Kérdezd a rabbit! – Tükör, Pészach és zsidó hagyományok
Oberlander Báruch rabbi legutóbbi „Kérdezd a rabbit!” című műsorában ismét izgalmas és tanulságos kérdések merültek fel. A hallgatók a zsidó hagyományok és vallás gyakorlati kérdéseire kaptak részletes válaszokat, többek között a tükörhasználatról, a pészachi kérdésekről, az alternatív gyógyászatról és a böjt jelentőségéről.
Férfiak és a tükrök – Mikor nézhetjük magunkat?
A műsor egyik első kérdése arra vonatkozott, hogy a férfiaknak is voltak-e tükreik a szentély építésének idején. A rabbi kifejtette, hogy a tükör hagyományosan női eszköz, mivel a nők szépítkezésre használták. A férfiak számára korábban nem volt szokás, de ma már elfogadott, hogy a megjelenésük ellenőrzésére használják.
Felmerült az is, hogy ha a tükör inkább női eszköz, akkor miért található a tfilin dobozában? A rabbi válasza szerint néhány tfilinben valóban van egy kis tükör, amely lehetővé teszi, hogy viselője megbizonyosodjon arról, hogy a fejtfilin pontosan a két szem között helyezkedik el. Mivel ez egy micva teljesítését szolgálja, teljesen megengedett.
Pészach és a Széder este – Ki mondja a Má Nistánát?
A közelgő pészach kapcsán a rabbihoz érkező egyik kérdés az volt, hogy ki mondja a széder estén a híres Má Nistáná kérdéseket. A válasz egyértelmű: a Tóra szerint a gyereknek kell kérdeznie, és a családfőnek kell válaszolnia. Az est interaktivitása fontos, ezért, ha nincs gyermek az asztalnál, akkor a felnőtt is felteheti magának a kérdéseket.
A rabbi emlékeztette a hallgatókat, hogy pészach idén április 12-én, szombat este kezdődik.
Mit jelent a Pintele Jíd?
Egy másik érdekes kérdés a Pintele Jíd kifejezés értelmét firtatta. A rabbi elmagyarázta, hogy a „Pintele” egy apró pontot jelent, a „Jíd” pedig zsidót. Ez a kifejezés arra utal, hogy a legmélyebb zsidó lélekben mindig marad egy szikra, amelyet semmilyen külső hatás nem tud teljesen kioltani – még azoknál sem, akik eltávolodtak a vallástól.
Alternatív gyógyászat – Mit mond erről a zsidóság?
A rabbihoz érkezett egy kérdés arról, hogy megengedett-e az alternatív gyógyászat a zsidóságban. A válasz két részből állt:
- Ha egy alternatív kezelésnek nincs bizonyított hatása, akkor megengedett, mert nem ártalmas.
- Ha viszont tényleges hatása van, akkor csak akkor szabad alkalmazni, ha hivatalos orvosi testület jóváhagyta.
„Amit a gyógyszerészeti hatóság nem hagyott jóvá, azt nem szabad alkalmazni, mert az ember az életét is veszélyeztetheti.”
Böjtölés és jámbor szokások
A rabbi elmagyarázta, hogy a zsidóságban több kötelező böjt van, amelyeket mindenképpen be kell tartani, mint például Jom Kipur és Tisá BeÁv.
Felmerült, hogy van-e értelme az egyéni böjtöknek a kötelezőeken kívül. A rabbi szerint az egyéni böjt lehet spirituális eszköz, de a haszidizmus szerint ma már jobb, ha az ember tanulással és jótettekkel közelít Istenhez, mintsem önkéntes böjtökkel gyengítené magát.
Ezzel kapcsolatban szó esett a Tánit Cádikimról, vagyis a jámborok böjtjéről is, amelyet néhányan pénteken tartanak. Ez egy nem kötelező böjt, amelyet csak egyes vallásos zsidók vállalnak.
Miért hoztak tükröket a nők a Szentély építéséhez?
Egy érdekes kérdés azt firtatta, hogy a Szentély építésekor miért emeli ki a Tóra, hogy a nők tükröket hoztak, míg a férfiak hozzájárulása nem kapott ilyen hangsúlyt?
A rabbi elmagyarázta, hogy a nők tükröket áldoztak fel, amelyek fontosak voltak számukra, ezzel mutatva elkötelezettségüket a szent cél iránt. A férfiak által hozott arany és ezüst vagyoni hozzájárulás volt, amelyet nem kellett külön kiemelni.
A Pikuach Nefes – Az életmentés törvénye
Felmerült, hogy milyen helyzetekben lehet áthágni a zsidó törvényeket az életmentés érdekében. A rabbi kifejtette, hogy szinte minden törvényt fel lehet függeszteni az életmentés érdekében, kivéve három dolgot:
- Bálványimádás
- Gyilkosság
- Tiltott nemi kapcsolatok
Ezek kivételével minden más törvényt áthághatunk, ha emberélet forog kockán.
Miért sózzuk meg a kenyeret Sábeszkor?
A rabbi elmagyarázta, hogy a só szimbolikus jelentőséggel bír a zsidó hagyományban. A Szentélyben minden áldozatot meg kellett sózni, ezért az asztali kenyér is egyfajta „kis áldozatnak” számít.
Megengedettek-e a szépészeti műtétek?
A rabbi szerint a szépészeti műtétek megengedettek, ha valaki elégedetlen a külsejével, de nem ajánlott túlzásba vinni. Az embernek nem szabad állandóan a külsejével foglalkoznia, de ha egy beavatkozás javítja az önbizalmát, akkor megengedett.
A műsor végén a rabbi bejelentette, hogy pénteken délelőtt 11 órakor a Dohány utcai iskolában lesz unokájának brisz szertartása, amelyre mindenkit szeretettel vár.
A kérdések ismét megmutatták, milyen széles skálán mozognak a zsidó vallási életet érintő témák, és Oberlander Báruch rabbi minden kérdésre alapos, forrásokon alapuló választ adott.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
