakövetelhető megtévesztés mértékét. Smuél viszont úgy tartja, hogy „az elnézhető megtévesztés mértéke” és „az üzlet semmissé tétele” csak olyan esetben áll fenn, ha a hatod mindkét oldalról tehát mind az áru értéke, mind a kifizetett pénz oldaláról nem áll, de olyan esetben, amikor a hatod akár csak az egyik (az áru értéke vagy a kifizetett pénz) oldaláról is áll, akkor az pontosan egy hatod megtévesztésnek számít.
A következő táblázatban az aláhúzott szám jelöli az áru valódi értékét, a nyíllal jelölt pedig a kifizetett összeget.
| 5←6 | 6→7 | 5→6 | 6←7 | |
| Ráv |
Ez az eladó megtévesztésének számít, és a megtévesztés összege visszakövetelhető |
Ez a vevő megtévesztésének számít, és a megtévesztés összege visszakövetelhető |
Ez a vevő 1/5-nyi megtévesztésének számít, és ezért az üzlet semmisnek vétetik | Ez az eladó csupán 1/7-nyi megtévesztésének számít, és ezért ez még elnézendő |
| Smuél |
Ez az eladó megtévesztésének számít, és a megtévesztés összege visszakövetelhető |
Ez a vevő megtévesztésének számít, és a megtévesztés összege visszakövetelhető |
Ez a vevő 1/6-nyi megtévesztésének számít, és a megtévesztés összege visszakövetelhető | Ez az eladó 1/6-nyi megtévesztésének számít, és a megtévesztés összege visszakövetelhető |
A következőt tanultuk a Misnánkban: „a megtévesztés: négy ezüst huszonnégy ezüst értékű szelá mennyiségből, ami egyhatoda az adásvételnek.”
– Nem az az értelme ennek, hogy egy húszat érő árut huszonnégyért add el? És ezzel bizonyítható, hogy Smuél véleménye az elfogadott, miszerint a pénz oldaláról is számoljuk a hatodot.
– Nem! A bizonyítás nem helyes, mert a Misnát úgy is lehet értelmezni, hogy egy huszonnégyet érőért csupán húszat kap ami az értéknek az egyhatoda.
– Ki szenvedi el a megtévesztést a Misna ilyenféle értelmezésében, ugye az eladó? A Misna végén pedig az van írva: „Meddig lehet az összeget visszakövetelni? Addig az ideig, amíg meg tudja mutatni egy másik kereskedőnek vagy rokonának, aki jártasabb nála az üzleti életben.” És közismert, hogy erre Ráv Náchmán azt mondja, hogy ez a paragrafus csak a vásárlóra vonatkozik, az eladó azonban bármeddig követelhet vissza. Ezek szerint nem értelmezhetjük a Misnát a fent említett módon, miként az eladó lett becsapva, hisz a Misna határidőt szab a visszakövetelésre!
– Igaz! A fenti értelmezést vissza kell vonni, de másképp is meg lehet cáfolni a bizonyítást, mert értelmezhetjük a Misnát úgy is, hogy valóban a vevő lett megtévesztve csakhogy arról van szó, hogy huszonnégy értékűt ad el huszonnyolcért.
* * *
Még sok további kérdés merülhet fel a megtévesztés terén, amit az itt lefordított talmudi részlet nem tárgyal kifejezetten, de megértéséhez érdemes ismerni a Kicur Sulchán Áruchból (A Sulchán Áruch kivonata) itt idézett részleteit.
