Elul hónap elejétől szukkot végéig minden vallás zsidó napi kétszer elmondja a 27. zsoltárt. Ez a zsoltár a megtérés, a bűnbocsánat és az Isten-i közelség üzenetét hordozza.
A LöDávid HáSém kezdetű zsoltár szavai az őszi zsidó nagyünnepekhez kapcsolódnak, és különleges erővel bírnak ebben az időszakban. Bölcseink szerint a zsoltár ismétlése segít a lelki megtisztulásban és közelebb visz bennünket az Örökkévalóhoz. Ahogy Yehuda Shurpin rabbi hangsúlyozza, elul napjaiban az Isten „a mezőn jár”, vagyis mindenki számára elérhető és befogadó.
Elul hónap 1-jétől szukkot végéig mondják a zsidók
Elul hónap elsejétől egészen szukkot ünnepének végéig naponta kétszer szokás elmondani a 27. zsoltárt, amely így kezdődik:
„Dávidé. Az Örökkévaló a világosságom és üdvöm, kitől féljek? Az Örökkévaló életemnek erőssége, kitől remegjek?”
A midrás (Vájikrá Rábá 21.) magyarázata szerint a „fényem” (ori) kifejezés ros hásánára, a „megváltásom” (vajisi) pedig jom kipurra utal. A zsoltár későbbi sora – „mert elrejt engem sátrában” – szukkot ünnepére vonatkozik.
Jóllehet, a midrás már az őszi ünnepkörhöz kapcsolta ezt a szöveget, a zsoltár mindennapi elmondása viszonylag újabb hagyomány. Csupán néhány évszázados, és főként az askenáz közösségekben elterjedt.
A 27. zsoltár liturgiai beemelésének története
Először Binjámin Benis Kohen rabbi írta le 1706-ban megjelent Széfer Sém Tov Kátán című művében, hangsúlyozva, hogy aki tiszta lélekkel és átéléssel mondja a zsoltárt, annak imáit meghallgatják, és olyan ereje van a szövegnek, hogy képes megszüntetni az Isten-i ítéletet. Egyesek szerint a hagyomány gyökerei még korábbra, a 16. századi misztikus rabbi, Élijáhu Báál Sém tanításaihoz nyúlnak vissza, akire a Báál Sém Tov is hivatkozott.
Ez az időszak az Isten-i kegyelem napjaihoz kötődik, hiszen elul újholdjától jom kipurig Mózes bocsánatot eszközölt ki Izrael számára az aranyborjú vétke után. A haszid hagyomány szavaival: „a király a mezőn jár”, vagyis az Örökkévaló közvetlenül közel jön teremtményeihez, és különösen könnyen fogadja imáikat.
A zsoltárban 13 alkalommal szerepel Isten neve, összhangban a nagyünnepek egyik központi motívumával: Isten 13 tulajdonságának felsorolásával.
Zsidó közösségekként eltérő, hogy mikor mondják
A szokások azonban közösségenként eltérnek. Az askenáz hagyomány szerint a 27. zsoltárt reggel és este mondják el az ima után, más közösségekben reggel és délután hangzik el. A Chábád szokás szerint a reggeli imában a napi zsoltár után, a mincha imában pedig közvetlenül az Álénu előtt következik.
Az időszak hosszában is van eltérés: egyesek jom kipurig, mások szimchát Toráig mondják a zsoltárt. A Chábád hagyomány különösen hangsúlyozza hosáná rábá napját, amely az ítélet végső bepecsételését jelképezi, ezért addig, minden nap kétszer ismétlik el a szöveget.
Kívánjuk, hogy minden kedves Olvasónk imái meghallgatásra találjanak elul hónap e különleges napjaiban (is)!
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.