Széfer Kdusá: A szentség könyve
Hilchot Máchálot Ászurot – A tiltott ételek szabályai
3. fejezet
A tej, a tojás, a sajt és a vaj
A nem-kóser állatok termékei
1. §. Amikor a bibliai törvény korbácsolás büntetésének terhe mellett megtiltja egy bizonyos állatfaj fogyasztását, akkor ez a tiltás az adott állat által „előállított” élelmekre is vonatkozik, példának okáért nem szabad fogyasztani egy tiltott háziállat vagy vadállat tejéből, vagy egy tiltott madárfaj tojásából, vagy egy tiltott halfaj ikrájából. Ahogy az Írásban[1] áll: „nem ehető… a strucc [bát hájááná, szószerint: a strucc lánya]”. Bölcseink ezt így magyarázták: „Ez a tojására utal.” Ugyanez a törvény vonatkozik minden a strucchoz hasonlóan tiltott állatfajra, és minden a tojáshoz hasonló termékre.
A méz és az emberi tej
2. §. Az emberi tej fogyasztása megengedett, jóllehet magának az emberi húsnak a fogyasztása tiltott. Azt már korábban kifejtettük, hogy ez a tiltás egy tevőleges parancsolatból következik.[2]
3. §. A méhek és lódarazsak termelte méz engedélyezett. Mivel a méz nem testük terméke, hanem virágokról gyűjtik össze a szájukban, majd azt onnan kaptárukban kiürítik, hogy legyen mit enniük az esős évszakban.
4. §. Noha az emberi tej fogyasztható, Bölcseink megtiltották, hogy egy felnőtt egyenesen a női emlőből szopja azt. Megengedett viszont, hogy a nő kifejje tejét egy edénybe, és a felnőtt abból fogyassza el. Az a felnőtt ember, aki női emlőből szopik, visszataszító cselekedetet végez, és az ilyen korbácsolást érdemel törvényszegő viselkedéséért.
5. §. A csecsemő még négy-öt további évig is szophat. Ha azonban már három napig vagy annál hosszabb ideig el volt választva úgy, hogy egészséges volt, és nem pedig azért, mert beteg volt, akkor nem szabad visszatérni a szoptatásához. A fentebb leírtak arra az esetre érvényesek, ha a csecsemőt 24 havi szoptatást követően választották el. Ha azonban ezen időtartamon belül lett elválasztva, még ha egy vagy két hónapja is már, megengedett újbóli szoptatása a 24 hónapos időtartam kiegészítéséig.
A nem-kóser tej és tojás
6. §. Noha a bibliai törvény tiltja a nem-kóser négylábúak tejének, illetve a nem-kóser szárnyasok tojásának fogyasztását, mégsem jár megkorbácsolás e tilalom megszegéséért. Hiszen a Tórában az áll:[3] „Húsukból ne egyetek”. Ebből értelemszerűen következik, hogy megkorbácsolás a „húsuk” fogyasztásáért jár, ám nem jár korbácsolás tojásuk vagy tejük fogyasztásáért. Aki ezen dolgokból fogyaszt, az olyan szintű tilalmat szeg meg, mint aki egy tiltott tápláléknál megállapított minimális mennyiség felét eszi meg. Ezt is szentírási törvény tiltja, de nem jár érte megkorbácsolás.[4] Ehelyett törvényszegő viselkedéséért kell megcsapatni az elkövetőt.
7. §. Ugyanakkor úgy találom, hogy a nem-kóser halak belsőségeiben található ikrák elfogyasztása felér magának a tiltott hal belsőségeinek elfogyasztásával, amiért a bibliai törvény szerint korbácsolás jár. Hasonlóan, ha valaki nem-kóser szárnyas olyan tojásaiból eszik, amelyek még nem teljesen érett állapotban csomóban függnek, a tojó testében, korbácsolás jár neki ugyanúgy, mintha magának a szárnyasnak a belsőségeiből fogyasztott volna.
A megtermékenyített tojás
8. §. Amikor valaki nem-kóser szárnyas olyan tojásából eszik, amelyben már növekvő embrió van, akkor csúszó-mászó fogyasztásért vonható felelősségre. Ha azonban valaki kóser szárnyas olyan tojásából eszik, amelyben már növekvő embrió van, akkor törvényszegő viselkedésért érdemel megcsapatást.
9. §. A következő szabályok arra az esetre vonatkoznak, ha vérfolt találtatik egy tojáson. Ha a vérfolt a fehérjén van, azt ki kell vágni belőle, s a tojás maradékát el lehet fogyasztani. Ha azonban a vérfolt a sárgáján van, az egész tojás tiltottá válik. A tiszta lelkű ember pedig inkább megtermékenyítetlen tojást fogyaszt.
10. §. Amikor egy csirke már kikelt a tojásból, még ha a szeme ki se nyílt még, levágható és megehető.
Ha egy kóser állat halálos beteg,[5] akkor a tejét ugyanúgy tilos meginni, mint egy nem-kóser állat tejét. Hasonlóan, egy halálos beteg kóser szárnyas tojása egy kategóriába esik a nem-kóser szárnyasok tojásával, és ezért tiltott.
11. §. Egy halálos beteg szárnyas tojásából kikelt csirke fogyasztása engedélyezett, mivel nem nem-kóser állatból származik. Ha nem dönthető el, hogy egy szárnyas halálos beteg, vagy sem, félretesszük az összes tojást, amit az első rakása idején tojt. Ha újabb halom tojás fejlődik ki benne, és elkezdi lerakni azokat, akkor az első tojások fogyasztása engedélyezett. Ugyanis ha a szárnyas halálos beteg lenne, akkor nem tojna többé. Ha nem rak újabb tojásokat, akkor az elsőre rakott tojások is tiltottnak minősülnek.
Tej és sajt nem-zsidótól
12. §. A nem-kóser állatok teje nem áll össze és nem szilárdul meg úgy, mint a kóser állatoké. Ha nem-kóser állat tejét összekeverjük kóser állat tejével és a keveréket megaltatjuk, hogy sajtot készítsünk belőle, a kóser tej megszilárdul, a nem-kóser tej pedig a savóval együtt kiszorul belőle.
13. §. Eszerint, a logika azt diktálná, hogy egy nem-zsidó birtokából származó mindenféle tej tiltott, mert tartani lehet attól, hogy a nem-zsidó azt nem-kóser állat tejével keverte össze. A nem-zsidó sajtjának fogyasztása pedig elvileg engedélyezett kellene, hogy legyen, tekintve, hogy a nem-kóser állat teje úgysem áll össze sajttá. Ennek ellenére a Misná Bölcseinek idejében döntés született arról, hogy a nemzsidó sajtja sem fogyasztható, mert tartani lehet attól, hogy egy általuk levágott állat gyomrát – amely tetem lévén, tiltott[6] – használták fel a tej megszilárdításához.
Valaki erre megkérdezhetné: A gyomordarab igen kicsi dolog az általa megszilárdítandó tej mennyiségéhez képest. Miért nem válik semmisé elhanyagolható méretéből kifolyólag? Azért nem, mert a tej besűrítésének katalizátoraként használják fel. Mivel maga a katalizátor tiltott, ezért az egész is tiltott, ahogyan ezt később részletesebben is kifejtjük.[7]
14. §. A következő szabályok arra az esetre vonatkoznak, ha a sajtot fűszernövényekkel vagy gyümölcslével, például fügesziruppal rakták el dermedni, és ebben az esetben nyilvánvaló, hogy a sajtkészítéshez ezeket az anyagokat használták fel. A Göonim némelyike úgy rendelkezett, hogy az ilyen sajt is tiltott, mivel Bölcseink rendelete általánosságban szól arról, hogy a nem-zsidók által készített mindenféle sajt tiltott, akár tiltott anyaggal, akár engedélyezett anyaggal idézték elő megszilárdulását. A nem-zsidók tiltott anyaggal megdermesztett sajtjai miatt, hozták ezt az általános intézkedést.
15. §. Ha valaki nem-zsidótól vett sajtot fogyaszt, vagy olyan tejet, amelyet egy nemzsidó fejt anélkül, hogy egy zsidó jelen lett volna és figyelte volna, törvényszegő viselkedésért megcsapatást érdemel.
Ami a nemzsidók által készített vajat illeti, egyes Göonim engedélyezik ennek fogyasztását, mivel Bölcseink nem hoztak rendeletet a vaj ellen, és attól sem kell tartani, hogy nem-kóser állat tejéből készült hiszen az dermed meg. Más Göonim viszont tiltják azok miatt az esetleges nem-kóser tejcseppek miatt, amelyek benne maradhatnak. A sajtban található savó ugyanis nem keveredik el a sajttal, s így az nem hagyható figyelmen kívül minimális mennyisége okán. És gyanítjuk, hogy a nem-zsidóktól származó tejbe mindig bele van vegyítve valamilyen nem-kóser állatnak a teje is.
16. §. Én úgy találom, hogy ha valaki nem-zsidótól vett tejet, és azt addig főzte, amíg azok a bizonyos esetleges nem-kóser tejcseppek el nem párologtak, akkor az már fogyasztható. Mert még akkor is, ha valaki azt találná mondani, hogy a nem-kóser tej cseppek, nem párologtak el, hanem a főzés által bele keveredtek a vajba, és az egész együtt lett meg főzve, akkor is az a néhány csepp a vaj teljes mennyiségéhez képest semmisnek tekintendő elhanyagolható mennyisége végett. Ha azonban a vajat maguk a nem-zsidók főzték meg, akkor az más okból – a nem-zsidók főztjének tilalma miatt – nem megengedett, amint azt később részletesen is kifejtjük.[8]
17. §. Ha egy zsidó egy nem-zsidó nyája közelében üldögél, és a nem-zsidó tejet visz neki a nyájból, azt a zsidónak megengedett elfogyasztania, még akkor is, ha vannak nem-kóser állatok is a nyájban. Ez akkor is érvényes, ha a zsidó nem látta, amikor a nem-zsidó megfejte az állatot, feltéve, hogy láthatta volna, amennyiben feláll. Ennek ésszerű magyarázta pedig az, hogy a nem-zsidó fél megfejni a nem-kóser állatot, attól tartva, hogy a zsidó esetleg feláll és meglátja.
Tojás nem-zsidótól
18. §. Amikor egy tojás mindkét vége kerek vagy mindkét vége csúcsos vagy a sárgája van kívül és a fehérje belül, akkor az egészen biztosan nem-kóser fajú madár tojása. Ha az egyik vége csúcsos, a másik vége kerek, és a fehérje kívül van, a sárgája meg belül, akkor az lehet nem-kóser fajú madár tojása is, és lehet kóser fajú madár tojása is. Eszerint a zsidónak a zsidó vadászt kell megkérdeznie, aki árulja azokat. Ha az azt mondja, hogy a tojás egy ilyen és ilyen szárnyas tojása, és ez a szárnyas kóser, akkor az illető megbízhat benne. Ha azonban a vadász azt válaszolja, hogy a tojás egy kóser szárnyas tojása, de nem említi meg a szárnyas nevét, akkor nem lehet megbízni benne.
19. §. Ez okból nem vásárolunk tojást nem-zsidótól, hacsak kifejezetten nem ismerjük fel és tudjuk beazonosítani a tojást, mint ami egy bizonyos fajta kóser szárnyastól származik. Nem gyanítjuk, hogy azok tréfli[9] vagy egy tetem szárnyasból származnak. Nem-zsidótól olyan tojást, ami már nem a héjában van, hanem fel van törve, egyáltalán nem veszünk.[10]
A halikrák
1. §. A halikrák megkülönböztető jegyei ugyanazok, mint a madártojásoké. Ha egy halikra mindkét vége kerek vagy mindkettő csúcsos, akkor nem-kóser. Ha az egyik vége kerek és a másik csúcsos, akkor a zsidó árustól kell érdeklődni. Ha az árus azt mondja, hogy maga sózta be és vette ki azt egy bizonyos kóser halból, akkor az illető az árus állításai alapján elfogyaszthatja az ikrát. Ha azonban az árus csupán annyit mond, hogy az ikra kóser, akkor nem lehet megbízni benne, hacsak nem egy megbízható, vallásos ember hírében álló személyről van szó.
Kitől lehet sajtot és tejet venni?
1. §. Ehhez hasonlóan nem szabad olyan sajtot és haldarabokat vásárolnunk, amelyek híján vannak a szükséges megkülönböztető jegyeknek, kivéve egy megbízható, vallásos ember hírében álló személytől. Izraelben akkoriban, amikor még főként vallásgyakorló zsidók lakták, az ember ezeket a föntebb említett cikkeket bármely ott lakó zsidótól megvásárolhatta. Tejet pedig bárhol, bármelyik zsidótól vásárolhatunk, még manapság is.
A nem-kóser halból pácleve
2. §. Amikor valaki nem-kóser halat konzervál, pácol, a keletkezett sós lé fogyasztása tiltott. Ezzel szemben a nem-kóser sáska pácleve engedélyezett, mert a sáskában nincs nedv. Következésképpen nemzsidóktól nem vásárolunk sós páclevet, hacsak nincs benne kóser hal. Ehhez akár egyetlen hal is elegendő.
A nem-zsidó hala
3. §. Ha egy nemzsidó ladikja meg van rakva sós páclével teli nyitott hordókkal, és az egyikben van egy kóser hal, akkor az összes engedélyezett. Ha a hordók le vannak zárva, és ha kinyitunk egyet és abban találunk kóser halat, aztán kinyitunk egy másodikat, és abban is találunk kóser halat, akkor az egész rakomány engedélyezett. Ez arra az esetre vonatkozik, ha a hal feje és gerince is megvan, tehát felismerhetően kóser halról van szó.
Ez okból nem vásárolunk nemzsidóktól összezúzott, sózott halat. Ha azonban egy hal feje és gerince felismerhető, még ha össze is van zúzva, meg lehet vásárolni azt nemzsidótól is.
4. §. Ha egy nemzsidó hoz egy egyenlő nagyságú haldarabokkal teli hordócskát, és nyilvánvaló, hogy a darabok egy halból származnak, az egészet meg lehet vásárolni tőle, feltéve, hogy legalább az egyik darabon találunk pikkelyeket.
9. fejezet
A tejes és a húsos
A tejes-húsos tilalma
1.§. A bibliai törvény szerint tilos húst és tejet együtt főzni, illetve együtt fogyasztani. Tilos továbbá hasznot húzni az ilyen elegyből. Az ilyesmit el kell temetni. A hamvait sem szabad felhasználni, hasonlóan minden olyan dolog hamvaihoz, amelyet el kell temetni.
Ha, valaki egy olajbogyónyinál nagyobb mennyiséget összefőz a két dologból, korbácsolást érdemel, ahogy írva van[11]: „ne főzd a gödölyét anyjának tejében!” Hasonlóan, ha valaki elfogyaszt egy olajbogyónyinál nagyobb mennyiséget a hús-tej elegyből, bár nem ő főzte, mégis korbácsolást érdemel.
2. §. A Tóra csupán azért nem említette a hús és tej együttes fogyasztásának tilalmát, mert még az együtt főzésüket is megtiltotta. Mintha azt mondanánk: Még az együtt főzésük is tiltott, mennyivel inkább az együttes fogyasztásuk. Hogy egy párhuzammal éljünk: A Tóra nem tett említést az apa és lánya közötti viszony tilalmáról, mert eleve megtiltotta a viszonyt, a nagyapa és lányától származó unokája között.
„…a gödölyét anyjának tejében…”
3. §. A bibliai törvény szerint a tiltás csupán kóser háziállat húsának és kóser háziállat tejének keverésére vonatkozik, ahogyan arra a bibliai vers is utal: „ne főzd a gödölyét anyjának tejében!” A „gödölye” terminus a Tóra szóhasználatában, magában foglalja a marha, a juh és a kecske ivadékát is, hacsak a vers nem használ konkrétabb megnevezést, például „kecskegidát”. A „gödölyét anyjának tejében” kifejezés pedig, nem zárja ki az összes többi szituációt, a Tóra inkább a hétköznapi helyzetre vonatkoztatva fogalmaz.
Ezzel szemben, ami egy kóser állat húsának nem-kóser állat tejében való megfőzését illetve nem-kóser állat húsának kóser állat tejében való megfőzését illeti: ez engedélyezett, és az ebből való haszonhúzás is szabad. Ha valaki eszik az ilyen tejben főtt húsból, az nem sérti meg a húsos és tejes együtt fogyasztásának tilalmát.
4. §. Hasonlóan egy vadnak vagy egy szárnyasnak a húsa együtt egy vad vagy egy háziállat tejével nem tiltott a bibliai törvények szerint. Következésképpen engedélyezett megfőzése és a belőle nyert haszon. A rabbinikus rendelkezések viszont tiltják fogyasztását, nehogy a köznép figyelmetlenségből megszegje a tejre és húsra vonatkozó bibliai tiltást, és véletlenül kóser háziállat tejében főtt kóser háziállat húsából egyék, helytelenül azzal érvelve, hogy a bibliai vers szó szerint csupán egy gödölyének az ő anyja tejében való megfőzésére utal. Ezért aztán inkább megtiltották mindenféle tejes és mindenféle húsos étel keverését.
A tej, a hús és a főzés különleges esetei
5. §. A tejben megfőzött hal és sáska fogyasztása engedélyezett.
Ha valaki levág egy szárnyast, és abban tökéletesen kifejlődött tojásokat talál, elfogyaszthatja azokat tejjel együtt.
6. §. Ha tejet és húst füstölnek és főznek meg Tibériás vagy más hasonló hely hőforrásaiban, azért nem jár korbácsolás. Hasonlóan, ha valaki húst főz tejsavóban, halott állat tejében vagy egy (rendellenesség folytán fejhető) hím állat tejében, vagy ha vért főz tejjel, fel van mentve, és nem terheli felelősség az elegyből való fogyasztásért a tej és hús együtt fogyasztásának tilalma miatt.
Mindazonáltal amikor valaki egy döglött állat húsát, tiltott zsírt vagy hasonlókat főz tejben, a főzésért korbácsolás jár neki. Azonban az elegyből való fogyasztásért nem jár neki korbácsolás a tej és hús tilalma miatt. Mert a tej és hús keverése tilalmának nincs hatálya az olyan tilalmakat illetően, mint a tetem vagy a tiltott zsír. Ha ugyanis ezeket tejjel összekeverjük, akkor ez nem számít plusz tilalomnak, mivel ezekben az esetekben egyszerre csak egy tilalom lép életbe, s nincs olyan tiltás, ami több mindent foglalna magában, sem olyan tiltás, amely újabb dimenziót vonna be, sem pedig két tiltás, amely szimultán lépne érvénybe.
7. §. Ha valaki egy állat magzatát tejben megfőzi, büntethető. Ugyanúgy büntethető az is, aki eszik belőle. Mindazonáltal, az, aki méhlepényt, bőrt, inakat, csontokat, a szarvak tövét vagy a paták lágy részét főzi meg tejben, nem büntetendő. És az sem büntetendő, aki fogyaszt ebből az elegyből.
Az egybefőzés tilalma
8. §. Amikor hús hullik tejbe vagy tej ömlik húsra, és azokat együtt főzik, a büntetendő minimális mennyiség annyi, amennyi elég ahhoz hogy átadja ízét a másiknak.
Mit jelent ez? Ha egy darabka hús belehullik egy tejjel teli zubogó lábosba, egy nem-zsidóval meg kell kóstoltatni a lábos tartalmát. Ha az azt mondja, hogy az hús ízű, akkor a tej tiltott. Ha nem, akkor fogyasztható, ám a darab hús tiltott.
Milyen esetben érvényesek a fentebb leírtak? Ha az illető sietett és még azt megelőzően eltávolította a húsdarabot, mielőtt az kibocsátotta volna a magába szívott tejet. Ha nem távolította el ilyen gyorsan, akkor az kell, hogy a tej mennyisége legalább a húsdarab köbtartalmának hatvanszorosa legyen, mert a beszívott tej tiltottá vált, és azt kibocsátotta magából a húsdarab, majd elkeveredett a maradék tejjel.
9. §. Amikor tej ömlik egy fazékban fövő hús darabra, megkóstoltatják a darabot, amelyre a tej ömlött. Ha nem tej ízű, akkor az egészet el lehet fogyasztani. Szigorúbb szabályok érvényesek azonban akkor, ha a darab hús tej-ízű. Ez a tilalom még akkor is áll, ha a darab hús tej-íze megszűnne akkor ha kipréselnék, hogy eltávolítsák belőle a magába szívott folyadékot. Mivel tehát a húsdarab ez esetben tiltottá válik, ezért meg kel vizsgálni, hogy a fazékban lévő összes többi dolog – a maradék hús, a zöldségek, a mártás és a fűszerek – elég nagy mennyiség-e ahhoz, hogy a húsdarabka maximum egy hatvanad része legyen az egész mennyiségnek, ha igen akkor a húsdarab tiltott, a többi viszont engedélyezett.
10. §. Mikor érvényesek a fentebb leírtak? Ha nem kavartuk meg az edény tartalmát rögtön azt követően, hogy a tej beleömlött, csupán később, és nem fedtük le a fazekat.
Ha azonban elejétől a végéig kavargattuk a fazék tartalmát, vagy a tej beleömlésétől kezdve végig le volt fedve a fazék, akkor a tilalom attól függ, hogy a tej átadta-e az ízét vagy sem.
Hasonlóan, ha tej ömlött a mártásba vagy a fazékban fövő többi alapanyagra, és nem lehet tudni, pontosan mely darabokra, meg kell keverni a fazék egész tartalmát, hogy az összetevők alaposan elkeveredjenek egymással. Ha a tej íze érezhető az egész fazék ételben, akkor az étel nem fogyasztható. Ha nem, akkor engedélyezett a fogyasztása. Ha pedig nem találunk olyan megbízható nem-zsidót, aki megízlelné az ételt, akkor mind a hús a tejben, mind a tej a húsban esetén a hatvanszoros arányt kell megvizsgálnunk. Ha megvan a minimum hatvanszoros arány, akkor az étel engedélyezett, ha viszont az arány kevesebb, mint hatvanszoros, akkor az étel tiltott.
Az edények
1. §. Ha egy fazékban húst főztek, akkor nem szabad tejet főzni benne. Ha valaki mégis tejet főz benne, tilos fogyasztani belőle, ha az edény átadta a tejnek a hús ízét.
A tőgy
2. §. Az állatok tőgyének fogyasztása a rabbinikus rendelkezések szerint tiltott. A tiltás nem biblikus eredetű, mert az olyan hús, amelyet egy levágott állatból vett tejében főztek meg, a bibliai törvények szerint nem tiltott, amint azt korábban már kifejtettük.
Így ha valaki felhasított egy tőgyet, és kifolyatta a benne lévő tejet, megsütheti és megeheti azt. Ha vízszintesen és függőlegesen is felhasította, majd egy falhoz nyomta, míg az utolsó csepp nedvet is kisajtolta belőle, akkor akár más húsokkal is összefőzheti.
Ha egy tőgyet – legyen az akár fiatal állaté, amely sosem szoptatott, vagy öregebb állaté – nem hasítottak fel, akkor tilos megfőzni. Ha valaki, ezt megszegve, mégis egymagában megfőzte azt, fogyaszthat belőle. Ha pedig más hússal összefőzte, mennyiségének hatvanszorosa szükségeltetik, és a tőgy maga is beleszámít a hatvanba.
3. §. Mit jelent ez?
Ha a teljes egyveleg a tőggyel együtt hatvanszorosa a tőgy mennyiségének, a tőgy elfogyasztása tilos, a maradék ételé viszont engedélyezett.
Ha az egész kevesebb, mint a tőgy mennyiségének hatvanszorosa, az egész egyveleg tiltott.
Függetlenül attól, hogy a teljes egyveleg végül tiltottnak minősül-e vagy sem, ha a tőgy ezek után beleesik egy másik fazékba, akkor azt mennyiségének hatvanszoros arányától függően tiltottá teheti. Ennek az a magyarázata, hogy a megfőtt tőgy egésze tiltott húsdarabbá minősül át.
A tőgy mennyiségét megfőtt állapotában mérjük le, nem abban az állapotában, amikor beleesett az egyvelegbe.
4. §. Még olyan tőgyet sem lehet nyárson, a hús fölött elhelyezve sütni, amelyet annak rendje és módja szerint hasítottunk fel. Ha valaki mégis ily módon sütötte meg, akkor az engedélyezett az elfogyasztásra.
A gyomor
5. §. A tejet tartalmazó gyomor megfőzése engedélyezett. A magyarázat erre az, hogy az ilyen tej többé már nem tekintetik tejnek, sokkal inkább afféle ürüléknek, mivel az emésztőrendszerben változáson ment keresztül.
A sajt erjesztése
6. §. Tilos kóserül levágott kóser állat gyomrának egy darabját tejbe helyezni, hogy mint katalizátor, előidézze a tej sajttá keményedését. Ha valaki mégis ezt tette, egy nem-zsidónak meg kell kóstolnia a sajtot. Ha hús íze van, tiltott. Ha nem, akkor engedélyezett. Az ésszerű magyarázat az, hogy maga a katalizátor engedélyezett anyag, mivel kóserül levágott kóser állat gyomrából származik. A kérdés csupán az, hogy vajon a hús és tej keverésének tilalmát megszegték-e, és ez attól függ, hogy történt-e ízátadás.
Mindazonáltal eltérő szabályok érvényesülnek azokban az esetekben, amikor valaki egy tetem, a levágása előtt halálosan beteg állat, vagy nem-kóser állat gyomrának darabját használja. Az ésszerű magyarázat az, hogy mivel ezekben az esetekben a katalizátor már önmagában tiltott, a sajt is tiltott lesz, és nem a hús és tej keverésének tilalma, hanem például a tetem tilalma miatt. Ez okból tiltottak el bölcseink a nem-zsidók készítette sajttól, amint azt már föntebb kifejtettük.[12]
A főzés és az érintkezés
7. §. A hús magában engedélyezett, és a tej is engedélyezett magában. Csak amikor a kettő főzés útján összekeveredik, akkor válik mindkettő tiltottá.
Mely esetekre vonatkozik ez a tilalom? Ha együtt főzték őket, ha forró étel hullott forró ételbe, vagy ha hideg étel hullott forró ételbe. Ha viszont forró tej vagy hús hullik bele a másikba, amikor az hideg, mindössze el kell távolítani a húsnak azt a felületét, amely érintkezett a tejjel; a fennmaradó rész elfogyasztható.[13]
Ha hideg hús hullott hideg tejbe vagy fordítva, jó alaposan le kell mosni a húst, és ezt követően meg lehet enni. Ez okból kifolyólag engedélyezett húst és sajtot együtt vinni, ugyanazon kendőbe kötve, feltéve, hogy nem érintik egymást. Ha mégis érintenék egymást, le kell mosni a húst is, a sajtot is, és ezt követően már ehetünk belőlük.
A sós étel
8. §. Amikor valami olyan mértékben meg van sózva, hogy a só miatt lehetetlen enni belőle, akkor azt úgy tekintjük, mintha olyan forró lenne, mint a fővő étel. Ha viszont ebben a sós állapotában is ehető, mint például a kutách[14], akkor nem tekintjük úgy, mintha forró lenne.
9. §. A következő szabály arra az esetre vonatkozik, amikor egy levágott szárnyas tejbe vagy tejet is tartalmazó kutách-ba esik: Ha a szárnyas nyers, akkor csupán alaposan le kell mosni, és engedélyezett. Sült szárnyas esetében[15] el kell távolítani azt a felületet, amely a tejjel érintkezett. Ha pedig a szárnyas felülete helyenként be van hasítva vagy be van fűszerezve, és tejbe vagy kutách-ba esik, akkor az egész tiltottá válik.
Tejes húsos egy asztalon
1. §. Tilos szárnyast és tejest azon az asztalon együtt feltálalni, amelynél esznek. Ezt azért rendelték el így, mert a megszokás bűnbe sodorhatja az embert. Attól tartunk, hogy valaki netán a kettőt együtt fogyasztaná. Ez annak ellenére érvényes, hogy a szárnyas tejjel való keverését csupán rabbinikus rendelkezés tiltja.
2. Ha két vendég, akik nincsenek jó ismeretségben egymással, egy asztalnál étkeznek, egyikük ehet húst, míg a másik sajtot eszik. Ennek az az ésszerű magyarázata, hogy nincsenek olyan szintű ismeretségben egymással, hogy egymástól egyenek.
A tejes vagy húsos kenyér
2. §. Cipót nem dagasztunk tejjel. Ha valaki tejjel dagasztotta, a cipó tiltott, mert a megszokás bűnbe sodorhatja az embert, és esetleg húst eszik hozzá. Sütőt nem kenünk ki állati zsiradékkal. Ha valaki mégis zsírral kente ki a sütőt, abban semmiféle cipót nem süthet, hacsak előtte ki nem égeti a sütőt, elkerülendő, hogy valaki tejjel egye ezt a cipót. Ha valaki megváltoztatta a kenyér alakját úgy, hogy abból mindenki egyértelműen tudja, hogy nem szabad vagy hússal, vagy tejjel együtt enni, akkor engedélyezett.
3. §. Ha egy cipót együtt sütöttek hússal vagy halat sütöttek együtt hússal, tilos azokat tejjel együtt enni. Ha húst ettek egy edényből, amelyben aztán halat főztek, azt a halat meg lehet ennikutách-chal.
A kés és a cserépedény
4. §. Ha egy késsel forró sült húst szeleteltek, és aztán retket vagy más csípős ételt vágtak vele, azokat az ételeket tilos kutách-chal együtt enni. Ha azonban valaki húst vágott egy késsel, és aztán cukkinit vagy görögdinnyét vágott, le kell kaparnia azt a helyet, ahol a vágást ejtette, és a maradékot megeheti tejjel.
5. §. Sóval teli cserépköcsögöt nem helyezünk kutách-chal teli cserépköcsög közelébe, mert a só kiszívja a kutách aromáját, és így valaki esetleg tej ízű sóval fogja készíteni a húst. Ecettel teli köcsögöt mindazonáltal szabad kutách-chal teli köcsög közelébe helyezni, mert az ecet nem fogja kiszívni a kutách aromáját.
Az étkezések közötti várakozás
6. §. Ha valaki először sajtot vagy tejet fogyaszt, megengedett számára, hogy rögtön utána húst egyen. Előbb azonban kezet kell mosnia, és meg kell tisztítania a száját a sajt és a hús között. Mivel tisztítsa meg a száját? Kenyérrel vagy gyümölccsel, amelyet meg kell rágnia, majd lenyelnie vagy kiköpnie. Bármivel megtisztíthatja a száját datolya, liszt és zöldségek kivételével, mert ezek nem tisztítanak hatékonyan.
7. §. Mely esetekre vonatkoznak a fentiek? Arra, ha valaki háziállatot vagy vadat kíván enni. Ha azonban valaki szárnyast kíván enni, miután sajtot vagy tejet fogyasztott, még csak nem is szükséges megtisztítania a száját vagy kezet mosnia.
8. §. Amikor valaki először húst evett – akár háziállat, akár szárnyas húsát –, ezt követően tejet leghamarabb csak a következő étkezéskor, azaz mintegy hat órával később fogyaszthat. Erre a szigorúságra azért van szükség, mert a hús a fogai közé szorul, és azt tisztítással nem lehet onnét tökéletesen eltávolítani.[16]
[1] 3Mózes 11:16
[2] Mivel a Tóra azt mondja (3Mózes 11:2.): „Ezek azok az állatok, amelyeket ehettek minden barom közül, amely a földön van.” – és az ember nincs ezek között, értelem szerint tilos az emberi hús. Azonban ebbe a tilalomba nem tartozik bele az az elv, hogy „a tiltás az adott állat termelte élelmekre is vonatkozik”.
[3] 3Mózes 11:8.
[4] Mivel a tilalom a mindkét esetben a Szentírásból kikövetkeztetve van, nem pedig egyértelműen áll benne.
[5] Olyan sérülést vagy betegséget kapott, mely előbb utóbb halálához vezet. Az ilyen állat vagy madár, még akkor sem számít kósernek a kóser fajból származik. Ahogy írva van (2Mózes 22:30.): „szétmarcangolt húst ne egyétek”.
[6] 5Mózes 14:21.
[7] 9:16. Lásd lejjebb Error! Bookmark not defined.. old.
[8] 17:2.
[9] Lásd 269. lábj.
[10] Ma már azonban mindenkitől szabad tojást venni, hiszen feltételezzük hogy kóser madártól származnak, ahogy a legtöbb tojás manapság. (Hágáot Májmuni)
[11] 2Mózes 23:19
[12] 3:14. Lásd feljebb 159. old.
[13] A hús esetében, azt le kell hámozni mivel lehámozható, a tej esetében viszont a tej fogyaztható minden intézkedés nélkül. (Toszáfot, Chulin 108a.)
[14] Ókori joghurtféleség.
[15] Amely lágyabb és ezért jobban magába szív.
[16] Ez Maimonidész értelmezése, és e-szerint a vélemény szerint a hatórás szabály még akkor is érvényes, ha nem nyelte le a húst, hanem csak megrágta. Ugyanakkor például, ha egészben lenyelte a húsdarabot vagy levest ivott és így nem maradt hús a fogai között, akkor nem kéne várnia hat órát. Más törvényhozók azonban azon a véleményen vannak, hogy a hatórás időtartalom oka az, hogy a húsos íze sokáig az ember szájában marad. E szerint a vélemény szerint tehát a fentiek is tiltottak lennének, ugyanakkor a nem megevett ételre nem vonatkozna a tilalom. A gyakorlatban mindkét vélemény szigorításait figyelembe vesszük. (Tur, Jore Déá, 89.)
