Zsidó identitás, Peszách és imaszokások – kérdések és válaszok Oberlander Báruch rabbival
A „Kérdezd a rabbit!” sorozat 218. adásában Oberlander Báruch rabbi ismét széles spektrumú kérdéssorozatra válaszolt, a zsidó hagyományok praktikus vonatkozásaitól egészen az elmélyült halachikus és történelmi fejtegetésekig. Az adás középpontjában a közelgő Peszách ünnepe és az ehhez kapcsolódó vallásjogi kérdések álltak, de szóba került a zsidó identitás öröklődése, a kádis arám nyelve, sőt, még a zsidó fegyveres csoportok szerepe is a modern Izrael történetében.
Törvények és szokások a mindennapokban
A műsor elején praktikus kérdések kerültek terítékre: például mi a teendő, ha valaki még tefilint rak, amikor a közösség már elkezdi a kádist? A rabbi kiemelte, hogy „a tefilinrakást nem szabad megszakítani, de ha kádis mondanak, akkor az „Ámen, jehé smé rába”-ra kell válaszolni”. A tefilin felvétele után új áldást kell mondani, ha közben válaszolt a kádisra. Az ilyen helyzetek megfelelő kezelése komoly gyakorlatot igényel.
Szó esett a fejfedő viselésének jelentéséről is, amely a tisztelet jele. Oberlander rabbi a pozsonyi Hasszam Szofert idézte: „Ha megyek egy fontos emberhez, felveszem a zakót, vagy leveszem? Természetesen felveszem. Ugyanez a helyzet a fejfedővel is.”
Peszách – előkészületek és különleges szempontok
A közeledő Peszách ünnepe több kérdésben is előkerült. A széder este idén szombat estére esik, ami különleges kihívásokat jelent. A rabbi szerint „a szombati széderrel semmi probléma nincs, a nehézségek inkább az azt megelőző napra esnek” – ilyen például a hamec megsemmisítése vagy eladása. Ennek kapcsán kiemelte, hogy az eladás csak akkor érvényes, ha az komolyan történik, a hamec zárt helyen van, és még a helyiséget is bérbe adjuk a nem zsidónak.
A gyerekek szerepe a széder estén is előkerült. A rabbi részletesen elemezte a négyféle gyerek jelentését, kiemelve, hogy ez „nem négy személy, hanem négy különböző tanítási módszer, amelyet a gyerekek zsidósághoz való viszonya határoz meg”. A „nem tud kérdezni” típus például nem hallgatag, hanem olyan, akiben még nem ébredt fel az érdeklődés a zsidóság iránt.
Vallásjogi különbségek és identitásbeli kérdések
Több kérdés is érintette a törvények hierarchiáját. Oberlander rabbi leszögezte: „összesen kétféle törvény van: tórai törvény, amit Isten parancsolt, és rabbinikus, amit a bölcsek írtak elő kerítésként”. A „mózesi törvény” kifejezés a szóban tanított halachára is utalhat, de az isteni eredetű.
Különösen érdekes kérdés volt a zsidó identitás öröklése. A rabbi megerősítette, hogy a zsidóság anyai ágon öröklődik, míg a törzsi hovatartozás apai ágon: „a zsidóságon belül öröklődik a törzs, kívülről nem lehet behozni”. A betérők például „újszülöttként” kezdik zsidó életüket, nincs törzsi hovatartozásuk.
Imák, szokások és haszidizmus
A kérdések sorában felmerült, hogy miért arám nyelvű a kádis. A válasz egyszerű: „mert a babiloni korszakból származik, amikor a zsidók többsége arámiul beszélt”. Ugyanez igaz a getre és a házasságlevélre is.
Szó esett a bármicváról is: „az a nap, amikor a fiú betölti 13. életévét, az a bármicvája napja. Ez az ideális időpont, és nem érdemes eltolni”. A haszidizmus újéve is említésre került: ez kiszlév 19., amikor az Alter Rebbe kiszabadult a cári börtönből.
Történelem, fegyveres erők, családi örökség
A történelem iránt érdeklődő kérdezők megtudhatták, hogy a legnagyobb tömeges betérés az Egyiptomból való kivonuláskor történt, amikor a „sok egyiptomi csatlakozott a zsidókhoz”. A másik említésre méltó korszak Eszter királynő idején volt.
A brit mandátum idején működő fegyveres csoportokról is szó esett. Oberlander rabbi szerint az olyan mozgalmak, mint az Ecel, „drasztikus lépéseikkel járultak hozzá Izrael államának megalapításához”. A rabbi személyes családi örökségéről is mesélt, kiemelve híres rabbinikus felmenőit, akik közül többen is Magyarországon éltek és tanítottak.
További halachikus kérdések
-
A bármicvát a 13. születésnapon kell megtartani, nem csak tetszőleges időpontban.
-
A nő nem tudja továbbadni a kohénságot, mert a törzsi hovatartozás apai ágon öröklődik.
-
A fél sékel a pusztai szentély idején ezüstből készült.
-
A kadis arám nyelven van, mert Babilóniában ez volt a köznyelv.
-
A reb szó eredete bizonytalan: lehet tiszteletbeli megszólítás, de jelenthet rabbinikus zsidót is.
-
A zsidók eltemetik a szent tárgyakat, nem égetik el őket, mert a hamvasztás nem megfelelő tiszteletteljes eljárás.
-
A sábeszkor felhasználható „sábeszgój” nem főzhet a zsidók számára.
-
A szefárdi zsidók hosszabb ideig imádkoznak, gyakran közösen és énekelve, de nem feltétlenül lassabban.
-
A kadis nem a világ teremtőjét hangsúlyozza, hanem az Isten nevének megszenteléséről szól.
-
A zsidó hagyomány szerint Isten dicsősége ott lakozik, ahol tanulnak és imádkoznak – ma ez a zsinagóga és a tanház.
-
A félbeszakított étkezés után, ha hosszabb idő telt el (pl. két óra), újra kell áldást mondani.
-
Ha nem tudjuk valaki halálának pontos napját (pl. holokauszt-áldozat), ki kell jelölni egy napot járcájtként.
-
A három zarándok ünnepen bemutatott áldozatoknak nincs meghatározott értékük – ez az „élő micvák” kategóriája.
-
A gyermek, aki zsidó anyától születik, de nem zsidó az apja, még mindig zsidó, de törzstelen.
Konklúzió
A műsor végén Oberlander rabbi örömét fejezte ki a sokféle, új kérdés kapcsán: „annak örülök, hogy nem ismétlődnek a kérdések hétről hétre. Ez is mutatja, hogy a zsidóság olyan széles, hogy mindig lehet újabb és újabb dolgokról beszélni.”
A Kérdezd a rabbit! sorozat továbbra is egyedülálló lehetőséget kínál arra, hogy a zsidó hagyományokat élő és gyakorlati módon, személyes kérdéseken keresztül ismerjük meg.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
