Köves Slomó rabbi tanításai alapján betekintést nyerhetünk a zsidó jog gondolkodásmódjába, amely az igazságosság és az irgalom egyensúlyát keresi.
Köves Slomó rabbi tanításaiban kiemeli, hogy a rabbinikus törvények mindig az emberi élet védelmét és az igazságosságot tartották szem előtt. A halálbüntetés végrehajtásának módjairól szóló viták is azt mutatják, hogy a Talmud bölcsei még a legkeményebb törvények esetében is igyekeztek a lehető legemberségesebb megoldásokat keresni.
Köves Slomóval a halálbüntetés rabbinikus értelmezéséről
A Talmud Szánhedrin traktátusának 52. lapja részletesen tárgyalja a halálbüntetés módjait, különösen a tűz (szréfa) és a kard (hereg) általi kivégzést. A rabbinikus bölcsek egyik alapelve az volt, hogy ha már végre kell hajtani egy halálbüntetést, azt a lehető legkevésbé fájdalmas módon kell megtenni.
A tűz általi halál – mit jelent valójában?
A Tóra előírásai szerint bizonyos bűncselekményekért tűzhalál járt, de a rabbinikus értelmezés nem szó szerint vett elégetést jelentett. A Misna szerint a kivégzést úgy hajtották végre, hogy az elítéltet nyakig trágyába temették, majd egy forró ólomgolyót dobtak a szájába, amely belülről égette el a testét. Ez a módszer gyorsabb és kevésbé kegyetlen volt, mint a máglyán való elégetés.
Nem mindenki értett egyet ezzel az értelmezéssel. A szadduceusok – akik a Tórát szó szerint olvasták – valódi máglyahalált alkalmaztak, ami azonban a rabbinikus bölcsek szerint ellentétes volt az írások valódi szellemiségével.
A kard általi kivégzés – melyik módszer a humánusabb?
A Misna kétféle kard általi kivégzési módot ismertet:
- Hagyományos lefejezés: Az elítéltet egy fatáblára fektették, majd egyetlen kardcsapással lefejezték.
- Guillotine-szerű módszer: A rabbinikus viták során felmerült egy eszköz használata, amely biztosította, hogy a kivégzés gyors és pontos legyen.
A bölcsek aggódtak amiatt, hogy a karddal való kivégzés túlzottan hasonlít a pogány birodalmak (például Róma) módszereire. Rabbi Jehuda viszont érvelt amellett, hogy mivel a Tóra előírja a kard általi halált, annak kell lennie az elfogadott módszernek.
A halálbüntetés és a zsidó jog erkölcsi dilemmái
A Talmud nem csupán technikai kérdésként tárgyalja a kivégzések módját, hanem komoly erkölcsi dilemmákat is felvet. A rabbinikus bölcsek számára alapvető kérdés volt, hogy a halálbüntetés végrehajtása humánus és igazságos legyen. A bíróságok extrém ritkán szabtak ki ilyen ítéleteket, és a halálbüntetés inkább elméleti jogi kérdés maradt a zsidó hagyományban.
Szánhedrin (Törvényszék) – סַנְהֶדְרִין
A halálbüntetés törvényei: melyek azok a vétségek és bűnök, melyek halállal büntetendők, és miképpen kell az ítéletet végrehajtani. Részletesen tárgyalja a különféle bíróságok összetételét, illetve a bírósági eljárást. Az aggadikus fejezetekben kerülnek megtárgyalásra a vallási hitelvek, illetve az ember helye az Eljövendő Világban. Ennek a traktátusnak a terjedelme a Babilóniai Talmudban 113 oldal.
Az előadás teljes hanganyaga, strukturált tartalmi összefoglalója és a kapcsolódó talmudi oldal elérhető a napitalmud.hu oldalon.
|
A Talmud tanulmányozásának hagyománya 1923-ig nyúlik vissza, amikor Meir Spira rabbi elindította a Dáf Hájomi programot. Ez a program napi egy talmudi oldal tanulmányozásával hét év alatt vezeti végig a tanulókat a teljes Babilóniai Talmudon. A Dáf Hájomi azóta széles körben elterjedt a zsidó közösségek körében. Most, Köves Slomó rabbi vezetésével először nyílik lehetőség magyar nyelven csatlakozni a programhoz. Az előadások 2020. január 4-től 2027. június 7-ig minden hétköznap reggel 7:30–8:30 között zajlanak az Óbudai Zsinagógában. Ha érdekel a Talmud tanulmányozása és szeretnél elő magyar nyelven tanulni Köves Slomó rabbival, csatlakozz a Dáf Hájomi programhoz! Helyszín: Óbudai Zsinagóga (1036. Budapest, Lajos u. 163.) |
