Misne Torá – a zsidó jogtár

Széfer Zmánim: Az idők könyve

A szombat szabályai

Ide tartozik 2 tevőleges, 3 tiltó, összesen 5 micvá:

1. A hetedik napi pihenés.

2. Az aznapi munkatilalom.

3. A büntetésvégre hajtás tilalma (bíróság számára) ezen a napon.

4. A szombathatár elhagyásának tilalma.

5. Emlékezéssel kell megszentelni szombat napját.

 

1. fejezet

A szombati munkatilalom általános szabályai

A szombati munka bűne és büntetése

1.  §. A munkától való hetednapi tartózkodás egy tevőleges parancsolat, ahogy írva van[1]: „A hetedik napon szünetelj.” Aki tehát ezen a napon munkát végez, az megtagad egy tevőleges parancsot, s egyszersmind áthág egy tiltót is, mivel írva van[2]: „Ne végezz semmi munkát [ezen a napon].”

Miféle következményekkel kell számolnia annak, aki ezen a napon munkát végez? Ha akaratlagosan és szándékosan tette, akkor kárét [égi halálbüntetés] vár rá; ha pedig cselekedetének tanúi is vannak, akik figyelmeztetik is, akkor kövezés általi halál a büntetése.

Ha pedig úgy végez munkát, hogy nem tudja, hogy törvényt sért vele, akkor chátát a [mindenki számára egyenlően] megszabott mértékű bűnáldozatot kell bemutatnia.

 

A törvényekben használatos meghatározások

2.  §. Amikor a szombati törvényekben az „aki megteszi, az felelős érte” kifejezés használatos, akkor az vagy a kárétre, vagy tanúk és figyelmeztetés esetén a kövezésre, illetve véletlen esetén a bűnáldozatra utal .
3.  §. Amikor az „aki megteszi, nem felelős” kitételt alkalmazza a törvény, az azt jelenti, hogy az illető nem ítélhető sem kárétre, sem megkövezésre, sem áldozat bemutatására.

Mindazonáltal ez a cselekedetet tilos szombaton. Ilyen esetben a tilalom rabbinikus eredetű, és biztonsági intézkedésként, a tiltott munkavégzés megelőzése érdekében léptették életbe. Az a személy pedig, aki szándékosan ilyen cselekedetet hajt végre, „korbácsütéseket” kap „az engedetlenségéért”. Hasonlóképpen, amikor az „ezt nem szabad csinálni…” vagy az „ezt tilos szombaton cselekedni” kifejezést használja a törvény, olyankor az az ember, aki szándékosan ilyen cselekedetet végez, „korbácsütést kap az engedetlenségéért”.

4.  §. Amikor a „szabad cselekedni” kifejezést használtatik, az valójában azt jelenti, hogy ez a cselekedet eleve  megengedett. Ha pedig „az ember egyáltalán nem felelős” vagy „az ember nem köteles” kitétel szerepel, az azt jelenti, hogy [habár valamennyire tiltott az ilyesféle cselekedet[3]], mégsem lehet korbáccsal büntetni.

 

Egy megengedett cselekedet, amely tiltottat von maga után

5.  §. Olyan cselekedet mely magában véve szombaton megengedett, de lehetséges, hogy maga után von majd egy szombaton tiltott möláchá-t, akkor, ha ez nem biztos, és az illetőnek amúgy sem célja hogy ez a tiltott möláchá bekövetkezzen akkor az ilyen cselekedet megengedett.

Miről is van szó? Az ember arrébb húzhat egy ágyat, egy széket, egy padot vagy valami hasonlót szombaton, ha ezzel nem az a célja, hogy árkot vájjon vele a földbe. Következésképp, még ha vájt is árkot, a földbe azáltal, hogy arrébb húzott egy ilyen tárgyat, nincs mitől tartania, mivel nem ez volt a szándéka.

Hasonlóképpen füvön is lehet sétálni szombaton, feltéve ha nem az a célja ezzel, hogy azt gyökerestül kitépje ezáltal. Ezért, ha mégis kitépte, nincs mitől tartania. Ugyanígy bedörzsölhetjük a kezünket porított növényekkel és hasonlókkal, ha ezzel nem a szőr eltávolítása a célunk. Következésképp, ha mégis kitépünk egy szőrszálat, nincs mitől tartanunk. Ugyanezen logika szerint szombaton beléphetünk egy keskeny nyíláson, noha ezzel esetleg darabkákat választunk le a falról. Hasonlóképpen végrehajthatunk hasonló, tiltott hatású cselekedeteket, feltéve, hogy nem a tiltott hatás előidézése a célunk.

6.  §. Ezzel szemben ha valaki olyasmit tesz, aminek a következménye tiltott munkavégzés, és bizonyos, hogy a tette tiltott munkavégzést tesz majd szükségessé, az felelős, akkor is, ha nem volt célja a tiltott munkát végezni.

Miről is van szó? Ha egy embernek egy csirke fejére van szüksége, hogy az egy gyermeknek játékszerként szolgálhasson, és ezért levágja a csirke fejét szombaton, akkor az az ember, noha valójában nem a csirke leölése volt a célja, felelős. Mivel nyilvánvaló, hogy egy élőlény fejét nem lehet úgy levágni, hogy az ezt túlélje, tehát a csirke halála e cselekedet biztos következménye. [Az illető tehát felelős.] Ugyanez érvényes más hasonló helyzetekre.

 

A szándék és a valóban elkövetettet munka

7.  §. Aki tiltott munkát végez – még ha nem volt is szüksége a ténylegesen elvégzett munkára – felelős a cselekedetéért.

Miről is van szó? Valaki eloltott egy lámpást, mert vigyáznia kellett, hogy az olaj vagy a kanóc meg ne semmisüljön vagy el ne égjen, vagy óvintézkedést tett, hogy a lámpás agyagból készült olajtartálya el ne törjön. Mivel a szándéka a lámpás eloltása volt, ezért – noha nem amiatt oltotta el, amiért egy lámpást normális körülmények között el szoktak oltani, hanem csupán az olaj, a kanóc vagy az agyagedény kímélése kedvéért –,felelős.

Hasonlóképpen, aki egy tövist közterületen négy könyöknél nagyobb távolságra elmozdít vagy parazsat kiolt, hogy ezáltal sok embert megóvjon a sérüléstől, az felelős. Jóllehet a parázs kioltásának vagy a tövis eltávolításának szokásos célja önmaga számára nem fontos, és szándéka csupán a sérülések megelőzése volt, mégis felelős. Ugyanez érvényes más hasonló helyzetekre.

8.  §. Bárki aki egy bizonyos tiltott munkát szándékozik végrehajtani, de ehelyett a cselekedetei által egy másik tiltott munka elvégzését idézi elő, ami nem volt szándékában, akkor nem felelős, mivel nem vitte keresztül a szándékát.

Miről is van sző? Valaki azzal a céllal, hogy megölje, követ dob vagy nyilat lő egy társára vagy egy állatra. Ha az eldobott vagy kilőtt tárgy útközben gyökerestül kifordít egy fát, és ugyanakkor nem öli meg a megcélzott áldozatot, akkor nem felelős.

Sokkalta inkább igaz ez az elv arra az esetre, ha valaki egy kisebb vétséget szándékozott elkövetni, és ehelyett egy komolyabbat követett el. Például valaki egy kármelit-be szándékozott dobni egy követ, de a kő ehelyett közterületre esett. Ekkor az illető nem vonható felelősségre. Ugyanez érvényes más hasonló helyzetekre.

Ha valaki egy nem tiltott cselekedetet szándékozott elkövetni, és ehelyett egy tiltott cselekedetet hajtott végre, ugyancsak nem vonható felelősségre. Például valaki egy olyan terményt kívánt lemetszeni, amely nem kötődött a földhöz, és ehelyett egy földhöz kötődő terményt metszett le, akkor nem vonható felelősségre. Ugyanez érvényes más hasonló helyzetekre.

9.  §. Ha valaki fekete fügét kíván szedni, és ehelyett fehéret szed – vagy ha eredetileg fügét kívánt szedni és utána szőlőt, de ehelyett előbb szőlőt szedett, és az után fügét –, akkor nem vonható felelősségre. Annak ellenére, hogy végül is mindent szedett, amit akart, de mivel nem abban a sorrendben szedte őket, mint akarta, ezért nem vonható felelősségre, mivel nem a szándéka szerint cselekedett. Mivel a Tóra csak a „tervszerű munkát” tiltja.
10.  §. Ha valaki előtt két gyertya áll, és mindkettő ég avagy kialudt már, és az illető el akarja oltani vagy meg akarja gyújtani az egyiket, de ehelyett a másikat oltja el illetve gyújtja meg, az felelős, mert azt a tiltott munkát hajtotta végre, amit végrehajtani szándékozott.

Mihez hasonlítható ez a cselekedet? Ahhoz az emberhez, aki föl akart venni egy fügét, de helyette egy másikat vett föl, vagy ahhoz, aki meg akart ölni egy élőlényt, és helyette egy másikat ölt meg. Az az ember felelős, mert elvégezte a tiltott munkát, amit végezni szándékozott.

1.  §. Nem felelős viszont a következő esetben: Két gyertya állt előtte, az egyik égett, a másik nem. Az illető előbb meg akarta gyújtani az egyiket amelyik nem égett, és utána el akarta oltani azt, amelyik égett. Végül azonban fordítva cselekedett, és előbb eloltotta az égő gyertyát, és az után gyújtotta meg a nem égőt.

Ha egy lélegzetvételnyi idő alatt oltotta el az egyiket és gyújtotta meg a másikat, akkor felelős. Igaz ugyan, hogy nem a másik eloltása előtt gyújtotta meg az első gyertyát, de nem késlekedett a meggyújtásával, és egyidejűleg hajtotta végre a két cselekedetet. Következésképp felelős. Ugyanez érvényes más hasonló helyzetekre.

Ha valaki figyelmetlenségből, meghatározott szándék nélkül végez tiltott munkát, az nem vonható felelősségre.

2.  §. Aki tiltott munkát szándékozott végezni, és hatékonyabban végezte el, mint szándékában állt, az felelős. Ha kevésbé hatékonyan hajtja végre, akkor nem felelős.

Miről is van szó? Valaki egy hátára akasztott terhet akar kivinni közterületre, de az elé lendül. Ekkor felelős, mert eredetileg kevésbé hatásosan akarta óvni, de végül hatásosabban óvta. Ha azonban maga elé függesztve akarta cipelni a terhet, és az a hátára lendült, akkor nem felelős, mert eredetileg jobban óvva akarta kivinni közterületre, és végül kevésbé óvva tette ezt.

3.  §. [Az, aki egy tárgyat egy területről a másikra szállít át, a következő esetben vonható felelősségre:] Az illető köpenyt viselt, és egy terhet, amelyet általában ezen a módon szállítanak, a teste és az öltözéke közé helyezve vitt. Akár elöl volt a teher, akár hátracsúszott a szállításkor, az illető felelős, mert valószínű volt, hogy a teher el fog mozdulni.

 

A fél munkavégzés

4.  §. Aki tiltott munkát akart végezni szombaton, és bele is kezdett, és elvégzett annyit belőle, amennyi elegendő a felelősségre vonáshoz, az még akkor is felelős, ha nem fejezte be az elvégezni szándékozott munkát.

Például valaki levelet vagy szerződést akart írni szombaton. Ilyenkor nem mondjuk azt, hogy nem felelős mindaddig, amíg meg nem írja a teljes levelet vagy a szerződést, hanem amint két betűt leír, felelős. Hasonlóképpen, aki egy egész öltözéket akar megszőni, két fonat megszövése után már felelős. Noha ő egy teljes öltözéket akart befejezni, felelős, mert szándékosan elvégzett annyi munkát, amennyi elegendő ahhoz, hogy felelősségre lehessen vonni. Ugyanez érvényes más hasonló helyzetekre.

 

A közös munkavégzés

5.  §. Ha ketten végeznek el egy tiltott munkát, amelyet az egyikük maga is elvégezhetett volna, akkor nem felelős egyikük sem.

Ez akkor is érvényes, ha az egyik végezte el a tiltott munka egyik részét, és a másik a többit – például az egyik eltávolított egy tárgyat egy bizonyos területről, és a másik tette le a másik területre –, vagy ha elejétől végéig együtt végezték el a tiltott munkát. Például mindketten fogták a tollat és úgy írtak, vagy mindketten tartottak egy cipót, és úgy vitték egyik birtokról a másikra.

6.  §. Ha azonban egyetlen ember nem képes végrehajtani a tiltott munkát, és másoknak is segíteniük kell [akkor minden résztvevő felelős]. Például ketten fognak egy gerendát, és úgy viszik át közterületre. Mivel egyiküknek sincs annyi ereje, hogy egyedül is elvégezze a feladatot, és elejétől végéig együtt csinálták, ezért mindketten felelősek. A munka mértéke, amiért már felelősségre vonhatók, egyenlő az egy emberre vonatkozóval.

Ha kettőjük közül az egyik elég erős ahhoz, hogy egyedül is elvégezze a munkát, de a másik képtelen volna erre. Ha ezek együtt viszik a gerendát, akkor az, aki egyedül is képes lett volna vinni a felelős. A másik pedig úgy tekintendő, hogy csupán segítséget nyújtott, és az aki segítséget nyújt, az nem vonható felelősségre. Ugyanez érvényes más hasonló helyzetekre.

 

Az építő és romboló munka szombaton

7.  §. Aki a tiltott munkát ártó szándékkal hajtja végre, az nem felelős. Miről is van szó? Ha valaki ártó szándékkal megsebesíti valamelyik társát vagy egy állatot, széttépi vagy elégeti az öltözékét, vagy ártó szándékkal tárgyakat tör, az nem felelős.

Ha valaki kizárólag azért ás gödröt, mert szüksége van a kiásott földre, az úgy tekintendő, hogy a tiltott munkát ártó szándékkal végezte el, ezért mentesül a felelősség alól. Noha tiltott munkát végzett, mégsem vonható felelősségre, mivel ártó szándékkal tette.

8.  §. Aki azért végez ártó tevékenységet, hogy végső soron hasznos tevékenységet végezzen, az felelős. Például valaki rombol, hogy a helyére építsen, vagy kiradíroz valamit, hogy a kiradírozott helyre valami mást írjon, vagy gödröt ás, hogy abba helyezze egy építmény alapját. Ugyanez érvényes más hasonló helyzetekre.

A minimális mennyiség, ami miatt az ártó tevékenység végzője felelősségre vonható, megegyezik a teljes mennyiségével.

9.  §. Aki szombaton részben szándékosan, részben akaratán kívül tiltott munkát végez, az nem felelős. Ez a törvény érvényes tekintet nélkül arra, hogy valaki szándékosan kezdett bele a tiltott munkába, és akaratán kívül fejezte be, vagy ha akaratán kívül kezdett bele, és szándékosan fejezte be.

Káréttel csak az az ember sújtható, aki az elejétől a végéig szándékosan hajtja végre a minimális mennyiségű tiltott munkát. Ilyen esetben, ha az esetnek tanúi is voltak, akik figyelmeztették, az illető büntetése megkövezés általi kivégzés. Ha pedig az illető az akartán kívül végzi ezt minimális mennyiségű munkát elejétől a végéig, a [mindenki számára egyenlően] meghatározott mértékű bűnáldozatot kell bemutatnia.

 

2. fejezet

Szombatszegés életveszély esetén

„…és él általuk”

1.  §. Az összes többi parancsolathoz hasonlóan, a szombat törvényeit is felfüggesztik életveszély esetén. Következésképp, az adott helység szakavatott orvosa által adott utasításoknak megfelelően minden szükséges teendőt elvégezhetünk az életveszélyben lévő beteg megmentése érdekében.

Ha kétséges, hogy valakinek az érdekében valóban meg kell-e szegni a szombat törvényeit, vagy ha egy orvos szerint, meg kell szegni a szombat törvényeit, egy másik orvos pedig ezt nem tartja szükségesnek, akkor meg kell szegni a szombat törvényeit, mert a szombat törvényeit még esetleges életveszélyben is fel kell függeszteni.

2.  §. Ha az orvosok egy szombati napon előírják, hogy valakit nyolc napig kezelni kell. Ilyenkor nem mondjuk, hogy meg kell várni az estét, hogy az illető érdekében ne kelljen két szombatot megszegni, hanem azonnal, még szombaton meg kell kezdeni a kezelést, még ha a beteg érdekében száz szombatot kell is megszegni. Amíg valaki életveszélyes állapotban van – vagy egyáltalán fölmerül az életveszély lehetősége – és kezelésre van szüksége, a szombatot meg kell szegni az érdekében. Lámpást lehet gyújtani, illetve el lehet oltani az érdekében. Állatokat le lehet vágni az érdekében, sütni-főzni lehet az érdekében, vizet lehet melegíteni neki, akár ivás, akár fürdés céljára.

Az általános elv az, hogy az életveszélyes állapotban lévő beteg szükségleteit illetően a szombat hétköznapnak tekintendő.

3.  §. Ilyen kezelést nem nyújthat se nemzsidó, se gyermek, se szolga, se nő, nehogy komolytalannak tekintsék a szombatot, hanem Izrael vezetőinek és a bölcseknek kell nyújtaniuk.

Az életveszélyben lévő beteg érdekében nem szabad habozni, hogy áthágjuk-e a szombat törvényeit, ahogyan az írva van[4]: „Melyeket, ha megtesz az ember, és él általuk” – és nem azért teszi meg, hogy meghaljon általuk.

Ez arra tanít minket, hogy a Tóra törvényei nem kegyetlenséget vagy felesleges szigorúságot hoznak a világra, hanem könyörületet, kedvességet és békét. Ami pedig azokat a hitetleneket illeti [mint például a karaiták és a cedukok akik nem fogadják el a Bölcsek értelmezését a Tórához és], akik azt mondják, hogy az ilyen kezelés szombatszegésnek számít, és ezért tilos, azokra vonatkoztathatjuk a verset[5]: „[Büntetésül] Adtam nekik törvényeket, amelyek nem jók, és rendeleteket, amelyek által nem élnek.”

 

A nem halálos beteg kezelése szombaton

…9. §. Amikor betegnek főznek szombaton, és a beteg meghagy belőle valamit, egészséges ember nem eheti meg a maradékot, nehogy emiatt többet főzzenek.

Ha azonban egy beteg részére állatot vágnak szombaton, akkor az egészséges személy vehet magának az állat nyers húsából, mivel ebben az esetben nem áll fen a veszélye, hogy az egészséges ember érdekében gyarapítják a munkát. Ugyanez érvényes más hasonló helyzetekre.

1.  §. Ha a beteg nincs életveszélyben, minden szükségletéről egy nem­zsi­dó­nak kell gondoskodnia.

Miről is van szó? Megkérhetünk egy nemzsidót, hogy végezze el a beteg érdekében a tiltott munkákat, és a nemzsidó ezeket elvégzi. Ez magába foglalja a főzést, sütést, orvosság hozását egyik birtokról a másikra, és hasonlókat. Hasonlóképpen kezeltetheti az ember a szemét szombaton nemzsidóval, noha életveszélyről nincs szó.

Továbbá: ha a beteg olyan ápolást kíván, amely nem foglal magába tiltott munkákat, akkor akár zsidók is kezelhetik. Ennek okáért szabad, például az állkapcsot a helyére tenni, fölemelhető a szív körüli porc, helyükre illeszthetők az eltörött csontok, és minden ilyen természetű cselekedet végrehajtható.

 

Vajúdó nő szombaton

1.  §. Amikor egy nő vajúdáskor leguggol, hogy szüljön, olyankor az élete veszélyben lévőnek tekintendő, és a szombat törvényei megszeghetők az érdekében. Bábát lehet hívni messziről, és a köldökzsinórt el lehet vágni, és el lehet kötni.

Ha az asszonynak fényre van szüksége, amikor a vajúdás fájdalmai miatt kiabál, gyertya gyújtható neki. Ez még akkor is megengedett, ha az asszony vak, mert a fénynek akkor is megnyugtató hatása van, ha nem lát.

Ha olajra vagy hasonlóra van szüksége, lehet hozni neki. Ha lehetséges, a tárgyakat a szokásostól eltérő módon kell hozni, például egy barátnője hozhatja a hajába kötve. Ha ez nem lehetséges, akkor lehet a szokásos módon is hozni…

 

Szakadék és természeti katasztrófa

6.  §. Szombaton végre kell hajtani minden életmentéshez szükséges tevékenységet, és ezekhez nem kell bírósági engedélyt kérni. Minél buzgóbb ebben a tekintetben valaki, annál nagyobb dicséretre méltó.

Miről is van szó? Ha valaki látja, hogy egy gyermek a tengerbe esett, kötelessége hálót dobni utána és kihalászni őt onnan, noha ezáltal halakat is fog fogni. Ha valaki hallja, hogy egy gyermek a tengerbe esett, és hálót dob utána, hogy kihalássza, de csak hallal vonja föl, akkor is mentes mindennemű felelősség alól. Ha halat akart fogni, de a hallal együtt a gyereket is kihalássza, nem felelős. Mivel a gyermeket a hallal együtt emelte ki, még akkor sem vonható felelősségre, ha nem hallotta, hogy a gyerek a vízbe esett.

7.  §. Ha egy gyermek verembe esik, akkor a kiemelése érdekében el lehet távolítani egy földkoloncot, noha ezáltal az illető lépcsőfokot hoz létre. Ha egy gyerekre rázárják az ajtót, a gyerek kihozása érdekében még akkor is be lehet törni, ha ezáltal az illető az ajtót ezzel darabokra töri, ami munkavégzés, nehogy a gyermek megijedjen és meghaljon.

Ha tűz üt ki, és valaki az épületben tartózkodik, és félő, hogy elemésztik a lángok, a megmentése érdekében még akkor is el lehet oltani a tüzet, ha ennek érdekében utat kell törni. Az elsőként cselekvő dicséretre méltó, és semmilyen olyan esetben nem kell bírósági engedélyt kérni, ha valaki élete veszélyben forog.

8.  §. Ha lavina zúdult le, és kétséges, hogy maga alá temetett-e valakit, vagy sem, a romokat el lehet lapátolni. Ha a romok alatt talált ember él, de a lehullott törmelék annyira összezúzta, hogy lehetetlen hogy valaha is felépüljön, akkor a törmelék eltávolítható, és az illető kivehető, hogy éljen ameddig él.
9.  §. Ha a törmelék eltávolítása közben elérik a betemetett ember az orrát, és látják, hogy nem lélegzik, akkor ott kell hagyni, mivel már meghalt.

Abból, hogy a romok felső szintjén találtak meghaltak, nem szabad arra következtetni, hogy a lejjebb lévők is halottak, hanem mindenkiről el kell távolítani a törmeléket, mert a romhullás esetén lehetséges, hogy a felső szinten lévők meghalnak, de a lejjebb lévők életben maradtak…

 

Az időszámítás elvesztése

2.  §. Aki sivatagban utazik, és nem tudja, melyik nap van szombat, az számláljon hat napot, és a hetediket tekintse szentnek. Mondja el a nap áldását [Kidus], és e „szombati” nap végén mondja el a Hávdálá-t.

Mindennap, még aznap is, amelyiken a Kidust majd azután a Hávdálát mondja, csak annyi pénzt kereshet, amennyi a létfenntartásához szükséges, hogy meg ne haljon. Ennél többet azonban egyiknap sem kereshet, mivel mindennap fennáll a lehetőség, hogy az a nap a szombat.

Ha valaki tudja, hogy a nap az útnak indulásától számított nyolcadik vagy tizenötödik nap, akkor aznap dolgozhat szabadon, mivel bizonyos, hogy nem szombaton indult. Más napokon azonban csak annyit kereshet, amennyi a létfenntartásához szükséges.

 

Hadviselés szombaton

3.  §. Amikor nemzsidók ostromolnak zsidó városokat. Ha az ostromlók célja anyagi nyereség, a szombat tilalmait nem szabad megszegni miattuk, és nem viselhetünk hadat a támadók ellen.

Ha azonban a város a határ mentén fekszik, az esetben még akkor is fegyvert kell fognunk, és hadba kell szállnunk ellenük, ha szénát vagy szalmát követelnek.

Bármely helyre érvényes, ha nemzsidók zsidók életére törnek, vagy ha háborút hirdetnek, illetve egy várost ostromolnak, és nem jelölik meg konkrétan a céljukat, fegyvert kell fognunk ellenük, és meg kell szegni miattuk a szombat törvényét. A zsidó nép minden tagja számára kötelesség, hogy aki tud, még akkor is jöjjön támogatásukra, segítsen ostromlott testvéreinek, és mentse őket a nemzsidóktól, ha szombat van. Ilyenkor nem szabad szombat estig várni.

Miután megmentették testvéreiket, fegyvereiket is hazavihetik szombaton, hogy emiatt ne keletkezzen később veszélyes helyzet.

4.  §. Hasonlóképpen, ha egy hajó süllyed a tengeren, vagy egy várost egy ostrom vagy egy megáradt folyó vesz körül, micva szombaton odamenni, és mindent elkövetni az emberek megmentése érdekében.

Még ha csak egyetlen embert üldöz is nemzsidó, kígyó vagy medve gyilkos szándékkal, akkor is micva megmenteni az illetőt, még ha emiatt több, szombaton tiltott munkát kell is végezni. Még fegyvert is szabad kovácsolni a megmentése érdekében. Hasonlóképpen fel kell kiáltanunk az Örökkévalóhoz a nevükben, esdeklő imát kell mondanunk, és meg kell szólaltatnunk a harsonákat, hogy segítséget hívjunk neki.

Dögvész miatt azonban nem szabad az Örökkévalóhoz kiáltanunk és könyörgő imát mondanunk szombaton.

5.  §. Nemzsidó városok ostromát legalább három nappal szombat előtt kell megkezdeni. Bármely napon viselhetünk hadat ellenük, még szombaton is, míg meg nem hódítjuk a várost, és ez még abban az esetben is érvényes, ha a háború önkéntes jellegű. A szóbeli hagyomány a „…míg el nem esik” vers[6] tanítását úgy értelmezi, hogy még szombaton is kell [hadakozni].

Nyilvánvaló, hogy a fentiek egy olyan háborúra is vonatkoznak, amelyet kénytelenek vagyunk megvívni. Józsué is szombaton hódította meg Jerikót.

 

3. fejezet

A szombaton magától történő munka

1.  §. Szabad tiltott munkát elkezdeni pénteken, noha az szombaton fog magától befejeződni, mert csak a munkavégzés tilalma vonatkozik a szombatra. Ha azonban valamilyen munka szombaton magától fejeződik be, akkor szabad belőle hasznot húznunk szombaton.

2. §. Miről is van szó? Megnyithatunk pénteken egy kerti öntözőcsatornát, miáltal az egész szombati nap töltődik. Helyezhetünk égő füstölőpálcákat ruhák alá, miáltal azok egész szombaton illatosak lesznek. Írt tehetünk a szemre vagy beköthetünk egy sebet, miáltal az szombaton begyógyul.

Keverhetünk füveket tintába az est leszállta előtt, és hagyhatjuk ázni benne egész szombaton. Tehetünk gyapjút kádba, vagy lent kemencébe, hogy a színük egész szombaton változzon.

Kihelyezhetünk állatoknak, madaraknak és halaknak szánt csapdákat az est leszállta előtt, hogy egész szombaton foghassanak állatokat. Az est leszállta előtt megterhelhetjük az olívaprés rúdjait, vagy kerek köveket tehetünk a szőlőprésre, hogy a lé egész szombaton át csorogjon. Hasonlóképpen gyertyát és tüzet is gyújthatunk az este előtt, hogy azok égjenek egész szombaton.

3. §. Szabad pénteken fazekat a tűzre, vagy húst a kemencébe vagy parázsra helyezni, hogy egész szombaton ott főjön, s akár még szombaton megegyék. Ezzel kapcsolatban azonban vannak bizonyos megszorítások, nehogy valaki szombaton megpiszkálja a parazsat…

 

6. fejezet

A nemzsidó helyzete a szombati tilalmakat illetően

Nem zsidó szombati munkára való alkalmazása

1. §. Tilos szólnunk egy nemzsidónak, hogy végezzen helyettünk valamilyen munkát szombaton, noha nekik nem parancsoltatott meg a szombat megtartása. Ez még arra is érvényes, ha az utasítást még a szombat előtt közölnénk velük, és ha a munkájuk eredményére csak szombat után tartunk igényt.

Ez a rendelkezés rabbinikus tilalom, amelyet azért léptettek életbe, hogy az emberek nehogy könnyedén vegyék a szombatot, és végül maguk végezzék el a tiltott munkát.

2.  §. Ha egy nemzsidó szombaton a maga jószántából tiltott munkát végez, arra a következő szabály vonatkozik: Ha egy zsidó érdekében végezte, akkor mindaddig tilos a munkájából hasznot húzni, amíg a szombat este kimenetele után ki nem várjuk a munka elvégzéséhez szükséges időt. És ezt is csak akkor tehetjük, ha nem nyilvános dologról van szó: azaz ha nem köztudott, hogy egy bizonyos munkát szombaton valaki részére végeznek el.

Ha azonban a nemzsidó a munkát kizárólag a maga érdekében végezte, akkor szabad belőle hasznot húzni szombaton.

3.  §. Miről is van szó? Ha egy nemzsidó a maga számára gyertyát gyújtott, a zsidó folytathat valamilyen tevékenységet a gyertya fényében. Ha azonban a zsidó kedvéért gyújtott gyertyát, akkor tilos.

Hasonlóképpen: ha egy nemzsidó járópallót vetett ki a hajóról a partra magának, akkor azt a zsidó is használhatja utána. Ha a zsidónak csinálta, akkor tilos. Ha a nemzsidó megtöltött vízzel egy vályút, hogy ihassanak az állatai, utána a zsidó is megitathatja az állatait. Ha a nemzsidó a zsidónak töltötte fel a vályút, akkor tilos. Ha füvet gyűjtött az állatai etetésére, a zsidó is odahozhatja a maga állatát, hogy az egyen belőle –­ feltéve, hogy a nemzsidó nem ismeri a szóban forgó zsidót. Ha azonban ismeri, akkor tilos, nehogy többet hozzon, mivel akkor tiltott munkát végezne a zsidónak. Hasonlóképpen: valahányszor fennáll a lehetősége, hogy a nemzsidó hozzátesz még a zsidó érdekében, abból csak akkor szabad hasznot húzni, ha a nemzsidó nem ismeri a zsidót.

4.  §. Ezzel ellentétben, ha olyan helyzetről van szó, amikor a csökkentés vagy növelés fogalma nem merül fel, például a fény vagy egy járópalló esetében, akkor – mivel a nemzsidó ezeket a tevékenységeket a maga érdekében végezte, a zsidó még abban az esetben is hasznot húzhat belőle szombaton, ha a nemzsidó ismeri.

Ha lámpást gyújtanak szombaton egy zsidókból és nemzsidókból álló társaságnak. Ha a jelenlévők többsége zsidó, akkor tilos a fénynek hasznát venni, mivel az, aki meggyújtja a lámpást, a többség javára teszi ezt. Ha a többséget azonban nemzsidók alkotják, akkor szabad a fénynek hasznát venni. Ha az arány egyenlő, akkor tilos.

Ha egy szombaton tűz üt ki, és egy nemzsidó jön eloltani, nem mondjuk neki, sem azt hogy „Oltsd el!”, sem azt, hogy „Ne oltsd el!”, mert az ő pihenése nem ránk tartozik. Ugyanez érvényes minden hasonló helyzetre.

 

Temetkezés nemzsidó által

5.  §. Ha egy halottnak egy nemzsidó koporsót készít, sírt ás, vagy fuvolát hoz, hogy gyászdalt játsszanak azon az elhunytért, ha ez diszkréten történt, akkor ki kell várni annyi időt a szombat este kimenetele után, amennyi idő alatt az említett tevékenység elvégezhető lett volna, és csak utána szabad az illetőt az említettek igénybe vételével eltemetni. Ha azonban a sír egy köztéren van, és a koporsót oda teszik, és aki arra jár, azt mondja: „Ez a dolog, amit a nemzsidók tesznek szombaton, ennek és ennek az érdekében történik”, akkor az a zsidó sosem temethető ezek igénybe vételével, mivel a dolog ilyenformán köztudomású.

Egy másik zsidó azonban eltemethető a fentebb említettek felhasználásával – már abban az esetben, ha az emberek a szombat kimenetele után várnak vele annyi ideig, amennyi idő alatt ezek a tevékenységek elvégezhetők. Ugyanez érvényes minden hasonló helyzetre.

6.  §. Ha a nemzsidó fuvolákat hoz szombaton az elhunyt meggyászolásához, még ha közvetlenül a fal másik oldaláról hozta is őket, ki kell várnunk, a szombat kimenetele után, azt az időt, amennyi ahhoz kellett volna, hogy valamilyen közeli helyről hozza a hangszereket, és csak azután használhatjuk őket gyászolásra. Ez a megszorítás abból a gyanúnkból fakad, hogy esetleg este egy másik helyről hozta őket, és csak reggel jött be velük.

Ha valaki biztos benne, hogy a hangszereket egy bizonyos helyről hozták szombaton, akkor a szombat kimenetele után ki kell várni annyi időt, amíg lehetséges volt azokat ideszállítani arról a bizonyos helyről. Ez az engedmény csak akkor alkalmazható, ha a fuvolákat nem valamilyen köztérre hozzák, mint fentebb említettük.

 

Szombaton melegített fürdő

7. §. Egy zsidók és nemzsidók által egyaránt lakott városban, ahol szombaton is nyitva tartó fürdőházak működnek, ha az általában ott fürdőzők többsége nemzsidó, akkor szabad ott közvetlenül a szombat kimenetele után fürödni. Ha azonban az ott fürdőzők többsége általában zsidó, akkor ki kell várni annyi időt, amennyi a víz fölmelegítéséhez szükséges. Mivel a vizet a város fürdőzőinek többsége kedvéért melegítették fel. Ha a nemzsidók és a zsidók száma egyenlő, akkor szombat este ki kell várni a víz fölmelegedéséhez szükséges időt. Ugyanez érvényes minden hasonló helyzetre.

 

A szombat kimenetele utáni várakozási idő

8. §. Az a zsidó, aki arra utasít egy nemzsidót, hogy szombaton valamilyen tiltott munkát végezzen el az érdekében, törvénysértést követ el, és „engedetlenségéért” korbácsütés jár neki. Mindazonáltal hasznot húzhat az adott munkából, ha a szombatot kimenetele után vár annyi ideig, amennyit a munka elvégzése igénybe vett.

A kizárólagos ok, ami miatt a Bölcsek úgy rendelkeztek, hogy a tiltott munka gyümölcse csak az után élvezhető, amikor a szombat kimenetele után kivárták a munka elvégzéséhez szükséges időt, az, hogy ha a tiltott munka eredményének igénybe vétele rögtön szombat este lehetséges lenne, akkor mondhatná valaki egy nemzsidónak, hogy végezzen el valamilyen tiltott munkát neki, hogy annak eredményét a szombat kimenetele után rögtön élvezhesse. Mivel azonban a tiltott munka eredménye csak azután vehető igénybe, miután a szombat kimenetelét követően annyi idő eltelt, mint amennyi a munka elvégzéséhez szükséges volt, ezért nem fog a nemzsidótól ilyet kérni, mivel semmi haszna nem lenne belőle, hiszen a szombat kimenetele után úgyis várni kell annyi ideig, mint ameddig a szóban forgó munka elvégzése tart.

 

Rabbinikus tilalom nemzsidó által

9.  §. Szabad a zsidónak szombaton a nemzsidót olyan tevékenységre utasítani, amely csupán rabbinikus – svut tilalom alá esik. Ez az engedmény csak akkor érvényes, ha a dolog valamilyen kisebb gyengélkedés, nagyon sürgős dolog vagy valamilyen micva miatt szükséges.
10.  §. Miről is van szó? Szombaton egy zsidó utasíthat egy nemzsidót, hogy másszon föl egy fára, vagy ússzon át valamilyen vizet, hogy elhozzon neki egy sófárt vagy egy körülmetéléshez való kést. Hasonlóképpen utasíthatunk egy nemzsidót, hogy hozzon egyik udvarból a másikba meleg vizet egy gyermek megfürdetéséhez vagy egy fájdalmakkal küzdő embernek, noha nincs a helyszínen éruv.

 

Olyan munka mely megengedett nemzsidó által

1.  §. Ha valaki Izraelben vásárol házat egy nemzsidótól, szólhat neki, hogy írja meg szombaton az adás-vételiszerződést. Mivel nemzsidót szombaton tiltott munkára utasítani rabbinikus tilalom alá esik, de tekintettel az Erec Izraelben történő letelepedés fontosságára, a Bölcsek ebben az esetben nem erőltették ennek a rendelkezésnek a betartását.

Hasonlóképpen a fenti elvek érvényesek akkor is, ha valaki Szíriában vásárol házat egy nemzsidótól, mivel Szíria ebben a tekintetben egyenlő Izrael földjével.

2.  §. Ha valaki szerződést köt egy nemzsidóval egy bizonyos feladatra, és megállapodik az árban, akkor attól kezdve a nemzsidó a maga érdekében jár el. Következésképp még az is megengedett, hogy szombaton teljesítse a megbízást. Hasonlóképpen, megengedhető, hogy akkor is alkalmazzunk hosszabb időszakra nemzsidót, ha az szombaton tiltott munkát végez.

Miről is van szó? Ha valaki egy-két évre felfogad egy nemzsidót írnoknak vagy takácsnak, akkor az a nemzsidó írhat vagy szőhet szombaton. Ez úgy tekintendő, mintha arra szerződtünk volna vele, hogy írjon meg nekünk egy tekercset vagy szőjön meg nekünk egy öltözéket, amely esetben akkor végzi el a feladatot, amikor akarja. Ez az engedmény csak akkor érvényes, ha nem a napok szerint fizetjük.

3.  §. Mikor érvényesek a fentiek? Ha a dolog diszkrét, és nem tudja mindenki, hogy ezt a szombaton tiltott munkát egy zsidó kedvéért végezik. Ha azonban a dolog köztudottan, nyíltan zajlik, akkor tilos, hogy a nemzsidó ilyen munkát végezzen. Ha ugyanis látja valaki dolgozni a nemzsidót, az nem tudja, hogy szerződéses munkásról van szó, és azt fogja mondani, hogy ez és ez a zsidó felfogadott egy nemzsidót, hogy az szombaton dolgozzon neki.
4.  §. Következésképp ha valaki felfogad egy nemzsidót arra, hogy az udvarán dolgozzon vagy a falát építse, vagy hogy learassa mezejét, vagy ha felfogad nemzsidókat egy-két évre, hogy azok dolgozzanak az udvarán, építsenek neki egy falat, vagy arassák le a mezejét, ültessenek neki szőlőt:

Ha a munka a városban vagy a szombati korlátok között zajlik, a zsidó nem engedheti meg a nemzsidónak, hogy szombaton dolgozzon, mert ez egy külső szemlélőben, aki nem tudja, hogy szerződéses munkásokról van szó, kedvezőtlen benyomást kelthet. Ha azonban a munka a szombati korlátokon kívül zajlik, akkor meg van engedve, mivel egyetlen zsidó sem látja a szombaton dolgozó munkásokat.

 

A látszat miatt megtiltott bérbeadások

5.  §. Hasonlóképpen engedélyezett, hogy a zsidó bérbe adja a nem­zsi­dó­nak, a szőlőjét vagy a földjét, noha az szombaton is fog szántani és vetni rajta. Ezt azért szabad megtenni, mert a szemlélő tudni fogja, hogy a földet a termésből való részesedés fejében vagy bérleti díjért adták használatra egy nemzsidónak.

Ezzel szemben olyasmit, amit a zsidó tulajdonosa nevén ismernek, és nem olyan jellegű, hogy a város legtöbb lakójának részesedés fejében vagy bérbe oda lehetne adni használatra, akkor nem szabad nemzsidónak odaadni, mert a nemzsidó szombaton is dolgozni fog rajta, márpedig a közvélemény előtt a szóban forgó vállalkozás a zsidó tulajdonos nevéhez kötődik.

6.  §. Eszközöket szabad bérbe vagy kölcsön adni nemzsidónak, noha az tiltott munkát fog velük végezni szombaton, mivel arra nem vagyunk kötelezve, hogy az eszközeinket is pihentessük szombaton. Tilos viszont szolgát vagy jószágot kölcsön vagy bérbe adni szombati munkára, mert megparancsoltatott nekünk, hogy őket is pihentessük.

 

Egy zsidó és nemzsidó közös üzlete

7.  §. Ha egy zsidó közösen vállalkozik egy nemzsidóval valamilyen munkára, kereskedésre vagy egy bolt működtetésére és ha már a kezdet kezdetén az volt a megállapodás, hogy közösen részesülnek a haszonból,  akkor a szombati haszon – akár kicsi, akár nagy –teljes egészében átadandó a nemzsidónak, és ezért cserébe a zsidó egy másik nap hasznát kapja meg teljes egészében.

Ha azonban eredetileg nem ez volt a megállapodás, az esetben, amikor a haszon elosztására kerül sor, akkor a szombati haszon egyedül a nemzsidóé, és csak a többit kell egyenlően elosztani. A nemzsidó csak abban az esetben köteles valamilyen többletet adni a zsidónak, ha már a kezdet kezdetén úgy állapodtak meg a szombati haszon ügyében, ahogy az fent elírtuk. Ugyanez az elv érvényes akkor is, ha egy zsidó és egy nemzsidó közösen bérel földet.

8.  §. Ha a fentebb említett megállapodás nem köttetett meg, és a szombati haszon nem választható külön, akkor szerintem a heti haszon egyhetede a nemzsidót illeti, és a többit egyenlően kell kettéosztani.

Ha valaki abból a célból ad pénzt egy nemzsidónak, hogy az fektesse be, akkor, jóllehet a nemzsidó szombaton is végez munkát ezzel az üggyel kapcsolatban, a haszon két egyenlő részre osztható. A Törvényt így tanította a gáonok mindegyike.

19. §. Hiába állapodott meg egy zsidó a nemzsidóval egy konkrét összegben, csak akkor adhat nemzsidó mesternek pénteken eszközt, hogy alakítson rajta, ha az még az est beállta előtt elviszi azt a zsidó házából. Hasonlóképpen ne adja el, vagy kölcsönbérbe, zálogba illetve ajándékba eszközét csakis ha a nemzsidó még a szombat beállta előtt elhagyja a zsidó házát, mivel amíg a nemzsidó a zsidó házában van, senki sem tudja, mikor adta neki az eszközt, emiatt ha a nemzsidó szombaton hagyja el a zsidó házát a zsidó tulajdonával a kezében, akkor az azt a látszatot keltheti, hogy az eszközt kölcsön, zálogba, munkába vagy megvásárlásra adta neki egy zsidó szombaton.

20. §. Ha valaki egy levelet ad egy nemzsidónak, hogy vigye el egy másik városba és a levél továbbításának díjazásaként egy konkrét összegben állapodtak meg, akkor ez még abban az esetben is meg van engedve, ha a zsidó péntek este sötétedés után adja át a levelet a nemzsidónak, a kikötés csupán annyi, hogy a nemzsidó még a szombat bejövetele előtt hagyja el a [zsidó] házat.

Ha nem állapodtak meg előre konkrét összegben, akkor a következő szabály érvényes: ha van olyan ember a városban, aki általában összegyűjti a leveleket, és ügynökei útján más városokba küldi azokat, akkor szabad egy nemzsidónak odaadni a levelet, feltéve, ha marad annyi idő pénteken, hogy az elérhessen egy városfal melletti házig a szombat bejövetele előtt, számítva arra az estre, ha a levelek összegyűjtője és továbbítója netán ott lakik. Ha a városban nincs ilyen, a levelek összegyűjtésével és továbbításával foglalkozó személy, és a levelet az viszi el egy másik városba, akinek odaadjuk, az esetben kizárólag akkor szabad nemzsidóval levelet küldeni, ha előtte megállapodunk egy meghatározott összegű díjazásban.

 

Nemzsidó holmija zsidó területén

1.  §. Meg van engedve, hogy egy nemzsidó a holmiját szombaton egy zsidó házba hozza. Még az is meg van engedve a zsidónak, hogy azt mondja a nemzsidónak: „Tedd le ebbe a sarokba.”

Meg lehet hívni szombatra nemzsidót, és lehet étellel kínálni. Ha pedig az ételt a házon kívülre viszi, és ott eszi meg, akkor sincs probléma, mivel nem vagyunk kötelesek gondot fordítani arra, hogy a nemzsidó betartsa a szombatot.

Meg lehet etetni a kutyát az udvaron. Ha pedig kiviszi az udvarról, nincs probléma.

 

Az erszény „sorsa” szombaton

22. §. Ha valakit, akinél pénz van, utazás közben ér a szombat, akkor át kell adnia az erszényét egy nemzsidónak, hogy az vigye helyette – és szombat este azután visszaveheti tőle. Ez még akkor is meg van engedve, ha nem fizetett a nemzsidó szolgálataiért, és még akkor is, ha az csak az este leszállta után adja neki.

Ezek az engedmények azért lehetségesek, mert az ember nagyon aggódik a vagyonáért, és nem bírja rászánni magát, hogy megváljon tőle. S ha nem engedélyezzük, hogy egy nemzsidó vigye helyette – amit csupán rabbinikus rendelet tilt –, tartani lehet tőle, hogy ő maga fogja vinni, s ezáltal áthágja a Tóra egyik tilalmát.

Mikor érvényesek a fenti engedmények? Ha az ember erszényéről van szó. Ezzel ellentétben nem adhatunk át egy talált tárgyat egy nemzsidónak, hogy vigye helyettünk, hanem úgy kell vinnünk, hogy egyszerre mindig legfeljebb csak négykönyöknyi távolságra vigyük [egészen addig, amíg el nem érünk egy olyan helyre, ahova beadhatjuk megőrzésre].

 

A szombaton végzett tiltott munka gyümölcse

3.  §. Ha egy zsidó szombaton tiltott munkát végez, vagyis tudatosan szegte meg az előírásokat, akkor sosem szabad neki ebből a munkából hasznot húzni. Más zsidóknak azonban szabad – közvetlenül a szombat kimenetele után, mint az írva van[7]: „Őrizzétek meg a szombatot, mert szentség az számotokra.” [Ezt Bölcseink így kommentálták:] „Ő Szentség, de nem a rajta végzett munka gyümölcse szentség.”

Miről is van szó? Ha egy zsidó a szombat törvényeit tudatosan megszegve ételt főz, akkor más zsidók ehetnek belőle a szombat kimenetele után, ő azonban sosem. Ha úgy főzött, hogy nem tudott a tilalomról, a szombat kimenetele után mind ő, mind a többiek ehetnek a főztjéből. Ugyanez az elv érvényes más hasonló helyzetekre is.

24. §. Ha a tilalomról mit sem tudva, terményt visznek ki a város szombati határain túlra, majd visszahozzák, abból lehet enni szombaton, mivel a gyümölccsel semmi sem történt, s állapota nem változott. Ha a tilalomról tudva és annak szándékos megszegésével hozzák vissza, a szombat kimenetele előtt nem szabad enni belőle.

5.  §. Ha valaki egy tehén vagy egy gyermek őrzésére alkalmaz valakit, szombatra nem szabad neki bért fizetnie, következésképp az alkalmazott nem felelős azért, hogy mi történik szombaton. Ha az alkalmazottat hetenkénti vagy évenkénti alapon alkalmazzák, teljes fizetést kap, következésképp az alkalmazott felelős a szombaton történtekért. Az utóbbi esetben az alkalmazott nem mondhatja, hogy „Fizess nekem a szombatért”, viszont mondhatja, hogy „Fizess nekem az évért!” vagy „Fizess nekem a tíz napért!”.

 

[1] 2Mózes 23:12.

[2] Uo. 20:10.

[3] Moéd Kátán 12a.; Keszef Misne.

[4] 3Mózes 18:5.

[5] Jechezkél 20:25.

[6] 5Mózes 20:20.

[7] 2Mózes 31:14.