A cfáti Lurija rabbi, a szent Ári azt mondta: legnagyobb böjtnapunk, a zsidó év egyik legkiemeltebb napja jom kipur, az ítélet napja, melyet jom kipurimnak is nevezünk. Ha másként olvassuk (mivel a héber írásban a mássalhangzókat jelöljük, ezért erre lehetőség van): jom kepurim, a nap, amelyik olyan, mint purim. Jom kipur szent napján megtérünk az Örökkévalóhoz. A jeruzsálemi Szentélyben szolgáló főpap (kohén gádol) ezen az egy napon léphetett be – különleges előkészületeket követően – a szentek szentjébe, a Szentély épületének legszentebb, legbelsőbb kamrájába. Ez a szoba el volt zárva a mindennapi élettől, mondható, hogy a létezés egy másik dimenzióját testesítette meg. Jom kipurkor igyekszünk megszabadulni materiális kötöttségeinktől, és a legbensőbb lényegünkkel kapcsolódni az Örökkévaló Istenhez, aki megítéli a világot. Ez a kapcsolat purim és jom hákipurim között:
a purimi megváltás és a jom kipuri megtérés szükségessé teszi, hogy ahhoz, hogy a lehető legközelebb kerüljünk Istenhez, felismerjük és felszínre hozzuk legbelsőbb, spirituális lényegünket, azt az isteni lelket, mely a felszín mögött rejtőzik.
Purim kétségtelenül a leginkább materiális ünnepünk. Bőséges ünnepi lakomát fogyasztunk, ételajándékokat küldünk és – mi tagadás – sokan többször is a pohár fenekére néznek ezen a napon.
Purim napjával szembeállíthatjuk az év legspirituálisabb napját, amikor minden testi dologtól – például evéstől, ivástól, házasélettől – tartózkodunk. Vagyis a két nap egymásnak éles ellentéte: a nagy evés-ivás áll szemben a böjtöléssel, a fizikai élvezetek a spirituálissal, mégis mind a két nap célja ugyanaz: teljes testünkkel és lelkünkkel szolgálni az Örökkévalót.
Istent nemcsak jom kipuri emelkedettségével szolgálhatjuk, Isten nemcsak akkor van közel, amikor a nap spiritualitásától eltelve közel érezzük Őt magunkhoz. Isten jelen van a purimi lakomák jókedvében, amikor a spiritualitás távolinak tűnik. És ez az ember számára az igazi kihívás: a mulatozás, a fizikai világ megélése közben is fejben tartani, hogy létezik a világ és benne az ember Teremtője. Ez a kihívás adja purim igazi nagyszerűségét.
Címlapkép: Baraa Jalahej from Pexels