A Pészach utáni időszak különlegessége
Megyeri Jonatán rabbi különleges előadással köszöntötte közösségét az óbudai zsinagógában, Pészach ünnepét követően. „Mi jó és mi szép, hogy itt ülünk együtt, hogy beszélgessünk igazán fontos dolgokról, és nem holmi hiábavalóságokról” – kezdte a tanítást, majd hozzátette, hogy bár a pészachi ünnep „nagyon melós”, mégis rendkívüli jelentőséggel bír, különösen a nők érdeme révén: „Ez a nőknek egy különösen nagy feladat, és azt gondolom, hogy hála illeti minden nőt.”
Az Ömer számlálás jelentősége
A rabbi elmélyülten beszélt az Ömer-számlálás micvájáról is, amelyet Pészach második estéjétől kezdve számolunk hetvenkilen napig, egészen Savuot ünnepéig. „Ez egy kicsit misztikus micva, tekintettel arra, hogy egy olyan eseményhez kapcsolódik, amelyet ma nem tudunk gyakorolni” – utalt a jeruzsálemi Szentélyben bemutatott árpaáldozatra. Az Ömer-számlálás a zsidó nép Egyiptomból való kivonulása és a Szináj-hegyi kinyilatkoztatás közötti szimbolikus időszakot is leképezi: „Ekkor történik meg, hogy Isten megjelenik a zsidó népnek.”
Az isteni jelenlét visszatérése
A tanítás központi gondolata a transzcendenciával való kapcsolat lehetősége volt. Megyeri rabbi elmondta: „Miután Ádám és Éva ettek a tiltott gyümölcsből, az isteni jelenlét eltávozott a világból, és csak Ábrahámtól kezdve kezdett visszatérni. Mózes volt a hetedik generáció Ábrahámtól, aki végül visszahozta Istent a földre.” A hetes szám szimbolikáját a zsidóságban mélyen áthatja a természet rendje, míg a nyolcas a természetfelettit jelképezi – „a Sávuot, a Tóraadás napja már az ötvenedik nap, ami túlmutat a természet rendjén.”
Az örökkévalósággal való találkozás
Az előadás egyik legerősebb részében Megyeri Jonatán arról beszélt, hogy „az ember képes kapcsolatba kerülni ma is a transzcendenssel”. Ezt a kapcsolatot különböző módokon élhetjük meg – zene, imádság, zsoltárok által. „A zsoltárok könyve a tökéletes eszköz erre, Dávid király megtalálta azt a számkombinációt, amely kinyitja az ég kapuját.” A Tóraadás idején pedig nemcsak egyéneket, hanem az egész népet „megcsókolta a szentség” – ahogy ő fogalmazott.
Spirituális felkészülés a Tóraadásra
A rabbi párhuzamot vont a testi és lelki állapotok között: „Mint egy hosszú ideig éheztetett ember, aki nem képes egy egész kenyeret elfogyasztani egyszerre, úgy a zsidó nép sem lett volna képes befogadni a Tórát azonnal. Ehhez kellett a 49 napos Ömer-számlálás, a fokozatos lelki hízlalás.”
A tanítás végén kitért arra is, hogy a fejlődés – bár gazdagít – egyben szűkíti is a lehetőségeinket. „Minél több az információ, annál többek vagyunk, de már nem lehetünk az, akik előtte voltunk.”
A micvák jelentősége: hatás Istennel szemben is
Végül Megyeri Jonatán a zsidó parancsolatok értelméről szólt: „Isten számára nem mindegy, hogy megtartod-e a parancsolatokat. Ez nem szívatás. Ez esszenciális jelentőségű.” A micvák nemcsak nekünk, hanem Istennek is fontosak – mert „közöttünk és Isten között kölcsönhatás van.”
Az előadás mély spirituális élményt kínált, egyfajta meghívást az örökkévalóság dimenziójába. Az Ömer számlálás időszaka – ahogyan Megyeri Jonatán fogalmazott – „lehetőség arra, hogy megerősítsük a lelkünket, hogy képesek legyünk megkapni a Tórát.”
Az EMIH rabbijai és közösségi vezetői élő adásban izgalmas témákkal várják a Virtuális Bét Midrás hallgatóit a zsido.com Facebook oldalán. Minden érdeklődőt szeretettel várunk!
www.facebook.com/Zsidocom/
