Ismerje meg, kik is valójában a drúzok, hol élnek, milyen vallást gyakorolnak és milyen kapcsolatot ápolnak Izraellel.
A drúz vallás és közösség különleges és ritka jelenség Izraelben: egy sajátos hitvilágot követő, szorosan összetartó kisebbség, amely évszázadok óta őrzi identitását és egyedi hagyományait. Az alábbiakban bemutatjuk a drúz közösség nyolc meghatározó vonását.
1. Mi a drúz vallás?
A drúz vallás mintegy 1100 évvel ezelőtt, a 11. században alakult ki Egyiptomban, síita iszlám környezetben, de hamar önálló útjára indult. A hit egy központi eleme a kalifa, al‑Hakim ibn Amr Allah isteni megtestesülésének hite. A drúzok az egyistenhitre, a lélekvándorlásra, a férfiak és nők egyenlőségére, valamint számos próféta tiszteletére építenek, úgymint Mózes, Jethro, Platón vagy Jézus. A vallás tanításai azonban a laikusok számára titkosak, s csak a beavatott vezetők, az úgynevezett „uqqal” őrzik őket. A drúz közösség nem ismer konverziót, sem befelé, sem kifelé.
2. Hol élnek a drúzok?
A drúzok eredete Egyiptomra vezethető vissza, de mára számos területen élnek közösségben, főként Libanonban, Szíriában és Izraelben. A mai világban becslések szerint 800 000–2 millió drúz él. Izraelben a drúz közösség 150 000 főt számlál, akik arab nyelven beszélnek, de külön identitásként tekintenek magukra.
3. A drúzok Izrael oldalán harcoltak 1948‑ban
A brit mandátum idején az izraeli területeken nőtt az arab–zsidó feszültség, különösen a 1929‑es pogromok idején. Amikor Izrael 1948‑ban kikiáltotta függetlenségét és környező arab hadak támadtak, a drúz közösség többen Izrael oldalán állt, harcoltak a zsidó államért. Ahogy Chaim Herzog volt izraeli elnök is megjegyezte:
„Hosszú ideje barátság köti össze a drúzokat és a zsidókat Izraelben.”
4. Az izraeli drúzok földrajzi eloszlása
A legtöbben Izrael északi részén, a Karmel vidéken élnek, de jelentős közösség van Haifában és a Golán-fennsíkon is. A Golán drúz lakosai, 18 000 ember, saját döntésük alapján felvehetik az izraeli állampolgárságot.
5. A drúz zászló
A drúz zászló öt színből – piros, zöld, sárga, kék, fehér – áll, amelyek mindegyike egy-egy emberi tulajdonságot szimbolizál. A zászlót sokszor láthatjuk kicsiny városokban, erős közösségi identitást hordozva.
6. Virágzó közösség Izraelben
Az izraeli drúz közösség megalakulása óta több mint tízszeresére nőtt. Az állam létrejöttekor hivatalos vallási közösségként elismerték, saját vallási tanácsot és bíróságot kaptak. Infrastrukturális fejlesztésekkel, mezőgazdasági támogatással és közösségi támogatással élhettek tovább. A drúzok családi egység iránti elkötelezettsége erős: 99 százalék hisz Istenben, csak 1 százalék házasodott más vallásúval, és 93 százalék tartja magát büszke drúznak.
7. Katonai szolgálat és társadalmi betagozódás
Az izraeli drúz férfiak kötelesek katonai szolgálatot teljesíteni, ami egyedülálló az arab kisebbségek között. A drúz katonák gyakran elit egységekben szolgálnak, s ez a közösségükben mély hazafias elkötelezettséget táplál. A drúzok eredményesek a társadalmi élet számos területén: akadémia, politika, diplomácia, orvostudomány és bírósági munka.
8. Ünnep a drúzoknál
Április végén, minden évben Ziyarat al‑Nabi Shu’ayb fesztiválra mind Izrael drúz közössége, mind külföldi drúz hívek Tiberiasba zarándokolnak. Az ünnep Jethro, Mózes apósát, tiszteli, akit a drúzok itt nyugvóként tartanak számon. Ez négy napos rendezvény, Izraelben hivatalos ünnepnek számít, a drúzok ilyenkor nem dolgoznak, és az állami vezetők is ünnepi jókívánságaikkal fordulnak hozzájuk.
Izraelben a drúzok nem csupán megmaradtak, hanem élő, virágzó részeivé váltak a társadalomnak.
Forrás: aish
További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.