A HÉBER ÁBÉCÉ (ÁLEFBÉT)
|
ו Váv (v) |
ה Hé (h)2 |
ד Dálet (d) |
ג Gimel (g) |
ב Vét (v) |
ב Bét (b) |
א Álef1 |
|
ך Szóvégi cháf |
כ Cháf (ch)3 |
כ(k) Káf |
י Jud (j) |
ט Tet (t) |
ח Chet (ch)3 |
ז Zájin (z) |
|
ע Ájin1 |
ס Számech (sz) |
ן Szóvégi nun |
נ Nun (n) |
ם Szóvégi mem |
מ Mem (m)
|
ל Lámed (l) |
|
ר Rés (r) |
ק Kuf (k) |
ץ Szóvégi cádi |
צ Cádi (c) |
ף Szóvégi fé |
פ Fé (f) |
פ Pé (p) |
|
ת Táv (t) |
ת Táv (t) |
ש Szin (sz) |
ש Sin (s) |
|||
A MAGÁNHANGZÓK – תודוקנה
| B | ְ | ֶ | ֵ | ַ | ָ |
| Cholám (o) | Svá (ö) | Szegol (e) | Cére (é) | Pátách (á) | Kámác (á) |
| ֱ | ֲ | ֳ | e | ֻ | ִ |
| Chátáf szegol (e)4 |
Chátáf pátách (á)4 |
Chátáf kámác (o)4 |
Suruk (u) | Kubuc (u) | Chirik (i) |
1 Néma betű. 2 Szóvégen néma. 3 Erős h, mint a „technika” szóban. 4 Röviden ejtett, ún. félhangzók.
A betűk átírása a mai héber kiejtést tükrözi. Csekély különbséggel (az utolsó mássalhangzónál: táv–szóv és három magánhangzónál: kámác–ó, cholám–aj és suruk-kubuc–ü) azonos a régebben Közép- és Kelet-Európában használatos héber kiejtéssel.
