Mushky Blesofsky: Ne bízd el magad halálod napjáig – A jó élet receptje, Misna 2:4 (2. rész)
A Pirké Ávot második fejezetének negyedik misnája folytatásaként Mushky Blesofsky újra útnak indul – szó szerint, hiszen tanítását ismét egy autóból közvetíti, ezúttal egyenesen a zsinagógai előkészületek közül. A téma ezúttal kevésbé filozófiai, de annál személyesebb és mélyebb: mit kezdjünk a belső kísértéseinkkel, és hogyan értsük meg az élet nehézségeinek valódi célját?
A misna üzenete: szerénység és felelősség
A tanítás középpontjában Hilél szavai állnak: „Ne különülj el a közösségtől. Ne bízd el magad halálod napjáig. Ne ítéld el felebarátodat, míg helyzetében nem voltál. Ne mondd érthetetlen dologra, hogy idővel érthető lesz. És ne mondd: majd, ha ráérek, tanulok – mert hátha nem fogsz ráérni.”
Mushky minden mondatot egyenként kibont. A közösségtől való elszakadás tilalma a felelősségvállalásról szól: „Ha valaki bajban van, ne mondd, hogy nem a te dolgod. Lehet, hogy a segítséged épp életmentő lenne.” A legfontosabb figyelmeztetés mégis az elbizakodottság elkerülése: „Ne bízd el magad halálod napjáig.” Erre példaként Johanan főpap történetét hozza, aki 80 évig szolgált szentségben, majd az utolsó éveiben eltávolodott a hagyományos zsidóságtól, és szadduceussá lett.
Miért van bennünk rossz ösztön?
A tanítás egyik központi kérdése: miért adott Isten rossz ösztönt az embernek? Miért akarja, hogy megkísértve legyünk?
Mushky itt egy új rétegét tárja fel a lelkünknek: „Az állati lélek nem rossz – de benne van a rossz ösztön. Egy kis hang, aki azt súgja, hogy ne az Istent szolgáld.” Ez a hang nem mindig durva vagy gonosz: sokszor logikus érveket ad, miért ne tegyünk jót. „Ne segíts, mert más majd segít. Ne tanulj most, mert nem vagy elég kipihent.” Ezek azonban nem kifogások, hanem kísértések.
A rossz ösztön célja: előre lendíteni
A választ a rossz ösztön létezésére Mushky egy személyes és spirituális képpel adja meg: „Mint amikor futás előtt hátra kell lépni, hogy nagyobbat tudjunk lendülni – úgy van a rossz ösztön is velünk. Az a feladata, hogy előre lendítsen.” Ezért mondja: „Ne gyűlöljük a nehézségeket – tanuljunk meg használni őket.”
A pszichológia is megerősíti: a fejlődés gyakran épp a fájdalomból születik. Mushky személyes példát is hoz: „Gimnáziumban minden könnyen ment, de később, amikor dolgozni kellett, rájöttem, hogy nem tanultam meg küzdeni.”
A király fia és az örömlány – a kísértés allegóriája
A tanítás csúcspontja egy talmudi történet: egy király a fia hűségét akarja próbára tenni, ezért egy örömlányt küld a szobájába. A fiú ellenáll, a kísértés elbukik. Mushky értelmezése szerint: „A király nem azért küldi a nőt, hogy a fia elbukjon, hanem hogy megerősítse őt. És a nő maga sem akarja, hogy a fiú rosszat tegyen – de ez a feladata.”
Ez a kép páratlanul mély: a rossz ösztön sem ellenség, hanem próbatétel. „Nem akar rosszat nekünk – csak az a munkája, hogy kipróbáljon minket.”
Tanulás most – nem majd
A misna utolsó intelme: „Ne mondd, hogy majd tanulsz, ha ráérsz – mert hátha nem fogsz.” Mushky itt is gyakorlati tanácsot ad: „Azt csináld most, amit tudsz. Amihez nincs időd, arra imádkozz. De ne halogass – mert az élet nem vár.”
A tanítás végén Mushky megerősíti: a belső küzdelem nem a gyengeség jele, hanem az emberi nagyság lehetősége. „A rossz dolgok nem azért vannak, hogy megállítsanak – hanem hogy előre vigyenek.”
Ez a gondolat a jó élet valódi receptje: megtanulni hallgatni a halk, isteni hangra a zajos világban – és engedni, hogy az Istenhez vezessen.
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
