A Turisztikai Minisztérium és a jeruzsálemi városháza már évek óta tervezi egy libegő megépítését, mely az óvárosba szállítaná utasait, akik eközben felülnézetből élvezhetnék a különleges panorámát.
A libegő egyik végállomása a néhány éve felújított és szórakoztatóközponttá alakított régi pályaudvaron lenne, a másik pedig az attól 2 km-re fekvő Cion-hegyen, az óváros szélén. A libegő a Hinom-völgy (Géj Chinom, azaz Gyehenna) felett haladna keresztül. A libegő használatával jelentősen csökkenthető lenne a belváros forgalma.
Mint minden jelentősebb jeruzsálemi építkezésnek, a libegőnek is számtalan kulturális, politikai, vallási és régészeti szempontnak kell megfelelnie a 3000 éves városban, s ez lényegesen bonyolítja a kivitelezést.
A libegő tervezői mindent megtettek, hogy a nyomvonal a lehető legkevesebb feszültséget keltse és ne tegyen kárt semmilyen műemlékben vagy a tájképben. Egy dolgot azonban figyelmen kívül hagytak: az ősi karaita temetőt.
A karaiták egy zsidó vallási irányzat. Teljes nevük – Káráim, Báálé Hámikrá (a Tekercsek Fiai) – is kifejezi, hogy egyetlen zsidó forrásnak a Tórát tartják. Jehosuán kívül elutasítják a prófétákat, továbbá a teljes szóbeli tant, azaz a Misnát és a Talmudot. Egyes tudósok szerint az esszénusok leszármazottai, akiknek sok tudós a Holt-tengeri tekercseket is tulajdonítja.
A mozgalom a 8. században indult Bagdadban, onnan terjedt észak felé, egészen Litvániáig.
Az alapító Ánán ben Dávid alapelve – “Kutassatok figyelmesen a Tórában, és ne hagyatkozzatok az én véleményemre” – azért született, hogy a Tórát a zsidó jog egyetlen forrásaként tartsa fenn mindenki a saját értelmezése szerint. Ezer évvel ezelőtt Észak-Afrika egyes területein, sőt, egy időben még Jeruzsálemben is, a karaiták alkották a többséget a zsidó közösségben. Később jelentősen visszaszorult a népszerűségük a rabbinikus judaizmus javára.
Izraelben napjainkban mintegy 40 000 karaita él, akik Egyiptomból vándoroltak be az államalapítást követően. A legtöbben a Tel-Avivhoz közeli Rámlében laknak, de Jeruzsálemben is él 500 család, továbbá az óvárosban található az ezer éve épült, híres földalatti zsinagógájuk, és a mai napig használt temető, ahol 2000 éves sírok is állnak.
Az izraeli rabbinátus zsidóknak ismeri el a karaitákat, ám feszült a viszonya a közösséggel, mert házasságaikat, válásaikat és kóser vágásukat nem ismeri el érvényesnek.
„Megtaposnak és eltörölnek egy 40 000 fős közösséget, ahelyett, hogy tiszteletet mutatnának” – háborgott a libegő tervét látva Ávi Jefet, karaita elöljáró. „A karaita zsidóság áll a legközelebb a második Szentély idejében gyakorolt judaizmushoz” – tette hozzá Slomó Gáver, az közösség vezetője. Elmondta azt is, hogy a jeruzsálemi városfejlesztési hivatal felvette velük a kapcsolatot és közölték, hogy a tervek szerint befednék a temetőt, hogy a libegőt a kohénok – a bibliai Áron leszármazottai – is igénybe vehessék. A vallási törvények értelmében kohénok nem léphetnek temetőbe (a temető feletti, kis magasságú áthaladás is ennek számít), s ezt orvosolná a temető befedése.
„A karaita törvények alapján a befedés érvénytelenítené a temetőt. A közösség minden tagja személyes sértésnek vette a felvetést. Senki sem vette a fáradtságot, hogy megkérdezzen minket arról, hogy a karaita hagyományok szerint elfogadható-e a temető befedése. Amikor közöltük velük, hogy a mi törvényeink szerint ez tilos, megszakították velünk a kapcsolatot ” – mondta Rom Golán, a karaitákat képviselő ügyvéd.
A fejlesztési hivatal ezzel szemben azt állítja, hogy a karaiták voltak azok, akik beszüntették az egyeztetést. „Örülnénk, ha ismét úgy döntenének, hogy konstruktív tárgyalások során keressük együtt a lehetséges megoldásokat” – mondta a hivatal szóvivője, aki arról azonban nem nyilatkozott, hogy a probléma ellenére tovább folytatják-e a beruházást.
Az izraeli kormány 55 millió dollárt különített el a projektre és április 3-ig adott lehetőséget panasz benyújtására. A karaiták mellett a Palesztin Hatóság is tiltakoztak, mert a libegő összekötné a város nyugati, és az 1967-ben felszabadított keleti felét, így tehát a „megszállás legitimiációjának” egyik eszköze lenne. Évekkel ezelőtt hasonló indokkal tiltakoztak a várost átszelő villamos vonal ellen is, annak ellenére, hogy az naponta több százezer jeruzsálemi arab lakos utazását könnyíti meg.
Vannak olyan környezetvédelmi és városvédő szakemberek, egyházi vezetők és régészek, akik szerint a libegő nem illik az ősi város látképébe, és ezért kérték a beruházás leállítását. Ezen a véleményen van az Izraeli Építészek és Várostervezők Szövetsége is, akik nyílt levélben tiltakoztak a beruházás ellen.
A karaita közösség nem ellenzi a libegő építését, csupán azt kérik, hogy annak útvonala ne érintse a temetőjüket. „A jelenlegi útvonal sérti a közösség tagjait, a temető megszentelt földjét, és a gyászoló családokat. A rabbinátus semmibe vesz minket. A temetőért folytatott harcunk is ennek a küzdelemnek a része. Folyamatosan azért kell küzdenünk, hogy az alapvető állampolgári jogainkat tiszteletben tartsák – mondta Gáver.
zsido.com
Forrás: TOI
|
Ez a cikk azért jelenhetett meg, mert olvasóink egy része tavaly az EMIH-nek ajánlotta fel a személyi jövedelemadója 1 százalékát. Erre a segítségre idén is szükségünk lesz.
A zsido.com szerkesztősége azért dolgozik, hogy olvasóink minél érdekesebb és sokszínűbb tájékoztatást kapjanak a zsidóságot érintő hazai és nemzetközi eseményekről, valamint a judaizmussal kapcsolatos kérdésekről. A munkánkat az 1 százalékos felajánlások teszik lehetővé. Ezért arra kérjük minden kedves olvasónkat, hogy támogassa adója 1 százalékával az EMIH-et, a zsido.com fenntartóját.
Az EMIH technikai száma: 1287
|