Tévét a niszántól számított tizedik hónap, vagyis a tórai év tizedik, a naptári év negyedik hónapja. Neve, akárcsak a többi hónap neve, az ősi Babilóniából származik. Eszter könyve is a tizedik hónapként említi.
Tévét hónap különleges abból a szempontból, hogy újholdja, vagyis a ros chodes lehet egy-, vagy kétnapos is, mivel a megelőző kiszlév hónap lehet teljes, vagyis harminc napos, vagy nem teljes, tehát 29 napos hónap. Előbbi esetben, akárcsak ebben az évben is, kétnapos a ros chodes, az előző hónap utolsó és az új hónap első napja. 29 napos kiszlév hó esetén csak egy nap az újhold, tévét hónap elseje. Tévét ros chodese azért is különleges emellett, mert ez az egyetlen olyan alkalom, amikor egy ünnep átível az egyik hónapból a másikba. Hanuka utolsó napjain kívül nincs ünnep ebben a hónapban. Viszonylag gyakori jelenség, hogy a kétnapos újhold első napja szombatra esik, vagyis egyszerre ünnepelünk szombatot, hanukát és ros chodest is – ilyen esetben hangzik el a lehető leghosszabb asztali áldás. Tévét hónap mindig 29 napos.
Tévét hónapban három böjtnap van, melyek három egymást követő napra esnek. Ezek a hónap 8., 9., és 10. napjai, mivel ezeken a napokon Izrael népét hatalmas csapások érték. Három napig természetesen csak igazán kevesen képesek böjtölni, ezért az első két napot a jámborok böjtjének nevezik, amit csak azok tartanak meg, akik képesnek érzik magukat arra, hogy három egymást követő napon át ne egyenek és ne igyanak napkeltétől az est beálltáig. Tévét tizedike, héberül ászárá betévét azonban az egész zsidó közösségre vonatkozó böjtnap. Egyben ez a legrövidebb böjtnap is, mivel arra az időszakra esik, amikor a legrövidebbek a nappalok.
Nézzük, milyen események köthetők e fent említett napokhoz!
Tévét 8.: ez a görög korszak kezdete, amikor Ptolemaiosz király parancsára, a polgári időszámítás kezdete előtti 313 körül görögre fordították a Tórát. Ptolemaiosz hetven zsidó tudóst zárt külön-külön szobákba, akik szó szerint ugyanúgy fordították le a Tórát. Ez a fordítás Septuaginta néven ismert. Bölcseink szerint ez a nap legalább olyannyira végzetes volt Izrael népének számára, mint az, amelyen elkészítették az aranyborjút, mivel a Tórát megfelelően, adekvát módon és pontosan képtelenség más nyelvre fordítani. Ráadásul Ptolemaiosznak nem a megismerés és a megértés volt a célja, mint napjaink fordításainak, hanem gonosz tervei voltak vele az uralkodónak.
Tévét 9.: két próféta, Ezra, az Írnok és Nechemjá próféta halálának évfordulója ez a nap. Ők a zsidó nép legkiemelkedőbb vezetői közé tartoztak, akik az Örökkévalóba vetett teljes és feltétlen hittel vezették a népet a hetven éves babilóniai száműzetésből való hazatérés során és azt követően. Azt mondják, hogy e két nagy ember halála elhomályosította egész Izrael népének szemeit. Azt is mondják, hogy Ezra olyan különlegesen nagy ember volt, hogy ha valami miatt Isten nem adta volna a Tórát Mózes által a zsidó népnek, akkor Ezra által tette volna meg.
Tévét 10.: Nebukadnecár (Nabukodonozor) babilóniai király ostrom alá vette Jeruzsálemet. Ez az általánosan elfogadott nézet szerint i. e. 589-ben történt, egy másik nézet szerint i. e. 426-ban. A babilóniai száműzetés kezdete három évvel későbbre, tehát i. e. 586-ra, vagy i. e. 423-ra tehető. Abban az évben Jeruzsálem falait nyáron, támuz hó 17-én áttörték, majd három héttel később, áv hó kilencedikén lerombolták az első jeruzsálemi Szentélyt. Ez utóbbi lett a zsidó történelem, illetve a zsidó naptár legszomorúbb napja. Ennek az időszaknak a bevezetője és kiindulópontja volt tévét 10., és ezért rendelték el a próféták és más zsidó vezetők, hogy ez a nap böjtnap legyen az egész zsidó nép számára.
A modern kori Izraelben tévét tizedike a jom hákádis hákláli, vagyis az általános kádismondás napja, az a nap, amikor azokat gyászolják, akiknek ismeretlen a halálozási napja, vagy helye.
zsido.com
Forrás: OU