Chesván hónap a megelőző, ünnepekben gazdag, magas spirituális töltetű tisré hónap szöges ellentéte. Tisré hónapban a lélek ünnepel, és kerül magasabb régiókba a különleges imák, a megtérés, valamint az ünnepek okozta öröm által, míg chesván hónapban visszazökkenünk a napi rutinba, a hétköznapok körforgásába. Mindazt a spirituális energiát, amit a nagyünnepek során magunkba gyűjtöttünk, be kell illesztenünk a mindennapi életünkbe, hogy a fizikai és a szellemi lét egyensúlyának köszönhetően harmóniában élhessünk.

Chesván hónap újholdja kétnapos: első napja tisré hónap 30., a második pedig chesván első napja. Chesván, más néven márchesván a ros hásánától számított év második, a tórai értelmezés szerint pedig a niszán hónaptól számított év nyolcadik hónapja. Bölcseink azt mondják, hogy ezt a hónapot a messiásnak tette félre az Örökkévaló, aki chesván hónapban szenteli majd fel a harmadik, örök időkig álló Szentélyt, ezért e hónapnak nincsenek saját, hivatalos ünnepei, speciális micvái. Jeles napok persze bőven akadnak:

Ezek mellett más évfordulókról is megemlékezünk. Ez az a hónap, amikor az utolsó zarándokok is visszaértek a szukoti zarándoklat után Jeruzsálemből Babilóniába (ezért említjük ettől fogva az esőt imáinkban), ebben a hónapban kezdődött az özönvíz és egy évvel később chesván hónapban hagyta el Noách (Noé) a hajót. Ebben a hónapban hunyt el Ráchelen kívül Szárá ősanya is. Az első Szentély idejében, miután a nemzet két királyságra szakadt, az északi királyság ura, Jeroveám chesván hónapban pogány ünnepnapot vezetett be, hogy ellenpontot jelentsen a déli királyságban, Jehudában – közelebbről Jeruzsálemben – folyó istenszolgálat számára. A hónap első (az újhold második) napján arról emlékezünk meg, hogy – a Királyok első könyve szerint – ezen a napon fejeződött be a Slomó (Salamon) király által építtetett első jeruzsálemi Szentély építése:

A tizenegyedik évben pedig, bul [chesván] havában – az a nyolcadik hó – be volt végezve a ház [a Szentély] minden dolga és minden rendje szerint. (I.Kir. 6:38)

Bár a Szentély készen állt, csak később szentelték fel az épületet. Az első Szentély a zsidó nemzeti és spirituális élet központjaként szolgált egészen lerombolásáig (a polgári időszámítás kezdete előtti 586-ban, más számítás szerint i. e. 423-ban). A hagyomány azonban azt mondja, hogy a harmadik, utolsó Szentélyt chesván hónapban avatják majd fel, vagyis chesván hónap, amit márchesvánnak is neveznek, nem lesz többé keserű (a már egyik jelentése: keserű), hanem az öröm időszakává válik majd. Kívánjuk, hogy ez minél hamarabb, még napjainkban megtörténjen!