Korlátok nélkül pusztít a tűz
Szerelem és a Rabbi 10 Ft-os tanácsa
Ha valaki feleséget vesz magának és férjévé lesz
5Mózes 21:1.
Csodáljuk a nőt, aki nem pokol és izzó ártalom, és mégis a legnagyobb tűz e világon
Karinthy Frigyes
Hol fogom megtalálni az igazit?
Rabbi! Hol fogom megtalálni az igazit?! – talán ez az egyik leggyakoribb kérdés a Szigeti Zsidó Sátor, „A Rabbi tanácsa – 10 Forintért” standjánál. „Az biztos, hogy nem itt” – gondolom magamban kicsit keserűen, de persze nem ezt mondom.
Végső soron persze az is lehet, hogy nincs igazam. Lehet, hogy a Szigeten hömpölygő négyszázezer emberből mégis csak pont belefut a básertjébe, és boldogan élnek, míg meg nem halnak…
…Vagy míg vissza nem jönnek a Rabbi-standhoz azzal, hogy nem úgy mennek a dolgok ahogy kellene. Ilyen volt egy pár évvel ezelőtt Judit és Gábor, akik ( a szigeten nem) meglepő nyitottsággal ültek le hozzám, hogy tudniillik „azt szokták mondani, hogy az ellentétek vonzzák egymást. Mi is így gondoltuk egy ideig, amíg rá kellett ébrednünk, hogy – a vonzalom ellenére – egészen másképp gondolkodunk a világ dolgairól. Akkor, hogyan is van ez? Az ellentétek valóban vonzzák egymást?”
Nehéz közösen vezetni, ha nem tudjuk az irányt
Eszembe jut az a személyes kis történet, amikor egy pár évvel ezelőtt stoppoltam a Tel Aviv és Jeruzsálem közötti autópályán: rövid időn belül megállt egy fiatal fiú és kedvesen meginvitált maga mellé az anyósülésre. Nem telt bele pár perc, és a kedves invitálás fölötti örömemet halálfélelmeim kezdték elhomályosítani. Szó szót követett, és kiderült hogy a bizonytalan kormányzásnak nyomós oka van. Fiatal barátunknak nem volt jogosítványa, viszont elkötötte apja kocsiját, és volt olyan kedves, hogy a lélegzetelállító kalandhoz engem is maga mellé invitált.
Nos, valami ilyesmiről beszélt egyszer a lubavicsi rebbe egy fiatal fiúnak, aki arról érdeklődött, hogy házasodni szeretne. „Magad sem tudod még hogy merre mész, – mondta a Rebbe – akkor hogyan tudhatnád az irányt még valaki mással együtt?!”
Kockáztassuk meg azt a felvetést, hogy egy sikeres házassághoz – „párválasztáshoz”, ahogy az elköteleződés szkeptikusai mondják – nem elég a vonzalom. Tudatosság kell. Tudatosság arról, hogy ki vagyunk mi magunk, merre tartunk, mi a(z élet)célunk, mi a fontos, és mi a kevésbé lényeges. Ha ugyanis mi magunk nem tudunk vezetni, nem tudjuk hogy melyik a gáz és melyik a fék, nem tudjuk, hogy merre is tartunk, és hogy mi a megengedett legnagyobb sebesség, és ebben a helyzetben magunk mellé veszünk valakit, aki ugyancsak a kormányt fogja, de hasonló hiányosságokkal küszködik, nos, akkor nem sok esélyünk van a balesetmentes közlekedésre.
Az ellentétek vonzzák egymást?
Való igaz, hogy előfordul, az ellentétek vonzzák egymást. Na de milyen ellentétek? Jó modell lehet, ha különböző tulajdonságainkban kiegyensúlyozzuk életünk párját: én türelmetlen vagyok, de célratörő, te viszont lassú, de kiegyensúlyozott. Én megfontolt, de túlságosan is racionális, te viszont kicsit elhamarkodott, de érzelmekkel teli. Ezek jó ellentétpárok lehetnek. De mi történik akkor, ha az értékeink állnak ellentétben? Szerinted a gyermekek mellett a helyem, szerintem meg a karrierben, ahol ki tudok bontakozni. Szerinted a mának kell élni, szerintem meg a jövőt kell megalapozni. Te katolikus vagy, én buddhista, te muszlim, én zsidó, te istenhívő, én megszállott ateista, te hiszel a hűségben, én meg a nyitott házasság híve vagyok. Te a szeretet kiárasztását, én pedig a szigorú korlátokat tartom a nevelés alapjának. Nos, ebben a helyzetben nehéz lesz közös otthont építeni. És még nehezebb, ha még egyikünk se tudja igazán, mit is gondol a fentiekről. Nem lehetetlen. Semmi sem lehetetlen. Csak nehéz lesz. Az átlagosnál is nehezebb.
Fontos az impulzus, a vonzalom, a szív hívó szava. Na de, ha az otthonépítésnél lényegesen elhanyagolhatóbb kérdésekben hetekig-hónapokig mérlegelünk, tudatosan megyünk neki a döntésnek, akkor miért gondoljuk, hogy a szerelem, a házasság, a család alapításának valamilyen hirtelen impulzus alapján kellene történnie…?
Ez tehát talán az első és legfontosabb kiindulópont a Tóra e heti szakaszában említett férfi-női kapcsolat építésénél: a tudatosság.
A tűzhöz korlátok kellenek
Van azonban a Tórának egy másik fontos mondata is a héten: „Ha új házat építesz, csinálj korlátot tetődre, hogy ne hozz vérbűnt házadba, ha az eleső leesik arról.” (5Mózes 22:8.)
Van ennek a mondatnak az egyszerű jelentésen túl is valami nagyon lényeges üzenete. A Tóra nem véletlenül fogalmaz úgy, hogy „új házat építesz”, annak ellenére, hogy az előírás új és régi házra egyaránt vonatkozik. A parancsolat ugyanis azoknak is üzen, akik spirituális értelemben építenek „új házat”. Azoknak, akik családot és új közös házat alapítanak, különösen ügyelniük kell a „korlátra”, az egymás közötti és a külvilággal szembeni korlátok és határok kijelölésére. Ha ugyanis a közös frigy megkötésének csakis az érzelmek lángolása adja az alapját, akkor ezek a szabadjára engedett lángok égési sérüléseket is okozhatnak egy idő után.
Nem véletlen, hogy a Tóra így fogalmaz: „ne hozz vérbűnt házadba, ha az eleső leesik,”. Minden új otthonba, minden házasságba előre be van kódolva a „leesés” lehetősége, így mindannyian potenciális „elesők” vagyunk. Ahhoz, hogy az elesés eshetősége csak lehetőség maradjon és ne legyen belőle végkifejlet is, szükséges a korlátot jó előre felhelyeznünk. Intimitásunk, intenzív érzelmeink, testünk és lelkünk eggyé válása csak akkor tud sikeres fúzióvá válni, ha mind az egymás közötti határok, az egymást kiegészítő szerepek, az egyesülést erősítő közös értékek, mind pedig a külső világgal szembeni határok, frigyünk külső határai is ki vannak jelölve.
A héber férfi is איש és nő isá אשה két azonos betűje az és אש, a tűz szót adja, két egymástól eltérő betűje pedig Jah ה–י Isten nevét adja. Ha Isten benne van szövetségünkben, akkor a tűz meleget áraszt és nélkülözhetetlen. Ha viszont korlátlanul és gazdátlanul szabadjára engedjük, akkor kegyetlenül pusztít.
(Forrás: Lubavicsi rebbe, Likuté szichot 19.)
