Oberlander Báruch válaszai (208. adás) – Kérdezd a rabbit!
Oberlander Báruch rabbi a heti „Kérdezd a rabbit!” adásban számos aktuális és örökérvényű kérdésre válaszolt a Virtuális Bét Midrásban. A beszélgetés központi témája a pénteki böjt, a zsidó királyság kérdése és a vallási törvények gyakorlati alkalmazása volt.
Pénteki böjt – hogyan érinti a szombatot?
A mostani pénteken egy böjtnap lesz, amely reggeltől estig tart, tehát nem egy teljes 24 órás böjt. Ez a legrövidebb böjtnek számít, hiszen későn kezdődik, és már kora este, a szombat bejövetele előtt véget ér. Felmerül a kérdés, hogy szabad-e böjttel bemenni a szombatba, hiszen a szombatot örömmel és jókedvvel kell fogadni.
A rabbinikus vélemények alapján, mivel a böjt péntekre esik, és nem lehet előrébb vagy későbbre helyezni, ezért végig kell tartani. Ez azt jelenti, hogy a szombat kezdetén még böjtölünk, egészen a csillagok feljöveteléig, amikor befejezhetjük a böjtöt. Az egyetlen változás az imarendben van: a péntek délutáni mincha imában tóraolvasás is lesz, ahogy az minden böjtnapon szokás.
Lehet-e még zsidó király?
A kérdésre, hogy lehet-e még zsidó király, a rabbi egyértelműen válaszolt: a Messiás eljövetelekor ismét lesz király, hiszen ő maga is király lesz. Mózes könyveiben van utalás a király kinevezésére, bár a Sámuel próféta idejében a zsidók kérése a királyra visszatetszést keltett, mert nem megfelelő módon, és nem teljes isteni elfogadással kérték.
Szombat és állatok élete
Egy kérdező azt szerette volna tudni, hogy ha egy háziállat életveszélybe kerül szombaton, és nincs a közelben nem zsidó, lehet-e telefonálni állatorvosért. A rabbi válasza egyértelmű volt: a szombatot csak emberi élet mentése érdekében szabad megszegni. Állatért nem lehet telefonálni, de szombaton is kötelességünk gondoskodni az állatainkról – viszont ezt előre kell megszervezni oly módon, hogy ne sértsük meg a szombati előírásokat.
Ultraortodox vagy háredi?
Felmerült a kérdés, hogy mit jelent pontosan a „harédi” vagy „ultraortodox” kifejezés, és mikor jött létre. Oberlander Báruch szerint a „harédi” egyszerűen a zsidó vallás törvényeit teljes mértékben betartó közösséget jelenti, és az „ultraortodox” kifejezés pontatlan, mert nincs olyan, hogy „túl vallásos” – valaki vagy betartja a Tórát, vagy nem. Inkább azt kellene kérdezni, hogy mikor és miért jött létre a nem vallásos zsidóság, hiszen a zsidóság történetének nagy részében a vallásgyakorlás volt az alapállapot. A nem vallásos irányzatok az asszimiláció miatt jöttek létre, és különböző ideológiák alapján fogalmazták meg saját nézeteiket.
A zsidó iskolarendszer eredete
Mióta létezik intézményesített zsidó oktatás? Bár a Tóra már a Szináj-hegynél előírja, hogy a szülőknek tanítaniuk kell gyermekeiket, a közösségi iskolarendszert a talmudi időkben vezették be. Rabbi Jehosua ben Gamla volt az, aki elsőként tette kötelezővé a közösség számára, hogy iskolát működtessen, hogy minden zsidó gyermek megfelelő vallási oktatásban részesüljön.
Hogyan viszonyuljunk a világi törvényekhez?
A „Dina de-malchuta dina” elve kimondja, hogy a zsidóknak el kell fogadniuk az állami törvényeket, kivéve, ha azok kifejezetten a vallásgyakorlás ellen irányulnak. Az adózási és közlekedési szabályokat például kötelező betartani, de ha egy törvény ellentmond a zsidó vallási előírásoknak – például ha előírja a szombati munkavégzést –, akkor azt nem szabad követni.
Modern technológia és szombat
Felmerült a kérdés, hogy szabad-e mesterséges intelligencia-alapú hangasszisztenseket (például Siri, Alexa) használni szombaton. A rabbi határozottan kijelentette, hogy nem, mert az ember által kimondott utasítás is számít munkavégzésnek.
A zsidó étrend jellegzetességei
A hallgatók különböző tipikus zsidó ételeket említettek, és végül a hagyományos ételek közé sorolták a maceszt, sóletet, gefilte fisht, hagymás tojást és flódnit. Az étkezés élvezete megengedett a zsidóságban, de a mértékletesség elve fontosabb annál, mint hogy valaki a finom ételek iránt túlzottan rajongjon.
Zsidók és a hadsereg
Felmerült a kérdés, hogy voltak-e vallásos zsidók az izraeli hadsereg vezetői között. A rabbi szerint mindannyian zsidó identitású emberek voltak, de teljesen vallásos hadvezérekről keveset tudunk. Az izraeli hadsereg ma is szombattartó, és csak a szükséges biztonsági műveleteket végzik el ezen a napon.
Böjt előtti tanácsok
A rabbi azt javasolta, hogy a böjt előtti napon sós ételek kerülésével és megfelelő folyadékbevitellel lehet a böjtöt könnyebbé tenni.
Oberlander Báruch rabbi összegzése
Az este folyamán sokféle kérdés érkezett, amelyek a vallási törvényektől kezdve a modern technológia használatáig és a zsidó hagyományokig terjedtek. Oberlander Báruch rabbi részletes, közérthető válaszokat adott, és humorral fűszerezte a tanítást. Az adás végén a rabbi mindenkit könnyű böjtöt és sábát séomot kívánt.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook-oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
#Oberlander
