Biblia
A Rási kommentár a Tórához
אֵלֶּה תּוֹלְדֹת נֹחַ, נֹחַ אִישׁ צַדִּיק תָּמִים הָיָה בְּדֹרֹתָיו, אֶת הָאֱלֹהִים הִתְהַלֶּךְ נֹחַ. (בראשית ו, ט)
Ezek Noé leszármazottai: Noé igaz, jámbor ember volt a maga nemzedékében. Az Istennel járt Noé. (1Mózes 6:9.)
אֵלֶּה תּוֹלְדֹת נֹחַ נֹחַ אִישׁ צַדִּיק – Ezek Noé leszármazottai: Noé igaz… ember… [Miért csak Noé jellemzése után kerül sor leszármazottai felsorolására?] – – [A válasz:] Mivel megemlítette őt (Noét) az Írás, – סִפֵּר בְּשִׁבְחוֹ – megdicsérte, – שֶׁנֶּאֱמַר – ahogy írva van:[1] – זֵכֶר צַדִּיק לִבְרָכָה – „Az igaznak emlékezete áldásra való”. – דָּבָר אַחֵר – Másik magyarázat: – לְלַמֶּדְךָ – arra tanít téged ez, – שֶׁעִקַּר תּוֹלְדוֹתֵיהֶם שֶׁל צַדִּיקִים – hogy a cádikok „utódainak” lényege, – מַעֲשִׂים טוֹבִים – a jó cselekedeteik.
בְּדוֹרוֹתָיו – …a maga nemzedékében… – יֵשׁ מֵרַבּוֹתֵינוּ – Bölcseink egy része – דּוֹרְשִׁים אוֹתוֹ לְשֶׁבַח – ezt a kifejezést dicséretként magyarázza: – כָּל שֶׁכֵּן – annál inkább, – שֶׁאִלּוּ הָיָה בְּדוֹר צַדִּיקִים – ha igazak nemzedékében élt volna, – הָיָה צַדִּיק יוֹתֵר – még nagyobb cádik lehetett volna. – וְיֵשׁ שֶׁדּוֹרְשִׁים אוֹתוֹ לִגְנַאי – Mások ezt szégyenként magyarázzák: – לְפִי דוֹרוֹ – csak a nemzedékéhez képest – הָיָה צַדִּיק – volt cádik, – וְאִלּוּ הָיָה בְּדוֹרוֹ שֶׁל אַבְרָהָם – ha Ábrahám nemzedékében élt volna, – לֹא הָיָה נֶחֱשָׁב לִכְלוּם – nem számított volna senkinek.
אֶת הָאֱלֹהִים הִתְהַלֶּךְ נֹחַ – …Az Istennel járt Noé. – וּבְאַבְרָהָם הוּא אוֹמֵר – Ábrahámról pedig ezt mondja a Tóra:[2] – הִתְהַלֵּךְ לְפָנַי – „…járj énelőttem…”, – אֲשֶׁר הִתְהַלַּכְתִּי לְפָנָיו – „Az Örökkévaló aki előtt jártam”. – נֹחַ הָיָה צָרִיךְ סַעַד לְתָמְכוֹ – Noénak támogatás kellett [az Örökkévalótól], – אֲבָל אַבְרָהָם הָיָה מִתְחַזֵּק – Ábrahám azonban erős volt – וּמְהַלֵּךְ בְּצִדְקוֹ מֵאֵלָיו – és magától járt az igaz úton.
הִתְהַלֶּךְ – …járt…[3] – לְשׁוֹן עָבָר – [A הִתְהַלֶּךְ (hithálech) itt] múlt időben van. – וְזֶהוּ שִׁמּוֹּשָהּ שֶׁל ל’ בְּלָשׁוֹן כָּבֵד – Így használandó a ל (lámed) כָּבֵד (kávéd) alakban.[4] – מְשַׁמֶּשֶׁת לְהַבָּא וּלְשֶׁעָבַר בְּלָשׁוֹן אֶחָד – Az egyik alakban felszólító módban használható, [a másikban] pedig múlt időben. – קוּם הִתְהַלֵּךְ לְהַבָּא – [Például a] „Kelj fel, járd be!”[5] az felszólító mód, – הִתְהַלֶּךְ נֹחַ לְשֶׁעָבַר – a „Noé [Istennel] járt” pedig múlt idő. – הִתְפַּלֵּל בְּעַד עֲבָדֶיךָ לְהַבָּא – Az „Imádkozzál szolgáidért”[6] felszólító mód, – וּבָא וְהִתְפַּלֵּל אֶל הַבַּיִת הַזֶּה לְשׁוֹן עָבַר – az „eljön és imádkozik ebben a házban”[7] múlt idő, – אֶלָּא שֶׁהַוָּי”ו שֶׁבְּרֹאשׁוֹ – ám a váv a [וְהִתְפַּלֵּל (vöhitpálél)] elején – הוֹפְכוֹ לְהַבָּא – [az igeidőt] jövővé változtatja át.[8]
וַיּוֹלֶד נֹחַ שְׁלֹשָׁה בָנִים, אֶת שֵׁם אֶת חָם וְאֶת יָפֶת. (בראשית ו, י)
És nemzett Nóé három fiút: Sémet, Hámot és Jefetet. (1Mózes 6:10.)
וַתִּשָּׁחֵת הָאָרֶץ לִפְנֵי הָאֱלֹהִים וַתִּמָּלֵא הָאָרֶץ חָמָס. (בראשית ו, יא)
A föld pedig megromlott Isten előtt, és megtelt a föld erőszakkal. (1Mózes 6:11)
וַתִּשָּׁחֵת – …megromlott… – לְשׁוֹן עֶרְוָה וַעֲבוֹדָה זָרָה – Ez paráználkodást és bálványimádást jelent. – כְּמוֹ – Mint [a következő versben]:[9] – פֶּן תַּשְׁחִיתוּן – „…nehogy megromoljatok”, – כִּי הִשְׁחִית כָּל בָּשָׂר אֶת דַּרְכּוֹ – [és] „…mert minden élő hús megrontotta”.[10]
וַתִּמָּלֵא הָאָרֶץ חָמָס – …megtelt a föld erőszakkal. – גֶּזֶל – rablással, – שֶׁנֶּאֱמַר – amint írva van:[11] – וּמִן הֶחָמָס אֲשֶׁר בְּכַפֵּיהֶם – „És a rablástól, amely kezükben volt.”[12]
וַיַּרְא אֱלֹהִים אֶת הָאָרֶץ וְהִנֵּה נִשְׁחָתָה, כִּי הִשְׁחִית כָּל בָּשָׂר אֶת דַּרְכּוֹ עַל הָאָרֶץ. (בראשית ו, יב)
Nézte Isten a földet, látta, hogy a föld megromlott, mert minden élő hús megrontotta az útját a földön. (1Mózes 6:12.)
כִּי הִשְׁחִית כָּל בָּשָׂר – …mert minden élő hús megrontotta…[13] – אֲפִלּוּ בְּהֵמָה חַיָּה וָעוֹף – Még a barmok, a vadak és a szárnyasok is – נִזְקָקִין לְשֶׁאֵינָן מִינָן – más fajokkal párosodtak.[14]
וַיֹּאמֶר אֱלֹהִים לְנֹחַ קֵץ כָּל בָּשָׂר בָּא לְפָנַי כִּי מָלְאָה הָאָרֶץ חָמָס מִפְּנֵיהֶם, וְהִנְנִי מַשְׁחִיתָם אֶת הָאָרֶץ. (בראשית ו, יג)
És szólott Isten Noéhoz: „Minden élő testnek elérkezett a vége előttem, mert a föld tele van miattuk erőszakkal és azért elpusztítom őket a földdel együtt. (1Mózes 6:13.)
קֵץ כָּל בָּשָׂר – …Minden élő testnek [elérkezett] a vége…[15] – כָּל מָקוֹם שֶׁאַתָּה מוֹצֵא זְנוּת וַעֲבוֹדָה זָרָה – Ahol az ember erkölcstelenséget és bálványimádást talál, – אַנְדְרָלָמוּסְיָה בָּאָה לָעוֹלָם – ott [előbb vagy utóbb] katasztrófa sújtja a világot, – וְהוֹרֶגֶת טוֹבִים וְרָעִים – [válogatás nélkül] pusztítva el a jót és a rosszat.
כִּי מָלְאָה הָאָרֶץ חָמָס – …a föld tele van miattuk erőszakkal…[16] – לֹא נֶחְתַּם גְּזַר דִּינָם אֶלָּא עַל הַגֶּזֶל – Az [emberiség] sorsa csupán a rablás miatt pecsételődött meg.
אֶת הָאָרֶץ – …a földdel együtt. – כְּמוֹ מִן הָאָרֶץ – Olyan, mint a מִן הָאָרֶץ (min háárec) – „a földről.” – וְדוֹמֶה לוֹ – [Az אֶת (et)] ilyetén [használatához] hasonló: – כְּצֵאתִי אֶת הָעִיר – „Midőn kimegyek a városból,”[17] [vagyis] מִן הָעִיר (min háir). – חָלָה אֶת רַגְלָיו – „Szenvedett a lábától,”[18] [vagyis] מִן רַגְלָיו (min rágláv). – דָּבָר אַחֵר אֶת הָאָרֶץ – Az אֶת הָאָרֶץ (et háárec) egy eltérő magyarázata: – עִם הָאָרֶץ – „a földdel együtt,” – שֶׁאַף שְׁלֹשָׁה טְפָחִים שֶׁל עֹמֶק הַמַּחֲרֵישָׁה – azaz három tenyér mélységnyi talaj is – נִמּוֹחוּ וְנִטַּשְׁטְּשׁוּ – eltöröltetett és elmosatott.
עֲשֵׂה לְךָ תֵּבַת עֲצֵי גֹפֶר קִנִּים תַּעֲשֶׂה אֶת הַתֵּבָה וְכָפַרְתָּ אֹתָהּ מִבַּיִת וּמִחוּץ בַּכֹּפֶר. (בראשית ו, יד)
Készíts magadnak bárkát góferfából, kamrákat készíts a bárkában, és kend be kívül-belül szurokkal. (1Mózes 6:14.)
עֲשֵׂה לְךָ תֵּבַת – Készíts magadnak bárkát… – הַרְבֵּה רֶוַח וְהַצָּלָה לְפָנָיו – Sok módja van a megmentésnek Őelőtte, – וְלָמָה הִטְרִיחוֹ – miért terhelte meg Noét – בְּבִנְיָן זֶה – mégis ezzel az építéssel? – כְּדֵי שֶׁיִּרְאוּהוּ אַנְשֵׁי דּוֹר הַמַּבּוּל – Azért, hogy [ezzel Noé a megtérésre biztassa embertársait] látni fogják az özönvíz nemzedékének emberei, – עוֹסֵק בָּהּ – hogyan foglalkozik azzal – מֵאָה וְעֶשְׂרִים שָׁנָה – 120 éven keresztül, – וְשׁוֹאֲלִין אוֹתוֹ – és kérdezzék őt: – מַה זֹּאת לְךָ – „Miért csinálod ezt?” – וְהוּא אוֹמֵר לָהֶם – Erre válaszolhat nekik: – עָתִיד הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – „Az Örökkévaló – לְהָבִיא מַבּוּל לָעוֹלָם – özönvizet fog bocsátani a földre”, – אוּלַי יָשׁוּבוּ – hátha ezáltal megtérnek.
עֲצֵי גֹפֶר – …góferfából… – כָּךְ שְׁמוֹ – Így nevezik [ezt a fát]. – וְלָמָּה מִמִּין זֶה – Miért éppen ebből a fajtából? – עַל שֵׁם גָּפְרִית – Mert a neve rokonságban ál a גָּפְרִית (gáfrit)-tal [„kén”], – שֶׁנִּגְזַר עֲלֵיהֶם לְהִמָּחוֹת בּוֹ – amellyel a rendelet szerint elpusztíttatnak majd.[19]
קִנִּים – …kamrákat… – מְדוֹרִים מְדוֹרִים לְכָל בְּהֵמָה וְחַיָּה – Külön kamrát minden baromnak és vadnak.
בַּכֹּפֶר – …szurokkal. – זֶפֶת בְּלָשׁוֹן אֲרַמִּי – Ez az arameus szó a szurokra. – וּמָצִינוּ בַּגְּמָרָא כֻּפְרָא – Megtaláljuk a Talmudban [is]:[20] כֻּפְרָא (kufrá) [„szurokért”]. – בְּתֵבָתוֹ שֶׁל מֹשֶׁה – Ami Mózes bárkáját[21] illeti, – עַל יְדֵי שֶׁהָיוּ הַמַּיִם תָּשִׁים – mivel [annak a folyónak] a vize csendesen [folydogált], – דַּיָּהּ בַּחֹמֶר מִבִּפְנִים – elegendő volt [a kosarat] belülről agyaggal, – וְזֶפֶת מִבַּחוּץ – kívülről pedig szurokkal [bekenni]. – וְעוֹד – Egy másik ok:[22] – כְּדֵי שֶׁלֹּא יָרִיחַ אוֹתוֹ צַדִּיק – Hogy ennek az igaz embernek [ti. Mózesnek] ne kelljen elviselnie – רֵיחַ רַע שֶׁל זֶפֶת – a szurok bűzét. – אֲבָל כַּאן – Itt azonban [a vízözönnél], – מִפְּנֵי חוֹזֶק הַמַּיִם – a víz ereje miatt – זִפְּתָהּ מִבַּיִת וּמִחוּץ – [Noé] kívül-belül [egyaránt] bekente szurokkal.
וְזֶה אֲשֶׁר תַּעֲשֶׂה אֹתָהּ, שְׁלֹשׁ מֵאוֹת אַמָּה אֹרֶךְ הַתֵּבָה חֲמִשִּׁים אַמָּה רָחְבָּהּ וּשְׁלֹשִׁים אַמָּה קוֹמָתָהּ. (בראשית ו, טו)
És ekképpen készítsd azt: háromszáz könyök legyen a bárka hossza, ötven könyök a szélessége és harminc könyök a magassága. (1Mózes 6:15.)
צֹהַר תַּעֲשֶׂה לַתֵּבָה וְאֶל אַמָּה תְּכַלֶּנָּה מִלְמַעְלָה וּפֶתַח הַתֵּבָה בְּצִדָּהּ תָּשִׂים, תַּחְתִּיִּם שְׁנִיִּם וּשְׁלִשִׁים תַּעֲשֶׂהָ. (בראשית ו, טז)
Világító ablakot csinálj a bárkára, felülről egy könyöknyire fejezd be, a bárka ajtaját pedig helyezd az oldalára; első, második és harmadik emeletet készíts. (1Mózes 6:16.)
צֹהַר – Világító ablakot… – יֵשׁ אוֹמְרִים חַלּוֹן – Egyesek azt állítják, hogy ez egy ablak volt. – וְיֵשׁ אוֹמְרִים אֶבֶן טוֹבָה – Mások szerint egy drágakő, – הַמְּאִירָה לָהֶם – amely fénnyel látta el őket.[23]
וְאֶל אַמָּה תְּכַלֶּנָּה מִלְמַעְלָה – …felülről egy könyöknyire fejezd be… – כִּסּוּיָהּ מְשֻׁפָּע וְעוֹלֶה –A [bárka] fedele [sátortetőszerűen] lejtett, – עַד שֶׁהוּא קָצָר מִלְמַעְלָה וְעוֹמֵד עַל אַמָּה – és a tetején egy könyöknyire keskenyedett el, – כְּדֵי שֶׁיָּזוּבוּ הַמַּיִם לְמַטָּה מִכַּאן וּמִכַּאן – hogy a víz mindkét oldalon lefolyjon róla.
בְּצִדָּהּ תָּשִׂים – …helyezd az oldalára… – שֶׁלֹּא יִפְּלוּ הַגְּשָׁמִים בָּהּ – Hogy az eső ne szivároghasson be [rajta].
תַּחְתִּיִּם שְׁנִיִּם וּשְׁלִשִׁים – …első, második és harmadik emeletet… – שָׁלֹשׁ עֲלִיּוֹת זוֹ עַל גַּב זוֹ – Három szint, egyik a másik felett, – עֶלְיוֹנִים לָאָדָם – a legfelső az emberek számára, – אֶמְצָעִים לְמָדוֹר – a középső az állatok lakóhelyéül, – תַּחְתִּיִּים לְזֶבֶל – a legalsó pedig a hulladék számára.
וַאֲנִי הִנְנִי מֵבִיא אֶת הַמַּבּוּל מַיִם עַל הָאָרֶץ לְשַׁחֵת כָּל בָּשָׂר אֲשֶׁר בּוֹ רוּחַ חַיִּים מִתַּחַת הַשָּׁמָיִם, כֹּל אֲשֶׁר בָּאָרֶץ יִגְוָע. (בראשית ו, יז)
És Én íme hozom az özönvizet a földre, hogy elpusztítsak az ég alól minden testet, amelyben élő lélek van; minden, ami a földön van, pusztuljon el. (1Mózes 6:17.)
וַאֲנִי הִנְנִי מֵבִיא – És Én íme hozom… – הִנְנִי מוּכָן לְהַסְכִּים – [Jelentése:] „Én most már kész vagyok egyetérteni – עִם אוֹתָם שֶׁזֵּרְזוּנִי וְאָמְרוּ לְפָנַי כְּבָר – azokkal, akik már régen hangoztatták:[24] – מָה אֱנוֹשׁ כִּי תִזְכְּרֶנּוּ – »Micsoda az ember, hogy törődsz vele?«[25]”.
מַבּוּל – …özönvizet…[26] – שֶׁבִּלָּה אֶת הַכֹּל – 1. Mindent tönkretett [בִּלָּה], – שֶׁבִּלְבֵּל אֶת הַכֹּל – 2. mindent összezavart [בִּלֵּל], – שֶׁהוֹבִיל אֶת הַכֹּל – 3. a magasabb szintekről mindent lesodort – מִן הַגָּבוֹהַּ לַנָּמוּךְ – az alsóbb szintekre [יַבָל]. – וְזֶהוּ לְשׁוֹן אוּנְקְלוּס שֶׁתִּרְגֵּם – Ez[27] az alapja Onkelosz fordításának: – טוֹפָנָא – tofáná [„úszik” arámiul], – שֶׁהֵצִיף אֶת הַכֹּל – mert mindent arra késztetett, hogy ússzon, – וֶהֱבִיאָם לְבָבֶל – és [mindent] Babilonba vitt, – שֶׁהִיא עֲמוּקָה – amely egy alacsonyan fekvő vidék. – לְכָךְ נִקְרֵאת שִׁנְעָר – Ezért nevezik [Babilont] sinár-nak,[28] – שֶׁנִּנְעֲרוּ שָׁם כָּל מֵתֵי מַבּוּל – mert mindenki, aki elpusztult az özönvízben, oda lett „lesodorva.”
וַהֲקִמֹתִי אֶת בְּרִיתִי אִתָּךְ, וּבָאתָ אֶל הַתֵּבָה אַתָּה וּבָנֶיךָ וְאִשְׁתְּךָ וּנְשֵׁי בָנֶיךָ אִתָּךְ. (בראשית ו, יח)
Én pedig szövetséget kötök veled: menj be a bárkába, te és fiaid, feleséged és fiaid feleségei veled együtt. (1Mózes 6:18.)
וַהֲקִמֹתִי אֶת בְּרִיתִי – Én pedig szövetséget kötök veled… – בְּרִית הָיָה צָרִיךְ עַל הַפֵּרוֹת – Szükség volt erre a szövetségre a gyümölcsök miatt, – שֶׁלֹּא יֵרָקְבוּ וְיֵעָפְשׁוּ – hogy meg ne rothadjanak, és meg ne penészedjenek [az özönvíz egy éve alatt], – וְשֶׁלֹּא יַהַרְגוּהוּ רְשָׁעִים שֶׁבַּדּוֹר – és azért is, hogy a nemzedék gonoszai meg ne öljék őt, Noét.
אַתָּה וּבָנֶיךָ וְאִשְׁתְּךָ – …te és fiaid, feleséged…. – הָאֲנָשִׁים לְבָד וְהַנָּשִׁים לְבָד – Külön a férfiak, és külön a nők. – מִכַּאן – Ebből arra következtetünk, – שֶׁנֶּאֶסְרוּ בְּתַשְׁמִישׁ הַמִּטָּה – hogy tilos volt számukra a házasélet [miközben az élőlények éppen elpusztulnak a bárkában].
וּמִכָּל הָחַי מִכָּל בָּשָׂר שְׁנַיִם מִכֹּל תָּבִיא אֶל הַתֵּבָה לְהַחֲיֹת אִתָּךְ, זָכָר וּנְקֵבָה יִהְיוּ. (בראשית ו, יט)
És minden élőből, minden testből kettőt vigyél be a bárkába, hogy életben maradjanak veled együtt; hím és nőstény legyen. (1Mózes 6:19.)
וּמִכָּל הָחַי – És minden élőből…[29] – אֲפִלּוּ שֵׁדִים – [Ebbe beletartoznak] még a démonok is.[30]
שְׁנַיִם מִכֹּל – …mindenből kettőt…[31] – מִן הַפָּחוּת שֶׁבָּהֶם – [Ez azt jelenti, hogy még] a legkisebbekből is – לֹא פָחֲתוּ מִשְּׁנַיִם – nem kevesebb, mint kettő volt [a bárkában], – אֶחָד זָכָר וְאֶחָד נְקֵבָה – egy hím és egy nőstény.
מֵהָעוֹף לְמִינֵהוּ וּמִן הַבְּהֵמָה לְמִינָהּ מִכֹּל רֶמֶשׂ הָאֲדָמָה לְמִינֵהוּ, שְׁנַיִם מִכֹּל יָבֹאוּ אֵלֶיךָ לְהַחֲיוֹת. (בראשית ו, כ)
A madárból a maga faja szerint és a baromból a maga faja szerint, a föld minden csúszó-mászójából a maga faja szerint, valamennyiből egy-egy pár menjen be hozzád, hogy életben maradjanak. (1Mózes 6:20.)
מֵהָעוֹף לְמִינֵהוּ – A madárból a maga faja szerint… – אוֹתָן שֶׁדָּבְקוּ בְּמִינֵיהֶם – [A לְמִינֵהוּ (löminéhu) arról tudósít, hogy csupán] azok [kerülhettek fel a bárkára], akik a saját fajukkal párosodtak, – וְלֹא הִשְׁחִיתוּ דַּרְכָּם – és nem züllöttek el, – וּמֵאֲלֵיהֶם בָּאוּ – és önszántukból jöttek; – וְכָל שֶׁהַתֵּבָה קוֹלַטְתּוֹ – és mindazoknak, akiket a bárka befogadott,[32] – הִכְנִיסָהּ – [Noé] engedélyezte, hogy beszálljanak.
וְאַתָּה קַח לְךָ מִכָּל מַאֲכָל אֲשֶׁר יֵאָכֵל וְאָסַפְתָּ אֵלֶיךָ, וְהָיָה לְךָ וְלָהֶם לְאָכְלָה. (בראשית ו, כא)
És te végy minden eledelből, ami enni való és vidd be magadhoz, hogy eleségül szolgáljon neked és nekik.” (1Mózes 6:21.)
וַיַּעַשׂ נֹחַ כְּכֹל אֲשֶׁר צִוָּה אֹתוֹ אֱלֹהִים כֵּן עָשָׂה. (בראשית ו, כב)
És úgy cselekedett Noé, amint Isten megparancsolta neki, úgy cselekedett. (1Mózes 6:22.)
וַיַּעַשׂ נֹחַ – És úgy cselekedett Noé… – זֶה בִּנְיַן הַתֵּבָה – Ez a bárka megépítésére vonatkozik.
וַיֹּאמֶר יְהֹוָה לְנֹחַ בֹּא אַתָּה וְכָל בֵּיתְךָ אֶל הַתֵּבָה כִּי אֹתְךָ רָאִיתִי צַדִּיק לְפָנַי בַּדּוֹר הַזֶּה. (בראשית ז, א)
Akkor ezt mondta az Örökkévaló Noénak: „Menj be egész családoddal a bárkába, mert téged láttalak igaznak Előttem ebben a nemzedékben…” (1Mózes 7:1.)
כִּי אֹתְךָ רָאִיתִי צַדִּיק – …mert láttalak igaznak… – וְלֹא נֶאֱמַר צַדִּיק תָּמִים – De nincs írva „igaz, jámbornak”[33]. – מִכַּאן – Innen tanuljuk, – שֶׁאוֹמְרִים – hogy mondani – מִקְצָת שִׁבְחוֹ שֶׁל אָדָם – a dicséretnek csak kis részét [szabad] – בְּפָנָיו – az ember előtt, – וְכֻלּוֹ שֶׁלֹּא בְּפָנָיו – és a teljeset csak akkor, amikor nincs jelen.
מִכֹּל הַבְּהֵמָה הַטְּהוֹרָה תִּקַּח לְךָ שִׁבְעָה שִׁבְעָה אִישׁ וְאִשְׁתּוֹ וּמִן הַבְּהֵמָה אֲשֶׁר לֹא טְהֹרָה הִוא שְׁנַיִם אִישׁ וְאִשְׁתּוֹ. (בראשית ז, ב)
Minden tiszta baromból hetet-hetet vigyél magaddal, hímet és nőstényt. Azokból az állatokból, amelyek nem tiszták, egy párat, hímet és nőstényt. (1Mózes 7:2.)
הַטְּהוֹרָה – …tiszta… – הָעֲתִידָה לִהְיוֹת טְהוֹרָה – Ami a jövőben tiszta [kóser] állat lesz – לְיִשְׂרָאֵל – a zsidóknak. – לָמַדְנוּ – Innen tudjuk, – שֶׁלָּמַד נֹחַ תּוֹרָה – hogy Noé [már] tanult Tórát.
שִׁבְעָה שִׁבְעָה – …hetet-hetet… – כְּדֵי שֶׁיַּקְרִיב מֵהֶם קָרְבָּן – Hogy tudjon áldozatot bemutatni belőlük, – בְּצֵאתוֹ – mikor kijönnek a bárkából.
גַּם מֵעוֹף הַשָּׁמַיִם שִׁבְעָה שִׁבְעָה זָכָר וּנְקֵבָה, לְחַיּוֹת זֶרַע עַל פְּנֵי כָל הָאָרֶץ. (בראשית ז, ג)
Az ég madaraiból is hetet-hetet, hímet és nőstényt, hogy megmaradjanak az egész föld színén. (1Mózes 7:3.)
גַּם מֵעוֹף הַשָּׁמַיִם וְגוֹמֵר – Az ég madaraiból is stb.[34] – בִּטְהוֹרִים הַכָּתוּב מְדַבֵּר – A vers a „tiszta” [szárnyasokról] beszél. – וְלָמַד סָתוּם – Azt, ami nincs kimondva, meg lehet tanulni – מִן הַמְּפוֹרָשׁ – abból, ami ki van mondva.[35]
כִּי לְיָמִים עוֹד שִׁבְעָה אָנֹכִי מַמְטִיר עַל הָאָרֶץ אַרְבָּעִים יוֹם וְאַרְבָּעִים לָיְלָה וּמָחִיתִי אֶת כָּל הַיְקוּם אֲשֶׁר עָשִׂיתִי מֵעַל פְּנֵי הָאֲדָמָה. (בראשית ז, ד)
Mert még hét nap múlva negyven nap és negyven éjjel tartó esőt hullatok a földre, és eltörlök a föld színéről minden élőlényt, amelyet alkottam. (1Mózes 7:4.)
כִּי לְיָמִים עוֹד שִׁבְעָה – Mert hét nap múlva… – אֵלּוּ שִׁבְעָה יְמֵי אֶבְלוֹ – Ez volt a hét gyásznapja – שֶׁל מְתוּשֶׁלַח הַצַּדִּיק – az igaz Metuseláchnak – שֶׁחָס הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא עַל כְּבוֹדוֹ – és megtisztelvén őt az Örökkévaló – וְעִכֵּב אֶת הַפֻּרְעָנוּת – visszatartotta a büntetést. – צֵא וַחֲשׁוֹב שְׁנוֹתָיו שֶׁל מְתוּשֶׁלַח – Ha megszámolod Metuselách életének éveit, – וְתִמְצָא שֶׁהֵם כָּלִים – azt fogod találni, hogy azok egybeesnek – בִּשְׁנַת שֵׁשׁ מֵאוֹת שָׁנָה לְחַיֵּי נֹחַ – Noé 600. évével. [Metuselách Lemech születése után 782 évet élt,[36] Lemech pedig nemzette Noét 182 éves korában.[37] Ebből kitűnik (782–182), hogy Metuselách, Noé 600 éves korában halt meg.]
כִּי לְיָמִים עוֹד – Mert még [hét] nap múlva… – מַהוּ עוֹד – Miért [szerepel itt] az עוֹד (od – még) [szó]? – זְמַן אַחֵר עַל זְמַן זֶה – [Ez] egy időtartam, amely egy másik időtartamot követ; – נוֹסָף עַל מֵאָה וְעֶשְׂרִים שָׁנָה – ez [a hét nap] adódott hozzá a 120 évhez.[38]
אַרְבָּעִים יוֹם – …negyven nap… – כְּנֶגֶד יְצִירַת הַוָּלָד – Ez megegyezik azzal az időtartammal, amely alatt magzat fejlődik [a megtermékenyített petesejtből], – שֶׁקִּלְקְלוּ לְהַטְרִיחַ לְיוֹצְרָם – mert vétkeztek azáltal, hogy bosszúságot okoztak Alkotójuknak – לָצוּר צוּרַת מַמְזֵרִים – azzal, hogy törvénytelen gyermekek embrióiként alkotattak.
וַיַּעַשׂ נֹחַ כְּכֹל אֲשֶׁר צִוָּהוּ יְהֹוָה. (בראשית ז, ה)
És Noé mindenben úgy cselekedett, amint Isten neki parancsolta. (1Mózes 7:5.)
וַיַּעַשׂ נֹחַ – És Noé… úgy cselekedett… – זֶה בִּיאָתוֹ לַתֵּבָה – Ez a bárkába való bevonulásra utal.
וְנֹחַ בֶּן שֵׁשׁ מֵאוֹת שָׁנָה וְהַמַּבּוּל הָיָה מַיִם עַל הָאָרֶץ. (בראשית ז, ו)
Nóé hatszáz éves volt, mikor az özönvíz volt a földön. (1Mózes 7:6.)
וַיָּבֹא נֹחַ וּבָנָיו וְאִשְׁתּוֹ וּנְשֵׁי בָנָיו אִתּוֹ אֶל הַתֵּבָה, מִפְּנֵי מֵי הַמַּבּוּל. (בראשית ז, ז)
És bement Noé meg fiai és felesége és fiainak feleségei vele együtt a bárkába az özönvíz elől. (1Mózes 7:7.)
נֹחַ וּבָנָיו – …Noé meg fiai… – הָאֲנָשִׁים לְבָד וְהַנָּשִׁים לְבָד – Külön a férfiak és külön a nők, – לְפִי שֶׁנֶּאֶסְרוּ בְּתַשְׁמִישׁ הַמִּטָּה – mert tilos volt házaséletet élniük, – מִפְּנֵי שֶׁהָעוֹלָם שָׁרוּי בְּצַעַר – a világ gyászos állapota miatt.
מִפְּנֵי שֶׁהָעוֹלָם שָׁרוּי בְּצַעַר – …az özönvíz elől.[39] – אַף נֹחַ מִקְּטַנֵּי אֲמָנָה הָיָה – Noé is a kicsinyhitűek közül való volt; – מַאֲמִין וְאֵינוֹ מַאֲמִין – hitte is meg nem is, – שֶׁיָּבֹא הַמַּבּוּל – hogy [valóban] jönni fog az özönvíz, – וְלֹא נִכְנַס לַתֵּבָה – és [ezért] nem szállt be a bárkába, – עַד שֶׁדְּחָקוּהוּ הַמַּיִם – amíg nem volt muszáj az [áradó] víz miatt.
מִן הַבְּהֵמָה הַטְּהוֹרָה וּמִן הַבְּהֵמָה אֲשֶׁר אֵינֶנָּה טְהֹרָה, וּמִן הָעוֹף וְכֹל אֲשֶׁר רֹמֵשׂ עַל הָאֲדָמָה. (בראשית ז, ח)
A tiszta baromból és a nem tiszta baromból és a madarakból és mindabból, ami mozog a földön, (1Mózes 7:8.)
שְׁנַיִם שְׁנַיִם בָּאוּ אֶל נֹחַ אֶל הַתֵּבָה זָכָר וּנְקֵבָה, כַּאֲשֶׁר צִוָּה אֱלֹהִים אֶת נֹחַ. (בראשית ז, ט)
…kettő-kettő ment be Noéhoz a bárkába, hím és nőstény, amint Isten megparancsolta Noénak. (1Mózes 7:9.)
שְׁנַיִם שְׁנַיִם – …kettő-kettő…[40] – כֻּלָּם הֻשְׁווּ בְּמִנְיָן זֶה – Mindnyájan egyenlők voltak e szám tekintetében, – מִן הַפָּחוּת הָיוּ שְׁנַיִם – [azaz] legkevesebb kettő [mindegyikükből] volt.
בָּאוּ אֶל נֹחַ – …ment be Noéhoz… – מֵאֲלֵיהֶן – Önszántából.[41]
וַיְהִי לְשִׁבְעַת הַיָּמִים, וּמֵי הַמַּבּוּל הָיוּ עַל הָאָרֶץ. (בראשית ז, י)
És történt hét nap múlva, hogy megjött az özönvíz a földre. (1Mózes 7:10.)
בִּשְׁנַת שֵׁשׁ מֵאוֹת שָׁנָה לְחַיֵּי נֹחַ בַּחֹדֶשׁ הַשֵּׁנִי בְּשִׁבְעָה עָשָׂר יוֹם לַחֹדֶשׁ, בַּיּוֹם הַזֶּה נִבְקְעוּ כָּל מַעְיְנֹת תְּהוֹם רַבָּה וַאֲרֻבֹּת הַשָּׁמַיִם נִפְתָּחוּ. (בראשית ז, יא)
Noé életének hatszázadik évében, a második hónap tizenhetedik napján, ugyanazon a napon meghasadtak a nagy mélység minden forrásai és az ég zsilipjei megnyíltak. (1Mózes 7:11.)
בַּחוֹדֶשׁ הַשֵּׁנִי – …a második hónap… – רַבִּי אֱלִיעֶזֶר אוֹמֵר – Eliezer rabbi azt mondja: – זֶה מַרְחֶשְׁוָן – ez Chesvánra utal,[42] – רַבִּי יְהוֹשֻׁעַ אוֹמֵר – Jehosua rabbi [viszont] azt állítja: – זֶה אִיָּר – ez Ijárra utal.[43]
נִבְקְעוּ – …meghasadtak… – לְהוֹצִיא מֵימֵיהֶן – Hogy kiáradjanak belőlük vizeik.
תְּהוֹם רַבָּה – …a nagy mélység… – מִדָּה כְּנֶגֶד מִדָּה – [A] viszonosság [elve alapján]; – הֵם חָטְאוּ בְּרַבָּה רָעַת הָאָדָם – [Ezzel] vétkeztek: „nagy az ember gonoszsága,”[44] – וְלָקוּ בִּתְהוֹם רַבָּה – és [így] bűnhődtek: „a nagy mélység.”
וַיְהִי הַגֶּשֶׁם עַל הָאָרֶץ, אַרְבָּעִים יוֹם וְאַרְבָּעִים לָיְלָה. (בראשית ז, יב)
És az eső negyven nap és negyven éjjel esett a földre. (1Mózes 7:12.)
וַיְהִי הַגֶּשֶׁם עַל הָאָרֶץ – És az eső… esett a földre. – וּלְהַלָּן הוּא אוֹמֵר וַיְהִי הַמַּבּוּל – Később meg ez áll [a Szentírásban]: „Az özönvíz…”?[45] – אֶלָּא – De [hogy miért van szó először esőről, utána meg özönvízről:] – כְּשֶׁהוֹרִידָן – Amikor [az Örökkévaló] lehozta [az özönvizet], – הוֹרִידָן בְּרַחֲמִים – először könyörületesen hozta el, – שֶׁאִם יַחְזְרוּ – hogy amennyiben megbánást tanúsít [az emberiség], – יִהְיוּ גִּשְׁמֵי בְרָכָה – még az áldás esője is lehessen akár. – וּכְשֶׁלֹּא חָזְרוּ – De aztán amikor nem tanúsítottak megbánást [az emberek], – הָיוּ לְמַבּוּל – [a kezdeti esők] özönvízzé változtak.
אַרְבָּעִים יוֹם וְגוֹמֵר – …negyven nap, stb. – אֵין יוֹם רִאשׁוֹן מִן הַמִּנְיָן – Az első nap nem tartozik bele ebbe a számba, – לְפִי שֶׁאֵין לֵילוֹ עִמּוֹ – mivel az éjjele[46] nem lett vele együtt [számolva], – שֶׁהֲרֵי כְּתִיב – mert az áll [a Szentírásban]:[47] – בַּיּוֹם הַזֶּה נִבְקְּעוּ כָּל מַעְיְנוֹת – „ugyanazon a napon meghasadtak a nagy mélység minden forrásai.”[48] – נִמְצְאוּ אַרְבָּעִים יוֹם – Következésképp a negyven nap – כָּלִים בְּעֶשְׂרִים וּשְׁמוֹנָה בְּכִסְלֵו – Kiszlév huszonnyolcadikán ért véget – לְרַבִּי אֱלִיעֶזֶר – Eliezer rabbi [véleménye] szerint,[49] – שֶׁהֶחֳדָשִׁים נִמְנִין כְּסִדְרָן – ugyanis amikor a hónapokat szabályosan számoljuk, – אֶחָד מָלֵא וְאֶחָד חָסֵר – [akkor] egy teljes,egy pedig hiányos,[50] – הֲרֵי שְׁנֵים עָשָׂר מִמַּרְחֶשְׁוָן – így tehát Chesván 12 napja[51] – וְעֶשְׂרִים וּשְׁמוֹנָה מִכִּסְלֵו – és Kiszlév 28 napja [összesen éppen 40 napot ad ki].
בְּעֶצֶם הַיּוֹם הַזֶּה בָּא נֹחַ וְשֵׁם וְחָם וָיֶפֶת בְּנֵי נֹחַ, וְאֵשֶׁת נֹחַ וּשְׁלֹשֶׁת נְשֵׁי בָנָיו אִתָּם אֶל הַתֵּבָה. (בראשית ז, יג)
Ugyanaznap ment be Noé és Sém, Chám és Jefet, Noé fiai, valamint Noé felesége és velük együtt fiainak három felesége a bárkába. (1Mózes 7:13.)
בְּעֶצֶם הַיּוֹם הַזֶּה – Ugyanaznap…[52] – לִמֶּדְךָ הַכָּתוּב – A Szentírás azt tanítja, – שֶׁהָיוּ בְּנֵי דוֹרוֹ אוֹמְרִים – hogy [Noé] nemzedékének emberei azt mondták: – אִלּוּ אָנוּ רוֹאִים אוֹתוֹ נִכְנָס לַתֵּבָה – „Ha majd látjuk bemenni a bárkába, – אָנוּ שׁוֹבְרִין אוֹתָהּ – darabokra törjük [a bárkát], – וְהוֹרְגִין אוֹתוֹ – őt pedig megöljük.” – אָמַר הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – Az Örökkévaló tehát azt mondta: – אָמַר הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – „Mindenki szeme láttára fogom bevinni őt a bárkába, – אָמַר הַקָּדוֹשׁ בָּרוּךְ הוּא – aztán majd meglátjuk, kinek a szava diadalmaskodik.”
הֵמָּה וְכָל הַחַיָּה לְמִינָהּ וְכָל הַבְּהֵמָה לְמִינָהּ וְכָל הָרֶמֶשׂ הָרֹמֵשׂ עַל הָאָרֶץ לְמִינֵהוּ, וְכָל הָעוֹף לְמִינֵהוּ כֹּל צִפּוֹר כָּל כָּנָף. (בראשית ז, יד)
Ők és minden vad faja szerint és minden barom a maga faja szerint és minden csúszó-mászó, amely csúszik a földön, a maga faja szerint; továbbá minden madár a maga faja szerint, minden repülő és minden szárnyas. (1Mózes 7:14.)
צִפּוֹר כָּל כָּנָף – …minden repülő és minden szárnyas. – דָּבוּק הוּא – [A צִפּוֹר (cipor) szó] birtokos szerkezetben áll, – צִפּוֹר שֶׁל כָּל מִין כָּנָף – [vagyis a következőképpen értendő]: minden szárnyas faj madarai, – לְרַבּוֹת חֲגָבִים – beleértve [ebbe a kategóriába ily módon] a sáskákat [is]. – כָּנָף זֶה לְשׁוֹן נוֹצָה – A כָּנָף (kánáf) [szó] tollat jelent, [mint a következő versben is]: – כְּמוֹ וְשִׁסַּע אוֹתוֹ בִכְנָפָיו – „És tépje szét szárnyainál fogva,”[53] – שֶׁאֲפִלּוּ נוֹצָתָהּ עוֹלָה – tehát még a tollak és feláldozásra kerültek. – אַף כַּאן צִפּוֹר כָּל מִין – A צִפּוֹר (cipor) itt is bármely olyan fajt jelent, – מַרְאִית נוֹצָה – amelynek van olyasmije, ami tollakra [vagyis szárnyakra] hasonlít.
וַיָּבֹאוּ אֶל נֹחַ אֶל הַתֵּבָה, שְׁנַיִם שְׁנַיִם מִכָּל הַבָּשָׂר אֲשֶׁר בּוֹ רוּחַ חַיִּים. (בראשית ז, טו)
És bementek Nóéhoz a bárkába, ketten-ketten, minden testből, amelyben élő lélek van. (1Mózes 7:15.)
וְהַבָּאִים זָכָר וּנְקֵבָה מִכָּל בָּשָׂר בָּאוּ כַּאֲשֶׁר צִוָּה אֹתוֹ אֱלֹהִים, וַיִּסְגֹּר יְהֹוָה בַּעֲדוֹ. (בראשית ז, טז)
És akik bementek – hím és nőstény ment be minden testből, amint megparancsolta neki Isten; és az Örökkévaló bezárta őt. (1Mózes 7:16.)
וַיִּסְגּוֹר ה’ בַּעֲדוֹ – …és az Örökkévaló bezárta őt.[54] – הֵגִין עָלָיו שֶׁלֹּא שְׁבָרוּהָ – [Az Örökkévaló] védelmezte [a bárkát], hogy ne törjék össze.[55] – הִקִּיף הַתֵּבָה דֻּבִּים וַאֲרָיוֹת – [Az Örökkévaló] medvékkel és oroszlánokkal vette körül a bárkát,[56] – וְהָיוּ הוֹרְגִים בָּהֶם – melyek megöltek néhányat [a támadók közül]. – וּפְשׁוּטוֹ שֶׁל מִקְרָא – A vers egyszerű magyarázata az, – סָגַר כְּנֶגְדּוֹ – hogy [az Örökkévaló] bezárta az ajtót előtte, – מִן הַמַּיִם – [hogy megvédje Noét] a vizek ellen. – וְכֵן כָּל בְּעַד שֶׁבַּמִּקְרָא – Hasonlóan, valahányszor a בְּעַד (böád) szó szerepel a Szentírásban, – לְשׁוֹן כְּנֶגֶד הוּא – az כְּנֶגֶד (köneged) – előtte – értelemben szerepel, – בְּעַד כָּל רֶחֶם – [mint például a] „[elzárta] minden anya méhét,”[57] – בַּעֲדֵךְ וּבְעַד בָּנַיִךְ – „zárd be magad és fiaid mögött,”[58] – עוֹר בְּעַד עוֹר – „Bőrért bőrt,”[59] – מָגֵן בַּעֲדִי – „pajzsom vagy nekem,”[60] – הִתְפַּלֵּל בְּעַד עֲבָדֶיךָ – „Imádkozzál szolgáidért,”[61] – כְּנֶגֶד עֲבָדֶיךָ – [azaz] szolgáiddal szemben [vagyis őértük].
וַיְהִי הַמַּבּוּל אַרְבָּעִים יוֹם עַל הָאָרֶץ, וַיִּרְבּוּ הַמַּיִם וַיִּשְׂאוּ אֶת הַתֵּבָה וַתָּרָם מֵעַל הָאָרֶץ. (בראשית ז, יז)
Az özönvíz negyven napig tartott a földön, felgyülekeztek a vizek és vitték a bárkát, és ez felemelkedett a föld fölé. (1Mózes 7:17.)
וַתָּרָם מֵעַל הָאָרֶץ – …és ez felemelkedett a föld fölé. – מְשֻׁקַּעַת הָיְתָה בַּמַּיִם אַחַת עֶשְׂרֵה אַמָּה – [A bárka] tizenegy könyöknyire merült bele a vízbe, – כִּסְפִינָה טְעוּנָה – akár egy [teherrel] megrakott hajó, – הַמְּשֻׁקַּעַת מִקְצָתָהּ בַּמַּיִם – amely részlegesen belemerül a vízbe. – וּמִקְרָאוֹת שֶׁלְּפָנֵינוּ יוֹכִיחוּ – Ez megerősítést fog nyerni a következő versekben.
[1] Példabeszédek 10:7.
[2] 1Mózes 17:1., 24:40.
[3] A הִתְהַלֶּךְ (hithálech) alak használható felszólító módban – „Menj!” – és múlt időben is – „Ment/Járt.”
[4] A כָּבֵד (kávéd) [szó szerint „nehéz/súlyos”] azaz nyomatékosító alak az az igealak, ahol az egyik gyökbetűben dáges van. Így amikor a הָלַךְ (hálách) ige ל (lámed)-jében dáges van, kétféle jelentésben szerepelhet (lásd az előző jegyzetet).
[5] 1Mózes 13:17.
[6] 1Sámuel 12:19.
[7] 1Királyok 8:42.
[8] Összhangban azzal a nyelvtani szabállyal, miszerint az ige elejéhez csatolt váv az amúgy múlt idejű igét jövő idejűvé változtatja át.
[9] 5Mózes 4:16.
[10] 1Mózes 6:12.
[11] Joná 3:8.
[12] A „kezükben” azt jelzi, hogy lopott javak voltak a birtokukban.
[13] Miért nem az áll a szövegben, hogy כָּל אָדָם (kol ádám) – „minden ember”?
[14] Szánhedrin 108a., Midrás Tánchumá Noách 12.
[15] Elképzelhetetlen, hogy ténylegesen minden élő test megromlott volna a földön.
[16] Ha az ember tökéletesen elzüllött, akkor miért csupán a rablást választja ki az összes bűncselekmények közül a Szentírás?
[17] 2Mózes 9:29.
[18] 1Királyok 15:23.
[19] Az áradó víz az azt fűtő kén hatására tűzforró volt.
[20] Sábát 67a.
[21] Bárka alatt itt az kis gyékénykosárka értendő, amelyben Mózest az anyja a folyóba tette. Lásd 2Mózes 2:3.
[22] Arra vonatkozóan, hogy Mózes kosárkája miért nem volt belülről szurokkal kikenve.
[23] Az utóbbi vélemény szerint egy ablak semmi célt nem szolgált volna, mivel a nap és a hold nem adott fényt az özönvíz idején. Lásd a 8:22-höz írt Rási-kommentárt.
[24] „Amikor készültem megteremteni az embert.”
[25] Zsoltárok 8:5; Midrás Brésit rábá 31:12.
[26] Három változata van a מַבּוּל (mábul) szó etimológiájának.
[27] Vagyis a 3. verzió.
[28] 1Mózes 10:10.
[29] Mi az, ami benne foglaltatik a כָּל הָחַי (kol hácháj)-ban, de nem foglaltatik benne a כָּל בָּשָׂר (kol bászár)-ban?
[30] Ők ugyanis élők, de nem húsból valók, azaz nincs testük. (Midrás Brésit rábá 31:13.)
[31] Nem az áll a Szentírásban, hogy minden fajból hét volt a bárkában? (7:2.)
[32] Akik nem voltak alkalmasak arra, hogy fennmaradjanak, azokat elutasította a bárka, és ezek még csak meg sem közelíthették. Ebből tudta Noé, hogy kik voltak közülük azok, akik nem züllöttek el.
[33] Lásd a fenti elemzést 6:9.
[34] Korábban (6:20.) az áll a Szentírásban, hogy mindegyik fajból kettő ment be a bárkába!
[35] Noha a Szentírás nem mondja ki egyértelműen, mely madárfajokból menekült meg hét pár, a 2. versből azonban ez levezethető, mert itt azt olvassuk, hogy csupán a „tiszta” fajokból menekült meg fajonként hét pár.
[36] 1Mózes 5:26.
[37] Uo. 28–29.
[38] Lásd a 6:14-hez írt Rási-kommentárt.
[39] A szöveg itt azt sejteti, hogy Noé csupán akkor szállt be a bárkába, amikor már muszáj volt az áradó víz miatt.
[40] Nem voltak olyanok, amelyekből hét pár ment be a bárkába?
[41] Máskülönben az állna a szövegben, hogy הוּבְאוּ אֶל נֹחַ (huvu el noách) „lett behozva Noéhoz.”
[42] Chesván Tisrihez képest a második hónap.
[43] Ijár Niszánhoz képest a második hónap. Ez a a különbség a Talmud Ros Hásáná 11b-ben olvasható vitájukon alapul. Eliezer rabbi szerint a világ Tisri hónapban lett megteremtve, Jehosuá rabbi szerint viszont Niszánban.
[44] 6:5.
[45] 17. vers.
[46] Vagyis az előző éjjel, amely mindig a rá következő nap kezdetét jelenti.
[47] 11. vers.
[48] Szó szerint nappal, vagyis az előző éjjel még nem volt özönvíz.
[49] Lásd a 11. verset. Jehosuá rabbi szerint a negyven nap Sziván 28-án ért véget.
[50] A holdhónap vagy 30 napos („teljes”) vagy 29 napos („hiányos”).
[51] Chesvánban 12 napot esett az eső, mert Chesván 17-étől 29-éig esett.
[52] Miért nem lett volna elég csupán annyit mondani, hogy בַּיּוֹם הַזֶּה (böjom háze) – „aznap”? Miért szükséges kiegészíteni azzal, hogy בְּעֶצֶם (böecem)?
[53] 3Mózes 1:17.
[54] 1) Miért nem maga Noé zárta be a bárkát? 2) Miért a hangsúly, בַּעֲדוֹ (báádo), azaz hogy a bárka Noé érdekében lett bezárva?
[55] Lásd a 13. verset.
[56] Vagyis a וַיִּסְגּוֹר (vájiszgor) azt jelenti: bezárta azáltal, hogy körülvette.
[57] 1Mózes 20:18.
[58] 2Királyok 4:4.
[59] Jób 2:4.
[60] Zsoltárok 3:4.
[61] 1Sámuel 12:19.
