Az ukrán nemzeti zászló színeiben pompázó léggömbökkel – még az éjszakai kijárási tilalom életbe lépése előtt – folyamatos orosz bombázások közepette ünnepelték meg purimot az ukrajnai zsidók – írja a Neokohn.

Odessza főrabbija és a Chábád mozgalom küldöttje, Abraham Wolf rabbi a Ynetnek korábban elmondta, hogy a háború ellenére biztosan együtt ünneplik a purimot azokkal, akik maradtak:

„Az itt maradt embereknek joguk van és kell is ünnepelniük az ünnepet, és mi ezt a lehető legmagasztosabb módon fogjuk megtenni. A kijárási tilalmat este 7-ről este 8-ra tolták ki, hogy felolvashassuk a bibliai Eszter-könyvét. A zsinagógát az ukrán zászló színeiben, kék és sárga lufikkal díszítjük fel, gondoskodunk róla, hogy mindenki vidám legyen, amikor purimot ünnepeljük”

Wolf rabbi közölte, hog a város zsidó közösségének nagy része, köztük árvák is, már Berlinbe menekültek, ahol a feleségével együtt ünnepelnek.

„Akik al akartak menni, már elhagyták Odesszát. Mi azért maradtunk itt, hogy továbbra is segítsünk az embereknek az evakuálásban illetve az itt maradtak ellátásában. Leginkább a szorongás és a félelem uralkodik rajtunk, mivel folyamatosan légiriadókat és robbanásokat hallunk. De kitartunk, és erősítjük a közösséget és készülünk a purimra”.

Odesszától mintegy 600 kilométerre északra, az erősen bombázott Harkivban a megmaradt zsidó közösség próbálja összeszedni, ami megmaradt. Szerdán a jesivájuk épületét telibe találta egy rakéta.

„A háború kezdete óta bombáztak minket, a zsinagógánk és az iskolánk összes ablaka betört”

– mondta Miriam Moskowitz, a helyi rabbi és Chábád-küldött felesége.

„A régi zsinagógánkat, amelyet 32 évvel ezelőtt kaptunk vissza, amikor éppen csak megérkeztünk, szintén közvetlen rakétatalálat érte, és minden megsemmisült.” – tette hozzá.

„Amikor a rakéta eltalálta az épületet, szerencsére csak az őr volt bent, mert a harcok kitörése óta senki sem tanult ott. A zsinagógánkban ételt készítünk a rászorulóknak, és vannak autóink, nagyon bátor sofőrökkel, akik a bombázások alatt is vezetnek, hogy elvigyék a szükséges élelmiszert. Hámántáskát és misloách mánotot [élelmiszerrel teli ünnepi csomag – a szerk.] is készítettünk az ünnepre, de ez nagyon nehéz”.

Moskowitz férje, Moshe Moskowitz rabbi, a Chábád küldöttje és Harkiv főrabbija keserű optimizmussal látja a kibontakozó eseményeket.

„Minden zsidó intézmény Ukrajnában a szabadság, a jövő szimbóluma, és hirtelen egy rakétát látunk, amely a jesiva épületére zuhan, egy olyan helyre, ahol rabbik tanultak, ahonnan a régió összes országába küldték őket. Nagyon nehéz, de ha Isten is úgy akarja, visszatérünk, és újjáépítjük, talán még jobban, mint korábban”.

Kijevben Moshe Azman rabbi, aki szintén a Chábád mozgalom küldöttje elmondta, hogy a város északi részéből mintegy 100 menekült érkezett hozzájuk, akik a háborús övezetből menekültek.

„Szállást adtunk nekik, és még mindig itt vannak, mert Kijevben már két napja kijárási tilalom van érvényben. Együtt ünnepeljük a purimot, abban a reményben, hogy feldobjuk a hangulatukat, és hogy hamarosan vége lesz mindennek.”

Azman rabbi áthívta a közelben élő zsidókat is, akik a kijárási tilalom feloldása után velük együtt szeretnék volna ünnepelni az ünnepet.

„Hatalmas a zsinagógánk, így sok hely van. A kijárási tilalmat reggel feloldják, és több száz idős embernek osztunk misloách mánotot, akik nem tudnak kijönni otthonaikból. Igazi humanitárius katasztrófa van itt. Segítünk, amiben tudunk, vannak autóink, és járjuk az egész várost, hogy élelemmel és gyógyszerekkel lássuk el őket”.

Más ukrajnai városok, mint Zaporizzsja, Ungvár, Krivij Rih, Zsitomir, valamint az ország nyugati részén fekvő, jelenleg csendes városok is megünnepelték purimot.

Címlapkép: ynet