Köves Slomó, az EMIH vezető rabbija nemrégiben egy rövid videót töltött fel TikTok-csatornájára, amelyben a Coca-Cola kóserságáról beszél. A rabbi
hangsúlyozta, hogy bár a népszerű üdítő hivatalosan kóser, egészségre gyakorolt hatása messze nem ideális, és a kóser címke mögött hosszú, kanyargós történet húzódik.
Köves Slomó rabbi a Coca-Cola kóserságáról: „Bár kóser, de nem egészséges”
Ahogy Köves rabbi elmeséli, a Coca-Cola kóserságának története igen kacifántos. A rabbi elmondása szerint a Coca-Cola kóserságának megszerzése nem csupán egy papírmunkáról szólt. „A kóla gyártását ugyanúgy ellenőrizni kell, mint bármi mást, amely megkapja a megfelelő kósersági pecsétet,” mondta Köves rabbi. A vállalat kezdetben csupán egy hosszú listát nyújtott át a kósersági felügyelőnek az összetevőkről, mondván, a teljes recept titkos. A rabbi ezt nem fogadta el: számára nemcsak az összetevők ismerete volt fontos, hanem a gyártási folyamat teljes átláthatósága is.
A Coca-Colánál kezdetben az volt a válasz, hogy a gyártási folyamat titkos, így az ellenőrzés lehetetlen. A rabbi határozottan kijelentette: „Akkor kósersági igazolást sem kapnak.” Végül a felek megállapodtak és a rabbi aláírt egy titoktartási szerződést, és így hozzáférést kapott a gyártási folyamathoz és az összetevőkhöz is. Ennek eredményeként vált teljesen biztossá, hogy a Coca-Cola valóban kóser.
A Coca-Cola kóserságáról, valamint az amerikai rabbik hosszú levelezésén keresztül zajló történelmi folyamatokról bővebben olvashatnak korábbi cikkünkben a zsido.com-on.
A Coca-Cola kósersági története
Az amerikai ortodox rabbik levelezéseiben gyökerezik az 1930-as években. A legismertebb konfliktus Geffen rabbi és Pardes rabbi között zajlott, a kérdés az volt, hogy az ital készítésében használt összetevők megfelelnek-e a kóserság szabályainak. Geffen rabbi többször is ellátogatott az atlantai üzembe, hogy személyesen ellenőrizze a gyártást. Ez azért volt fontos, mivel korábban több rabbi kóser igazolást adott ki az italra anélkül, hogy a gyártást látták volna. A levélváltásokból kiderül, hogy a gyártás során korábban glicerin és alkohol is került az italba, ami komoly aggályokat vetett fel peszáchi kóserség szempontjából.
Végül, 1934-ben, hosszú tárgyalások után sikerült megoldani a glicerin- és alkoholkérdést, így a Coca-Cola már egész évben kóser lehetett, bár az első peszáchi kóserságot még 1935-ben vezették be. A rabbinikus levelezésből jól látszik, hogy az amerikai ortodox közösség mennyire komolyan vette a kóserságot: minden lépést, a szirup szállításától a palack lezárásáig ellenőriztek. Az akkori rabbik, köztük Hurwitz, Kohén és Levin rabbi, rendszeresen egyeztettek, hogy biztosítsák az ital minden szempontból megfelelő minőségét.
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.