A gázai rabbi. A gázai zsinagóga. Zsidó települések Gázában és a nagyszerű gázai jesiva. Ezek a kifejezések nemcsak a vágyott jövőt vetítik előre, hanem a múltról is beszélnek, írja az aish. Az alábbiakban tíz pontban foglaltuk össze a legfontosabb tudnivalókat a Gázai-övezet és a zsidóság évezredes kapcsolatáról.
1. Jehuda törzsének tulajdona
Négyezer éve, Jáákov ősapa korában az „ávi” nevű törzs lakta: „És az áviták, akik falvakban laktak Gázáig” – írja a Tóra (5Mózes 2:23). Amikor Jáákov felosztotta a földet fiai közt, Gáza – héberül Ázá (עזה) – Jehudáé és leszármazottaié lett. Jehuda törzse azonban nem lakott Gázában, és az végül kánaáni törzsek kezére került, majd Egyiptom kaparintotta meg és használta kihelyezett őrposztként.
2. Ősi görög őrhely
A polgári időszámítás kezdete előtti XIII. században a mai görög szigetekről érkező hajósok támadták meg Anatóliát, Ciprust és Szíriát. III. Ramszesz egyiptomi fáraó arra ösztönözte az országát fenyegető hadakat, hogy inkább Gázát foglalják el. A hódítók filiszteusoknak (héberül plistim) nevezték magukat.
A filiszteusok nagy mértékben különböztek a helyi zsidó lakosoktól, hellén isteneket imádtak, disznót és kutyát ettek. Politikai uniójuk jegyében öt nagyvárost építettek fel, ezek: Askelon, Asdod, Gát, Ekron (a mai Izrael területén) és Gáza. A területet a görögök Filisztiának nevezték (a filiszteus szóból), ebből alakult ki a Palesztina név. Gáza a görög kultúra előőrse lett.
3. Simson és Delila Gázában
A filiszteusok a zsidók könyörtelen ellenségei voltak, bántalmazták és elnyomták őket. Itt került sor Simson (Sámson) szomorú, ám hősies történetére – erről itt írtunk részletesen.
4. Zsidó hódítás hanuka idején
Hellenisztikus központként Gáza csatatérré vált a makabik felkelése idején. A felkelés vezetője, Jehuda Makabi testvére, Jonátán csapataival elfoglalta Gázát és a polgári időszámítás kezdete előtti 145-ben, húsz évvel a Szentély visszafoglalását követően oda is költözött. Gáza a hasmóneus királyok vezette déli Jehuda királyságának lett része.
5. Zsidó szimbólumok a gázai nagymecseten?
A talmudi korban Gáza jelentős zsidó központ volt nagyszámú zsidó lakossal, nagyszerű zsinagógákat emeltek ott és neves jesiva is működött a városban. A Talmud néven nevez egy Kfár Dárom nevű kis falut is a régióban. Egyiptomi régészek 1965-ben ősi zsinagóga romjait fedezték fel a gázai kikötő mellett. Csodás mozaikpadlójának feliratából kiderült, hogy a zsinagóga 508-509-ben épült. A mozaikon Dávid király látható.
Gáza ősi zsidó gyökereiről mesél a nagymecset is: egyik oszlopán zsidó szimbólumok láthatók: luláv, etrog, sófár, menóra és héber felirat. A zsidó élet évszázadokon keresztül, egészen a keresztes hódítók pusztításáig virágzott Gázában.
6. Híres szombati dal, egyenesen Gázából
A keresztes pusztítást követően a zsidók visszatértek Gázába és újjáépítették a közösséget. Ávráhám Ázuláj rabbi, híres zsidó költő és spirituális vezető az 1600-as évek elején költözött Marokkóból Gázába, és ott írta a Cheszed LeÁvráhám című misztikus művét. Nagyjából ugyanebben az időben költözött a városba Cfátról Jiszráel Nádzsára rabbi, és itt írta a máig énekelt, Isten nagyságát dicsérő szombati dalt, mely kezdő sorairól a Já ribon olám címet kapta. Szavai ugyanúgy érvényesek ma, mint négyszáz éve voltak: „Isten, kinek fennen jár dicséret/oroszlán szájából szabadítsd ki néped!” [Sámuel imája, 196. o.]
7. Az 1929-es pogrom
A palesztinai brit mandátum területén az arabok egyre durvábbá váló zsidóellenes retorikája nyomán 1929-ben több helyen rendeztek véres pogromot fegyveres arab csoportok. A támadások először Jeruzsálem környékére koncentrálódtak, de hamar tovább terjedtek, és Cfáton, Hevronban és Gázában is zsidók tucatjai estek a vérszomjas muszlim támadók áldozatául. A brit hatóságok csak néhány nap elteltével avatkoztak közbe, ám ahelyett, hogy a támadókkal számoltak volna le, az ártatlanul megtámadottakat evakuálták. A gázai és a hevroni zsidóknak megtiltották, hogy visszatérjenek otthonaikba.
8. A zsidó Gáza újjáépül
1946-ban a zsidók visszatértek és kibucot alapítottak, melyet – a fent is említett ősi zsidó település nyomán – Kfár Dáromnak, déli falunak neveztek el. A zsidó jelenlét azonban rövid életűnek bizonyult: az ENSZ felosztási terve, az 1948-as függetlenségi háború, majd az azt követő tűzszüneti tárgyalások nyomán Izrael Asdodért és Askelonért cserébe Egyiptomnak juttatta Gázát, ahova egyre több arab költözött be az újonnan alapított Izrael Állam területéről. 1956-ban Izrael visszafoglalta, majd megint átadta a területet, mely végül az 1967-es hatnapos háború nyomán került ismét zsidó kézre. A hetvenes években megindult a zsidó letelepedés: harminc év alatt 21 új települést hoztak létre az övezetben. A területen a zsidók tevékenysége nyomán fellendült a mezőgazdaság, és a zsidó állam mezőgazdasági termelésének nem kevesebb mint tizenöt százalékát adta.
9. Zsidók nélküli Gáza
Az 1987-ben kirobbant első intifáda véget vetett a zsidók és arabok egymás mellett élésének a területen. Az 1993-as oslói egyezmény értelmében Izraelnek ki kellett ürítenie a terület legnagyobb részét, és át kellett adnia a kormányzást az újonnan megalakult Palesztin Hatóságnak. Bár ez végül nem történt meg, a feszültség egyre csak nőtt a területen.
Kül- és belföldi politikai nyomásra Izrael 2005-ben beleegyezett abba, hogy példa nélkül álló módon átadja ellenségeinek a területet, kivonul az övezetből és deportálja saját zsidó lakosait anélkül, hogy ezért bármit is kapna cserébe. 2005. augusztus 17-től kezdődően az izraeli hadsereg megkezdte a zsidó polgárok erőszakos kitelepítését és a zsidó települések lerombolását. Összesen 1700 családnak kellett egy hét elforgása alatt elhagynia földjeit és otthonait. Attól való féltükben, hogy a hatalomra jutó arabok megszentségtelenítik a zsidó sírokat, a rabbik elrendelték, hogy még a sírokat is ássák ki és a holttesteket temessék újra Izraelben. Gáza saját kormányzattal rendelkező entitás lett, egyetlen zsidó lakos nélkül.
Amerikai zsidó szervezetek 14 millió dollárért vásárolták meg a zsidó farmokat, majd ajándékként átadták azokat Gáza új kormányának. Ahogy azonban az utolsó zsidók is elhagyták Gázát, a rendfenntartó erők vigyázó szeme láttára az arab lakosok tönkretették, felégették, megsemmisítették az összes üvegházat és termőföldet.
10. Gázából jön az erőszak
2007-ben demokratikus választások nyomán a Hámász jutott hatalomra Gázában. Programja világos volt: megsemmisíteni Izraelt és lemészárolni a zsidókat. Ez egyezett a gázaiak közel háromnegyedének elképzeléseivel, így a Hámász fölényesen megnyerte a választásokat. Ettől fogva egyre gyakoribbá váltak az erőszakos támadások. Az elmúlt 18 évben több tucat izraeli – és számtalan gázai arab – halálát okozták a Gázából kilőtt rakéták tízezrei. Innen indultak útjukra 2023. október hetedikének hajnalán azok a véreskezű gyilkosok, akik a holokauszt óta a zsidó történelem legvéresebb mészárlását hajtották végre, mely 1400 embert gyilkoltak meg és 240-at ejtettek foglyul.
Reméljük, hogy a rettenetes események nyomán megindult háborúból Izrael minél hamarabb győztesen kerül ki, és Gáza újra a tóratanulás és a zsidó civilizáció fellegvárává válik.