Miért nincs gyertya a zsidó születésnapi tortán? – Kérdések és válaszok Oberlander Báruch rabbival
A Kérdezd a rabbit! című, rendkívül népszerű online sorozat legutóbbi, 222. adásában Oberlander Báruch rabbi ismét számos vallásjogi és zsidó hagyományt érintő kérdésre válaszolt – Pészach után, az ómerszámlálás időszakában. A beszélgetés során szóba került egy új Hagáda kiadás hiányosságaitól kezdve a jemeni zsidók különleges bibliai felolvasási hagyományán át a gyomorszűkítő műtéten átesett emberek széder esti kötelezettségeiig sokféle téma.
Miért nincs gyertya a zsidó születésnapi tortán?
Az adás egyik első kérdése a tortagyertyák hiányára vonatkozott. A rabbi válasza egyértelmű volt: „A gyertyák szokása nem zsidó szokás, nincs semmi alapja ennek a zsidó irodalomban.” Hozzátette: „Elfújni egy égő gyertyát egy születésnapon – pont fordítva. Egy születésnap inkább arról szól, hogy még több fényt hozzunk a világra.”
Szentség, házasság, tálisz – mitől visel valaki nagy imasálat?
A rabbi részletesen kifejtette, hogy a nagy tálisz viselése egyes közösségekben csak házas férfiak számára előírás. „Ez egy plusz szentséget jelent, amit az ember a házassággal nyer el.” A házasság előtti táliszviselés inkább a szefárdi közösségekben elterjedt, míg az askenáz–chaszid hagyomány csak házasság után engedi a nagy tálisz használatát.
Miért cenzúrázzák a Hagádát?
Oberlander rabbi sérelmezte, hogy egy új Hagáda-kiadásban hat oldal hiányzott, ráadásul jelölés nélkül: „Ez nagyon rossz szájízt hagy. Ha valaki nem akarja elolvasni, lapozzon tovább, de ne cenzúrázzuk ki.” Példaként említette Rot Emil és Véder Salamon klasszikus kiadásait, valamint Zinger Leó gyönyörű, képekkel illusztrált Hagádáját, melyekben semmit sem hagytak ki – még a neológ vagy status quo közösségek sem.
Miért nincs börtön a Tórában?
A rabbi szerint a testi büntetéseket is ritkán hajtották végre, mivel „nagyon szigorú feltételekhez volt kötve.” A börtön pedig idegen a zsidó jogban, mert az ember „él, de nem tud semmi konstruktívat csinálni. Ez bizonyos szempontból rosszabb, mint a halál.”
Hogyan néz ki a szédertál és mit jelent a kulcsos bárhesz?
Oberlander rabbi bemutatott különféle szédertálakat, és kiemelte, hogy a kör alakú elrendezés nem ortodox vagy chaszid hagyomány, hanem inkább a status quo közösségeké. A Pészachot követő első szombatra sütött kulcsos bárhesz szokásáról is beszélt: „Az égi kapuk nyitva vannak ilyenkor, ezért a kulcs szimbólumként is megjelenik a bárheszben.”
Miért külön ülnek a férfiak és nők az ünnepségeken?
A vegyes ülés és tánc tilalmát a rabbi világosan indokolta: „Az embernek igyekeznie kell, hogy ha van vonzása a másik nemhez, az legyen a felesége vagy a férje. Nem valaki más.” Hozzátette, hogy még nem imához kötődő eseményeken sem helyes, ha vegyesen ülnek a nemek a zsinagógában.
Egy Isten, egy rebbe, egy feleség
Egy érdekes kérdés kapcsán – lehet-e több rabbi véleményeiből mazsolázni – a rabbi így válaszolt: „Egy Isten, egy rebbe és egy feleség – ez az ember spirituális kötődése. Az embernek lelki kapcsolatot kell kialakítania a saját vezetőjével.”
Jemeni hagyomány, tökéletes olvasás
A rabbi saját példát is említett a Vasvári Pál utcai zsinagógából, ahol egy jemeni fiatal minden alkalommal saját maga akarta felolvasni a Tórából. „A jemeni zsidókra nézve nagy szégyen, ha valaki más olvassa fel helyettük a Tórát.” A jemeni közösségekben elemi elvárás, hogy már fiatalon tökéletesen tudjanak héberül, magánhangzók nélkül, dallammal olvasni.
Gyomorszűkítő műtét és a széder esti maceszevés
A rabbi egy különleges kérdésre is válaszolt: ha valaki gyomorszűkítő műtéten esett át, és nem tudja megenni a teljes előírt maceszmennyiséget, hogyan járjon el? A válasz: „Ha csak egy mennyiséget tud megenni, az legyen az áfikajmennél. Ez a legfontosabb.”
Egyéb kérdések és aktualitások
-
A jemeni zsidók sáskaevési szokása a hagyomány fennmaradásán alapul.
-
A Templom-hegy látogatásának tilalma a rituális tisztátalanság miatt áll fenn.
-
A menedékváros nem börtön: „Ott lehet élni, dolgozni, csak nem szabad elhagyni.”
-
A közös tánc és a nemek vegyes ülésének tilalma a tisztaság és a szentség védelme érdekében szükséges.
Az adás végén a rabbi felhívta a figyelmet a május 9–11. között megrendezésre kerülő Balaton-parti chaszid hétvégére, és megköszönte a sok érdekes kérdést: „Jó volt, érdekes volt, újabb és újabb témák jöttek elő – holnap folytatjuk.”
A Kérdezd a rabbit! című műsor minden szerdán élőben követhető a Budapesti Talmud Egyesület Facebook-oldalán.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
