Idén február 1-jén lesz a Szülők iskolája gálaest, minek kapcsán három rebecentől kérdeztük meg, hogy ők hogyan nevelik a gyermekeiket.
Hamarosan következik a Szülők iskolája gálaestje. Az egyik fő előadó, dr. Szamosi Éva után a szervezőknek tettünk fel néhány kérdést. Hogy zajlik a munkamegosztás a kisebb-nagyobb családokban. Kitől kérnek segítséget azok, akik másoknak segítenek nevelni? Három rebecen, Feldman Mussie, Radziner Chaya és Glitzenstein Sosi a nagycsaládos gyereknevelés kulisszatitkaiba adnak bepillantást.
Minden gyermek egyedi, saját igényekkel
Steiner Zsófia: Mi a legfontosabb alapelved a nevelésben?
Feldman Mussie: Minden gyerek egy külön egyéniség, ezért minden gyereket a saját útján kell nevelni. Minden gyerek egy teljesen külön világ, ami az egyiknek jó, az lehet, hogy a másiknak nem jó.
Nagycsaládos szülőként a helyes válasz az lenne arra a kérdésre, hogy hány gyerekünk van, hogy egy, mert mindegyik gyerekből csak egy van, egy külön világ. Erre próbálok figyelni.
Radziner Chaya: Talán az, hogy „emberszámba” kell venni a gyereket, aki most még kicsi, de majd ő is felnőtt lesz. Figyelembe kell venni, hogy vannak egyéni szükségletei, igényei. A gyerekeknek vannak szükségleteik, és ha ezeket kielégítjük, akkor fognak tudni szárnyalni. Nem szabad attól félni, hogy megadjuk a gyerekeknek azt, amire szükségük van.
Glitzenstein Sosi: Legfontosabb a személyes példamutatás. Amit szeretnék, hogy a gyerekeim csináljanak, azt én is úgy kell, hogy csináljam. A gyerekek sokkal inkább ebből tanulnak, mint abból, amit mondunk nekik.
Egy rebecen így osztozik a gyermekek körüli feladatokban
S. Zs.: Hogy osztjátok be a gyerekek körüli feladatokat a férjeddel?
F. M.: Ez magától alakult, mindenki azt csinálja, amiben jó, amiben ügyes. És ha marad olyan feladat, amit senki se vállalt, akkor azt megbeszéljük, hogy kinek fér bele jobban, ki tudja jobban csinálni.
R. Ch.: Vannak dolgok, amik menet közben alakultak ki, és vannak olyanok, amiket megbeszéltünk előre. Például azt a napi beosztásunk alapján találtuk ki, hogy ki viszi a gyerekeket oviba reggel. És vannak, amik változnak napról napra, azt például minden este leosztjuk, hogy ki fog fürdetni.
G. S.: Ezzel a válasszal meg foglak lepni! A férjem inkább az étkezésért felel, legtöbbször ő főz nálunk. Én felelek a mindennapokban a rendért és a gyerekek öltözködéséért, és mindenért, ami az iskolával, óvodával kapcsolatos.
A rebecen ezeket leste el szüleitől
S. Zs.: Mit csinálsz másként a nevelésben, mint a szüleid? És mit csinálsz ugyanúgy?
F. M.: A gyerekeim sokkal jobban el vannak kényeztetve, mint mi voltunk. Sokkal nagyobb az esély, hogy megvalósítjuk a különleges kéréseiket, ami nem szükséglet, csak épp kedvet kaptak hozzá. Nem tudom, hogy ez jó vagy rossz, de ez a mi generációnk stílusa.
Amit ugyanúgy csinálok, hogy a gyerekeim nevelése ugyanúgy az életem központja, mint a szüleimében volt [Feldman Mussie Oberlander Báruch rabbi és Batsheva rebecen második gyermeke – szerk.]. Megtanítottak, hogy az igazi szeretet az, hogy szeretjük is és neveljük is. Vannak szabályok, vannak elvárások, amik nagyon fontosak a gyerek jólléte szempontjából. Ezt a szüleimtől tanultam, és én is megpróbálom így csinálni.
R. Ch.: Talán nagyobb hangsúlyt szeretnék fektetni arra, hogy a gyerekeim legyenek önállóbbak legyenek. Hozzanak saját döntéseket, próbáljanak ki dolgokat önállóan, hogy saját tapasztalatból ismerjék meg a döntések következményeit. Amit mindenképp ugyanúgy csinálok, mint az anyukám [Nógrádi Sarah, a Bét Menáchem óvoda vezetője szerk.] az az, hogy igyekszem ugyanúgy jelen lenni az életükben, közel lenni hozzájuk, nem félve attól, hogy ha például túl sokat emelgetem, akkor 10 évesen se fogom tudni letenni őket.
G.S.: Édesanyámtól a rendet, a következetességet és a határok megtartását tanultam, mindez nagyon fontos számomra is a gyerekeim nevelésében. Emellett, amit szintén az anyukámtól lestem el, az az, hogy minden korban a legfontosabb az elfogadás és az empátia.
Minden kérdéshez megvan a megfelelő személy
S. Zs.: Kitől kérsz tanácsot a gyereknevelésben?
F.M.: Nagyon változó, rengeteg megbeszélnivaló van az életünkben a gyerekekről. Ezt megpróbáljuk a férjemmel megbeszélni, együtt gondolkodni, hogy kitaláljuk, mi az, amit szeretnénk. Ha ez nem elég, ha nem volt ötletünk, akkor változó, kihez fordulok.
Praktikus kérdésekben általában a szüleimhez fordulok. Ha csak azt szeretném, hogy valaki hallgasson meg, vagy egy fiatalabb nézőpontra van szükségem, akkor a húgomhoz fordulok. És ha valami nagy kérdés van, akkor szakemberekhez fordulunk.
Végső esetben a máspiához fordulok. A máspiá egy mentor, a Rebbe fontosnak tartotta, hogy mindenki válasszon magának egy ilyen személyt és megígérte, hogy megáldja a máspiákat, hogy jó iránymutatást tudjanak adni. A máspiám ismer engem, ismeri a világot, a zsidóságot, a Rebbe tanításait, ezért hozzá is szoktam fordulni, ha nehéz kérdéssel kerülök szembe.
R.Ch.: Próbálok sok könyvet olvasni nevelésről és online felületeken tanulni olyanoktól, akiknek a nézete, értékei tetszenek. Konkrét tanácsot változó, hogy kitől kérek, szoktam például barátnőktől és anyukámtól is. Általában a férjemmel megbeszéljük a kérdéseket és együtt eljutunk valamilyen megoldáshoz.
G.S: Sok tanfolyamot végeztem és sok könyvet olvastam a gyereknevelés témájában. Amikor konkrét nevelési kihívással találkozom, amire nem találok pontos választ a tanult forrásokban, akkor elsősorban szakértőkhöz fordulok. Így például időnként konzultálok egy iskolai kollégával, vagy professzionális szülői tanácsadóhoz fordulok segítségért és útmutatásért.
Szülők Klubja – Tegyük hatékonyabbá a gyereknevelést
Találkozzon Ön is dr. Szamos Évával, a rebecenekkel és tegye fel nekik személyesen kérdéseit. Jelentkezés a programra és bővebb információ a zsidoprogramok.hu oldalon keresztül.
A borítóképen egy kiszlév 19-i női fárbrengen, középen Radziner rebecen (2022).
Kattintson ide, ha hozzá kíván szólni a Facebookon! További cikkeinket is megtalálja Facebook-oldalunkon.