Az elrendelt természet és a szabad akarat harca – mit tanít Jákov és Ézsó küzdelme?
A Vasvári Pál utcai zsinagógában tartott előadásban Oberlander Báruch rabbi a Toldot hetiszakasz egyik központi kérdését tárgyalta: Jákov és Ézsó születésétől kezdődő konfliktusát, amelyet a Zohár a szentség és a tisztátalanság ősi harcaként értelmez.
Jákov szelídsége és stratégiája
„Jákov jámbor, szelíd ember volt” – írja a Tóra, ám mégis ő az, aki rafinált módszerekkel elnyeri az elsőszülöttségi jogot és az áldást Ézsótól. Hogyan fér ez össze az ő jellemével? A Zohár magyarázata szerint Jákov tettei nem önző érdekeket szolgáltak, hanem a szentség védelmében történtek: „ha valaki nem egyenes módon lép fel, akkor vele szemben is csak ilyen módon lehet védekezni” – idézte a rabbi a zsoltárok könyvét. Jákov célja az volt, hogy „Ézsót, a tisztátalanság képviselőjét lenyomja, és ne engedje közel a szentséghez”.
A név, amely az isteni küldetést jelöli
A Zohár szerint az, hogy „elnevezték Jákovnak”, egyes szám harmadik személyben szerepel, utalva arra, hogy „maga az Örökkévaló adta neki a nevet”. Ez az isteni névadás azt jelzi, hogy Jákov küldetése nem emberi, hanem mennyei eredetű: „te vagy az Isten itt lent” – mondja a Zohár értelmezése, párhuzamot vonva azzal a bibliai verssel, amely szerint a bírókat is *„Elohim”-nak nevezi a Tóra.
Ézsó, a globális tisztátalanság archetípusa
Ézsó nem egyszerűen egy gonosz szereplő – mondta Oberlander rabbi –, hanem „az első valódi, globális tisztátalan erő”, aki nem csak saját bűneivel, de a szentség lerombolásának szándékával is fellép. A Midrás szerint már anyja, Rivka méhében is „vonzdott a bálványimádáshoz”, míg Jákov „a szentséghez” vonzódott. A Zohár Ézsót a kígyó oldalához kapcsolja, Jákovot pedig a szentség szekeréhez.
A 12 fiú titka – miért lett Jákov utódai közül mindenki hűséges?
A rabbi rámutatott arra, hogy míg Ábrahámnak és Izsáknak csak egyik fiuk volt hűséges az isteni úthoz (Izsák, illetve Jákov), Jákov mind a 12 fia ezen az úton maradt. Ez pedig annak az érdeme, hogy „Jákov már születésétől kezdve harcolt Ézsó ellen”. A sikeres küzdelem alapja tehát a kezdettől fogva való elkötelezettség.
Determinizmus vagy szabad akarat?
Felmerült a kérdés: ha valaki eleve „rossz szívűnek” születik, van-e lehetősége változni? A rabbi szerint a haszidizmus válasza egyértelmű: „igen, van”. Az ember különböző lelki „akkumulátorral” születik – egyesek gyenge, mások erős indulattal –, de a végeredmény nem elrendelt. „Aki gyengébb természetű, kisebb erőfeszítéssel tud elérni egy szintet, de kevesebb jutalmat is kap. Aki erősebb természetű, annak több a munkája, de az érdeme is nagyobb” – fogalmazott.
Ugrás Pészáchnál – a szabadulás lelki lehetősége
Az előadás végén a rabbi párhuzamot vont Pészách jelentésével: „a Pészách szó jelentése ugrás – ez nemcsak fizikai szabadulást, hanem lelki ugrást is jelent”. Az ember ilyenkor képes „nem lépésről lépésre, hanem hirtelen előreugorva egy új szintet elérni”. Ez azonban csak akkor lehetséges, ha az ember felismeri saját gyenge pontjait, és „nem mondja azt, hogy én ilyen vagyok, hanem elhatározza: más akarok lenni”.
Az előadásból kiderült: a szentség és a tisztátalanság harca bennünk is zajlik, és Jákov példája arra tanít, hogy nem lehetünk közömbösek – „ha valaki jön, hogy megöl, előzd meg és ölj meg te őt”, idézte a rabbi a Talmudot. Ez a lelki küzdelem célja: elnyomni a belső Ézsót, hogy Jákov lehessünk – minden nap, újra és újra.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
#Oberlander
