Tévét hónap 10. (ami idén január 3-ra esik) az első azon négy böjtnap közül, amivel a Jeruzsálemi Szentély pusztulására emlékezünk. Ez a nap volt a nyitánya annak a két és fél éves küzdelemnek, amely végül a Szentély lerombolásához és a babilóniai száműzetéshez vezetett. A polgári időszámítás kezdete előtti 245-ben ugyanis ezen a napon érkeztek Nebukadnezár (más néven Nabukodonozor vagy Nabu-Kudurri-Uszur) seregei Jeruzsálem falai alá és kezdték meg a város ostromát. Bölcseink gyásznappá nyilvánították tévét 10-et: hajnaltól estéig tartó böjttel és böjtnapi imarenddel emlékezünk meg a tragikus napról.
Az évezredek során azonban más gyászos események is történtek tévét hónapban, amiket bölcseink ehhez a gyásznaphoz kapcsoltak. Így például napjainkban Izraelben ezen a napon emlékeznek meg azokról, akik a holokausztban vesztették életüket, de akiknek a halálozási idejét sajnos nem tudjuk pontosan.
Az egyik ilyen esemény első ránézésre nem is tűnik annyira gyászosnak. A polgári időszámítás előtt 246-ban (a zsidó naptár szerint 3515) az épp trónra lépő egyiptomi uralkodó, III. Ptolemáiosz úgy döntött, újra megkíséreli a Tóra lefordíttatását görögre. Erre 61 évvel korábban már volt egy kudarcba fulladt kísérlet. Ptolemáiosz 72 nagytudású tóratudóst gyűjtött össze a feladathoz. A bölcseket külön-külön szobába záratta azzal a paranccsal, hogy fordítsák le a Tórát görögre. Tévét hónap 8-ára készült el a hetvenkét fordítás – amik csodák csodájára nemcsak, hogy szó szerint megegyztek egymással, de ráadásul ugyanazon a tizenhárom helyen tartalmazták ugyanazt a változtatást. A bölcsek azért döntöttek külön-külön az eredeti szent szöveg megmásítása mellett, mert úgy vélték, a szó szerinti fordítás lehetőséget adna a Tóra szövegének drasztikus félremagyarázására. Ezt a fordítást Septuaginta néven ismerjük, és ez volt a későbbi első bibliafordítások alapja.
Miért tragikus ez a fordítás? Miért nem csodaként tekintünk rá? Miért mondja a Talmud egyenesen azt, hogy sötétség borult ezen a napon a világra? Azért, mert a bölcsek fordítása utat nyitott a zsidók között a hellenizációnak. Hamarosan a görög lett az egyik leginkább használt nyelvük, ami által legitimálódott a görög kultúra és az ahhoz való asszimilálódás, ami végső soron tragédiába vezette a zsidó népet.
***
A böjt Budapesten január 3-án, reggel 5:46-kor kezdődik és 16:40-ig tart. Adja az Örökkévaló, hogy hamarosan eljöjjön a megváltás és a gyásznapok örömnappá változzanak!
Megjelent: Gut Sábesz 25. évfolyam 14. szám – 2022. december 29.